Feltöltés dátuma: 2020.08.04.

Életmód Orvostani Társaság

Az életmódorvoslásnak (lifestyle medicine) nevezett új, interdiszciplináris egészségügyi szakterület alapvetően az életmód okozta egészségkárosodások kivédésével, megelőzésével és kezelésével foglalkozik. Létjogosultságát az adja, hogy ma a megbetegedési és halálozási listákon vezető szerepet betöltő betegségek nagy részének kapcsolata van az életmóddal, kialakulásuk életmódváltással megelőzhető vagy késleltethető, súlyosságuk, lefolyásuk kedvezően befolyásolható. Az életmódorvoslás több problémára is megoldást kínál, hiszen a megelőzést támogatja, és a páciensre helyezi a hangsúlyt. Gyakorlatilag nincs olyan szakterülete az orvostudománynak, ahol nem játszik szerepet az életmód legalább egy gyakori betegségnél, így minden szakterület érdeklődésére számot tarthat az életmódorvoslás.

Illusztráció

2013 novemberében néhányan úgy döntöttünk, hogy megalapítjuk az Életmód Orvostani Társaságot. Célkitűzésünk az volt, hogy természettudományos megközelítéssel forduljunk az életmód változtatásához. Terjesszük és elfogadottá tegyük az életmódorvosi beavatkozások használatát a gyógyításban – elsősorban krónikus betegségek gyógyításában. Bizonyítékokon alapuló (evidence based), tudományos és holisztikus szemlélettel foglaljunk állást az életmódorvosi kérdésekben, támogassuk az életmódorvosi kutatásokat, tudományos munkát. Erősíteni szeretnénk az egészség- és életmódágazat szereplői közötti szakmai párbeszédet és együttműködést, ugyanakkor fel akarjuk hívni a társadalom figyelmét az egészségnevelés és az egészséges életmód fontosságára, szerepére a gyógyításban, megelőzésben. Az egyesület feladatának tekinti az életmódorvosi tevékenységek, technikák, módszerek és kezelések kutatását, vizsgálatát és véleményezését, az életmódorvosi gyógyítás, az elsődleges és a másodlagos megelőzés (primer és szekunder prevenció), illetve az életminőség visszanyerését célzó teljes rehabilitáció képviseletét, az egészség- és életmódágazat különböző területein tevékenykedő közösségek, szervezetek, szakemberek közötti párbeszéd megteremtését, támogatását, szükség esetén moderálását. Terveink közt szerepel az életmódorvostan (lifestyle medicine) megalapozott ajánlásainak, iránymutatásainak megfogalmazása.

A kezdetek

2013 decemberében elkészítettük az alapszabályzatot, amit a közgyűlésünk elfogadott. A Társaságot 2014 júliusában a Fővárosi Törvényszék bejegyezte, ezután tudtuk elkezdeni tevékenységünket (elnök: dr. Barna István, alelnök: dr. Babai László, főtitkár: dr. Zsolnai Gábor). Elkezdődött az arculattervezés, honlapfejlesztés, belépési nyilatkozatok terjesztése és fogadása, a tanácsadó testületi tagok felkérése.

Az első négyéves alapozó periódus után dr. Babai László vette át az elnökséget és az elnökhelyettes dr. Barna István, a főtitkár Dvorák Márton lett. Sok-sok megbeszélés és gondolategyeztetés után végül úgy döntöttünk, hogy a társaság szakmai tudományos elfogadtatásának legfontosabb lépése egy általunk szervezett kongresszus legyen.

Kongresszusok

2019 februárjában megrendeztük Budapesten az I. Kongresszusunkat dr. Babai László elnökségével. A kétnapos kongresszuson 46 előadás hangzott el. A plenáris ülésen az életmódorvoslás történetéről, a kormányzati intézkedésekről (dr. Bíró Krisztina – Egészségügyért Felelős Államtitkárság) esett szó. Ezeket a fizikai aktivitásról (dr. Martos Éva), a fittségről (dr. Apor Péter tanár úr) szóló előadások követték. Az életmódi kezelések irányelvei hipertóniás (dr. Barna István), diabéteszes (dr. Bibok György), transzplantált (dr. Wágner László), illetve daganatos (Horváth Aliz) betegek esetén ugyancsak bemutatásra kerültek. A táplálkozásterápiáról a Magyar Dietetikus Társaság vezetősége (dr. Szűcs Zsuzsanna, Erdélyi-Sipos Aliz, Shenker-Horváth Kinga, Kegyes Réka), valamint Varga Dóra dietetikus állított össze igen magas színvonalú előadást. Az Európai Társaság főtitkára, dr. Arkadianos Ioannis az életmódorvostan szerepéről, helyéről beszélt. Az életmód kommunikációjának szerepéről és jelentőségéről dr. Majorosi Emese tartott érdekes előadást. A mozgásterápia szekcióban igen szép előadásokat hallhattunk dr. Veres-Balajti Ilona, dr. Apor Péter, Csuhai Éva, dr. Lacza Zsombor és dr. Zopcsák László közreműködésével. A kongresszuson civil szervezetek, egyesületek is bemutatkoztak (Sportos Cukorbetegek, Mozdulj Dunakeszi, Springday, Vitakid, Magyar Szervátültettek, Házipatika – Életmódváltók). Az életmódorvoslás hazai eredményeiről, az egészség-coaching jelentőségéről dr. Gyebnár Brigitta (Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar), a tűzoltók és rendőrök körében végzett felmérésről Lichthammer Adrienn (Pécsi Egyetem, Mikrobiológiai Intézet) számolt be.

A II. Kongresszust 2020 februárjában Kecskeméten rendeztük meg. Az elhangzott 47 előadás mellett 16 E-poszter is bemutatásra került.

A szív- és érrendszeri betegségek szekcióban a lipidcsökkentésről, az omega-3-zsírsavak szerepéről, jelentőségéről dr. Harangi Mariann (Debreceni Egyetem), az érrendszeri katasztrófák életmódterápiával történő megelőzéséről dr. Kiss Attila kardiológus tartott előadást, majd dr. Sztancsik Ilona esettanulmányok bemutatásával jellemezte az életmódterápia kedvező hatásait. Varga Dóra dietetikus a táplálkozásterápia, Köteles Éva a mozgásterápia jelentőségét emelte ki kardiovaszkuláris betegségekben. A praxisközösségek szerepéről és helyéről, az eddig elért eredményekről több kitűnő előadásban hallhattuk. A dohányzásleszoktató program eredményeiről Pócs Dávid számolt be. Dr. Vernes Réka és dr. Margitai Barnabás a magasvérnyomás-betegség életmódterápiájáról, dr. Benczúr Béla kardiológus a szívbetegségek életmódi kezeléséről, megelőzéséről beszélt a szokásos színes előadásában. A délutáni órákban a betegszervezetek (cukorbetegek, oszteoporózissal élők, szervátültetettek egyesületei) bemutatkozását, aktív munkájuk ismertetését hallhattuk. A kongresszus második napján a gyakorlati mozgásterápia bemutatása után a cukorbetegség nem gyógyszeres kezeléséről dr. Barkai László és dr. Tabák Ádám, majd Csengeri Lilla dietetikus tartott előadást. A cukorbetegek mozgásterápiájáról és annak monitorozásáról, eredményeiről dr. Ábrahám Erzsébet és dr. Kósa István számoltak be. A kongresszus egyik nagyon várt előadássorozata a daganatos betegek pszichés vezetéséről szólt. Dr. Kovács Péter általános bevezetőjét követően májdaganatokban szenvedő betegek állapotáról számolt be dr. Máthé Zoltán, a Transzplantációs Klinika igazgatója. Daganatos betegek körében a fizikai aktivitás helyéről Kapitány Zsuzsanna és táplálásterápiájáról Répási Eszter igazán sok új ismerettel gazdagította a jelenlévőket. Az életmódorvostan oktatásáról a Szegedi Népegészségtani Intézetből dr. Paulik Edit tartott előadást. Ioan Hanes, az Európai Életmód Orvostani Társaság elnökségi tagja az európai Életmód Társaság oktatási bizottságának állásfoglalását, tanácsait mutatta be. Dr. Lázár Imre a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetéből igen széleskörű betekintést adott az egyetemen zajló életmódoktatási kurzusba. Dr. Zopcsák László a preventív fittségről szóló előadásában az amerikai, ázsiai, dél-amerikai Exercise in Medicine® kurzusokról, képzésekről, az elérhető könyvekről számolt be. A magyar fitnesz-szakemberek 7 fokozatú rendszerét, képzését is megismerhettük (sportoktatótól a humánkineziológiai mester fokozatig). Felhívta a figyelmet, hogy hazánkban az igen nagyszámú edzőterem, fitneszterem, mozgásstúdió ideális helyszíne lehet az életmódterápia megvalósításának.

dr. Barna István, dr. Babai László

Megjelent a hypertonia2020/1. számában

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!