Szerző: Dr. Ádám Ágnes Feltöltés dátuma: 2021.01.28.

A metabolikus szindróma és a COVID-19 ölelkezése

A metabolikus szindróma civilizációs népbetegség, számos betegséggel kapcsolatba hozható, ezért szűrése, megelőzése, a jelen lévő elemeinek a kezelése kiemelkedő feladat.
A COVID-19-cel kapcsolatban egyre gyűlő adatok azt bizonyítják, hogy a metabolikus szindróma számos eleme kockázati tényező a betegség kimenetelét tekintve. A magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a rák nem csupán társbetegségek, együtthatásuk súlyosabb betegséglefolyást eredményez.

Illusztráció

Az agyban találhatók az akaratunktól függetlenül, automatikusan működő vérnyomásszabályzó központok. Ennek részeként a szimpatikus idegrendszer felel – többek közt – a vérnyomás szükség szerinti emeléséért. A fokozott szimpatikus aktivitás és a hipertónia kapcsolata jól ismert. A haskörfogat és a test zsírtömege pozitív összefüggésben áll a szimpatikus aktivitással. Ez független és meghatározó kockázati tényezője a szív-érrendszeri eseményeknek, beleértve a hirtelen szívhalált is.

A hasi elhízás, glükózintolerancia, a zsíranyagcserezavar részeként az emelkedett triglicerid- és csökkent HDL-koleszterinszint, a magas vérnyomás, az érbelhártya károsodása (endotéldiszfunkció) a szívműködés fokozott megterhelésével jár. A hasi elhízás fő tényező, a zsírszövetben termelődő, a vérárammal számos szervbe eljutó, gyulladást elősegítő molekulák (ún. citokinek) jelentős elhízás esetén szisztémás alacsony fokozatú gyulladást okoznak károsítva az érrendszert.

Társuló kórképek

Ma már ismert a hipofízis-mellékvese tengely túlműködése, a komplex zsír- és cukoranyagcsere-zavar, a felgyorsult véralvadásból eredő trombózishajlam, a köszvény, a bélmikrobióta szerepe is. Egyre bővülnek ismereteink az epesavreceptorok, az inzulinszerűen ható növekedési faktorok, a cirkadián ritmusunkat szabályozó CLOCK-rendszer jelentőségéről is.

A metabolikus szindróma így új értelmezést kapott, társuló kórképként szerepel a 2-es típusú diabétesz, a szív-érrendszeri betegségek, a nem alkoholos eredetű zsírmáj (NAFLD), az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS), az Alzheimer-kór, a depresszió, a tumorok is.

Nézzük egyenként!

Epesavak

A zsírok felszívódásában nélkülözhetetlen epesavak mint jelátvivő molekulák is szerepet játszanak a 2-es típusú diabéteszben, elhízásban, a bélbaktériumok növekedésében, a bélfal épségének megóvásában. Hiányuk, összetételük megváltozása diabéteszt és elhízást okozhat.

Cirkadián ritmus

Szervezetünk számos biológiai folyamata szabályos napszaki, ún. cirkadián ritmus szerint ismétlődik. A cirkadián ritmusokat a szervezet saját belső időmérő rendszere vezérli, amit külső, szinkronizáló stimulusok is segítenek. Külső hatások, pl. a zsírdús étkezés, a váltott műszakban dolgozás, az időzónák átugrása (utazók jet-lag jelensége), a fény tartós megvonása megbontja a ritmust, tartós fennállása metabolikus szindrómához vezet.

Bélbakterióta, bélmikrobióta

A bélben élő mikrobák összessége mintegy szuperorganizmust képez, dinamikus egységet alkot a gazdaszervezettel, kölcsönhatások szövevényén keresztül hat az élettani funkciókra, az egészségi állapotra, egyes betegségekre. A bélmikrobióta idegi összeköttetéssel és kémiai anyagokkal (ún. citokinekkel) kapcsolatban van a központi idegrendszerrel, jelzéseket küld az agynak, ezáltal befolyásolja a viselkedésünket, közreműködhet idegrendszeri kórképek kialakulásában. A mikrobióta-bél-agy tengely homeosztatikus, metabolikus, mentális egészségben betöltött szerepére egyre több adat utal. Szabályozza az epesavak összetételét és mennyiségét. A bakteriális metabolitok immunrendszerünkkel is kölcsönhatásba lépnek. Biztató eredmények születtek egy jótékony bélbaktérium, az Akkermansia muciniphilával kapcsolatban, amelynek adagolása elhízott emberek csoportjában csökkentette a testsúlyt, redukálta a zsírtömeget, a derékbőséget, javította a májenzimértékeket és a gyulladásra utaló markereket.

Nem alkoholos eredetű zsírmáj (NAFLD)

A nem alkoholos eredetű zsírmáj genetikai hajlam talaján a rest életmód, túltáplálás hatására kialakuló zsírfelhalmzódás a májban, májgyulladást okozva a májzsugorodás, a májrák előszobája lehet. Előfordulása a népességben 20–33 százalék, elhízásban és diabéteszben akár 70 százalék is lehet. Kapcsolatát kimutatták szív-érrendszeri kórképekkel, idült vesebetegségekkel, az alvási apnoéval, az Alzheimer-kórral, a depresszióval, a Parkinson-kórral, a skizofréniával.

Obstruktív alvási apnoe (OSAS)

Az OSAS jellemzője az alvás alatti több mint 10 mp-ig tartó légzésszünet okozta komoly oxigénhiányos állapot. Folyamatos éjszakai stresszhelyzetet generál, ami magas vérnyomásra és szív-érrendszeri katasztrófa kialakulására hajlamosít. Az OSAS-t éjszakai metabolikus szindrómának is nevezhetjük, a lakosság akár 60 százaléka érintett lehet.

Vázizomzat szerepe

Sejtjeink egymással hormonszerű anyagokkal, az ún. citokinekkel kommunikálnak. Az izmaink nem csak helyileg ható citokineket termelnek, hanem a véráramba kerülő, távoli hatással rendelkező vegyületeket is, összefoglaló néven a miokineket. A miokinek akkor termelődnek, amikor az izmaink munkát végeznek. Számos hatásuk közt csökkentik az inzulinrezisztenciát, befolyással vannak az immunrendszerre, kapcsolatba hozhatók az ún. inaktivitási betegségekkel, alacsony szintjük a BMI-től független kockázati tényező.

Krónikus obtruktív tüdőbetegség (COPD)

A COPD a tüdőben lévő légutak tartós beszűkülésével járó kórkép, amely visszafordíthatatlanul károsítja a tüdő szerkezetét és funkcióját. A gyulladásos folyamat tüdőn kívüli következményekkel is járhat. Egyre több bizonyíték szól a COPD és más krónikus gyulladásos kórképek (elhízás, metabolikus szindróma, 2-es típusú diabétesz, szív- és érrendszeri betegségek) halmozódása mellett, egyes kutatók a COPD-t „krónikus szisztémás gyulladásos szindrómaként” tekintve komplex kezelési stratégiát tartanak szükségesnek.

Pszoriázis

A pikkelysömör gyakorisága 20–50 százalék, kapcsolódik a hasi elhízáshoz és magas vérnyomáshoz.

Szájüregi gyulladások

A fogíny gyulladásos betegségei is komoly szerepet kapnak, hatásuk túlnyúlik a szájüregen. A szájüreg a test „kapuja”, több baktérium él itt, mint ember a Földön. A szájüregi gyulladások karbantartása javítja a szisztémás állapotot.

Tumorok

Az inzulinrezisztencia kóroki szerepe ismert a tumorgenezisben. A tartósan magas inzulinszint fokozza a sejtosztódást. A magas vércukorszint szerepe a tápcsatorna egyes tumorai és a hasnyálmirigyrák kialakulásában is bizonyított.

file

Metabolikus szindróma és COVID-19

És most nézzük, miként kapcsolódik ez a komplex betegség a COVID-19-fertőzéshez!

2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet pandémiát, világjárványt hirdetett. A közel egy éve tartó járvány betegadatainak szaporodásával, értékelésével látszik, hogy az elhízás önálló kockázati tényező a betegség rosszabb kimenetelét illetően, a metabolikus szindróma és a COVID összeölelkezése nyilvánvaló.

Az korán felmerült, hogy a COVID-19 súlyosságát meghatározó tényezők közé tartozik az életkor, a diabétesz, a dohányzás, a hipertónia, a krónikus vesebetegség, a COPD.

Tovább elemezve az adatokat látszik, hogy azok az emberek esendőbbek, akiknél hipertónia, 2-es típusú diabétesz (inzulinrezisztencia, hiperinzulinémia), fokozott véralvadási készség, vénás tromboembóliák, koronáriabetegség, stroke, pitvarfibrilláció, krónikus vesebetegség, krónikus szívelégtelenség, OSAS is fennáll társbetegségként. Ezekre a betegségekre jellemző a gyulladáskeltő citokinek normálisnál magasabb szintje miatti, az egész szervezetet érintő kisfokú gyulladás. Ehhez társulva a COVID-19-vírusfertőzés kiváltotta citokintermelés citokinviharba torkollhat, és az elszabadult immunreakció a szervezet összeomlását okozhatja.

A járvány előtérbe helyezte az elhízás jelentőségét

Tavasszal az első hullámnál Olaszországban az átlagéletkor 63 év volt. Itt a leggyakoribb kísérőbetegségek között szerepel a hipertónia, a kardiovaszkuláris betegségek, a 2-es típusú diabétesz, a dohányzás, és a betegek 20 százaléka elhízott volt. Spanyolországban 24, Kínában 6,2 százalék volt elhízottak aránya. Amikor a betegség átterjedt az USA-ra, ott a fiatalabb korosztály is az intenzívre került. Miért? – Elhízottak voltak! – A felnőttek 40 százaléka elhízott volt!

Kiderült, hogy a gépi lélegeztetésre kerülők 90 százaléka 35 kg/m2 feletti BMI-vel rendelkezik. Náluk a tüdő ventilációs képessége csökken, mivel a rekeszizom magasabban áll – főleg fekve! A kifejezettebb hasűri nyomás is akadályozza a légzésmunkát.

„Szindémia”

Richard Horton, a Lancet főszerkesztője, a London School of Hygiene and Tropical Medicine és a University College London tiszteletbeli professzora szerint a COVID-19 nem csupán egy fertőző betegség, hanem a SARS-COV-2-koronavírus-fertőzés és a nem fertőző krónikus betegségek – légzőszervi betegségek, cukorbetegség, szív- és érrendszeri megbetegedés, daganatos megbetegedések – szinergikus egészségkárosító kölcsönhatásából eredő megbetegedéshullám – „szindémia”.

Az 50 évesek vagy idősebbek körében világszerte a vezető haláloknak számít az érelmeszesedés talaján kialakuló szívbetegség, a stroke és a cukorbetegség. A krónikus betegségek növekedése együtt a közegészségügyi rendszerek hiányosságaival – például a kockázati tényezők megelőzése terén – a népességeket sebezhetővé tette olyan egészségügyi válsághelyzetekkel szemben, mint a koronavírus-világjárvány.

A COVID megelőzésére már születtek védőoltások, amíg elegendő számú beoltott nem lesz a járvány megállításához, addig fontos a fertőzés esélyének csökkentése: maszk – fertőtlenítés – távolságtartás.

A betegség súlyosságát azonban csökkenthetjük a metabolikus szindróma megelőzésével, karbantartásával! Megelőzhető és karbantartható a hipertónia, a 2-es típusú diabétesz, az OSAS, a nem alkoholos zsírmáj, az epekövesség, a depresszió, sokat tehetünk bélflóránk egészségéért, a szájhigiénia kialakításáért. Ezek korai felismerése és gondozása nélkülözhetetlen!

szerzo

Dr. Ádám Ágnes

Belgyógyász, háziorvos, a magasvérnyomás-betegség és az alvászavarok képesített orvosa. 28 évig háziorvosként dolgozott, előtte kórházi osztályon 8 évig volt belgyógyász. Jelenleg Zuglóban a Hipertónia Centrum alapítója és vezető főorvosa. Magánpraxist is folytat. A Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének tudományos munkatársa, akkreditált oktató és vizsgáztató. Több tudományos társaság vezetőségi tagja. „Megrögzött” egészségnevelő! Hiszi és vallja, hogy a gyógyítás egyik alappillére, hogy az emberek ismerjék testük felépítését és működését, értsék a gyógyítás és gyógyulás folyamatát. Így partnerként, aktív segítőként sikeresebben gyógyulnak. Az egészségnevelést minden fórumon gyakorolta, és teszi jelenleg is folyamatosan, televíziókban, rádiókban, betegklubokban, iskolákban, újságok cikkeiben. Astellas-díjas, 2012-ben az Év orvosának választották. 2017-ben CSAKOSZ Életműdíjjal tüntették ki.

Megjelent a hypertonia2020/2. számában

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!