Feltöltés dátuma: 2020.02.23.

Elfüstölt szívek

Magyarországon minden órában 3 ember hal meg a dohányzás következményeként, naponta 77, évente pedig 28 ezer olyan embert veszítünk el, akinek a halála összefüggésbe hozható ezzel a káros szenvedéllyel. Az emiatt kialakuló, krónikus betegségek is óriási terhet jelentenek nemcsak a családoknak, de az egészségügyi ellátó rendszernek is. A Magyar Kardiológusok Társasága a füstmentes világnapon figyelmeztet a káros szenvedély hatásaira – a cigaretta nemcsak a tüdőnket károsítja, hanem a szívünket is, és kihat az egész szervezetünkre!

Illusztráció

A tradícióvá növekedett füstmentes nap ötlete 1971-ben született, amikor Massachusetts állam kormányzója, Arthur P. Mullaney arra kérte a polgárokat, hogy egy napig ne gyújtsanak rá, és a pénzből, amit aznap dohányárura költöttek volna, egy helyi középiskolát támogassanak. Öt év múlva, 1976. november 18-án már az Amerikai Rákellenes Társaság karolta fel a kezdeményezést. Sikerült is egymillió embert rábírniuk, hogy egyetlen napra bírják ki dohányzás nélkül. A WHO kezdeményezésére november harmadik csütörtökét nemzetközi szinten is füstmentes nappá nyilvánították.

A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) más orvostársaságokkal összefogva azt szeretné elérni, hogy ez az egynapos füstmentes időszak egy egész életen át tartson! A nikotin a heroinnál és kokainnál is erősebb függőséget okoz, és már néhány, napi 4 szál cigaretta elszívása után kialakul, és mindössze 7 nap alatt függővé is válhatunk. A leszokás viszont ennél jóval tovább tart: teljes megvonás esetén minimum 4–8 hét alatt szűnik meg a függőség, a nikotinéhség azonban még évekig fennmaradhat.

A statisztikai adatok szerint a világon mintegy 1,3 milliárd ember dohányzik. A dohányzás felel a tüdőrákos halálozások 90–95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30–35 százalékáért és az idült gyulladásos légúti betegségek 80–85 százalékáért. A koszorúér-betegségeknek mintegy 30 százaléka írható a cigarettázás számlájára. A dohányzással összefüggő betegségek következtében évente mintegy ötmillió ember hal meg világszerte. A sokakat érintő idült hörghurut és a tüdőtágulás 80 százaléka is a dohányzással függ össze. Magyarországon a felnőtt lakosság egyharmada dohányzik rendszeresen, a személyenkénti cigarettafogyasztás meghaladja a kétezer szálat. Még belegondolni is szörnyű: tíz évvel korábban halnak meg azok a férfiak, akik dohányoznak!

Illusztráció

„Már a dohányzás abbahagyása után 20 perccel javul a vérkeringés a végtagokban, a pulzusszám és a vérnyomás pedig a normális szintre áll. Három nap után már a légutak is tisztulni kezdenek, könnyebb lesz a légzés, javul az ízérzékelés, a szaglás. 10 éven belül pedig a tüdőrák kialakulásának kockázata megegyezik azokéval, akik sosem dohányoztak. Fontos, hogy tudjuk, a dohányzás mind a szívünkre, mind a tüdőnkre káros. A krónikus gyulladás és rostpusztulás a dohányosok jelentős részénél súlyos légúti és tüdőmegbetegedéseket okoz, ezért a dohányzással töltött évekkel arányosan fokozódó légzési nehézség lép fel. A már kialakult COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség), a krónikus bronchitisz, fennálló asztma esetében a további dohányzás felgyorsítja a légzési funkciók romlását és csökkenti a kezelés eredményességét. Ereink, szívünk károsodása is markáns, mivel a lappangó érelmeszesedés mentén a szív koszorúsereiben, az agyat ellátó erekben és a végtagi artériákban is támad szűkület. De a dohányzás beleszól a vérkeringésbe azáltal is, hogy trombózishajlamot okoz és a kiserekben a vérsűrűséget növeli. Ezért a lassan kialakuló koszorúér-elzáródásért és a hirtelen fellépő és közvetlenül életet veszélyeztető szívinfarktusért is felelős. Ha valaki, mondjuk, átesett már egy infarktuson és nem hagy fel a káros szenvedélyével, akkor komoly esélye van arra, hogy ez a súlyos állapot megismétlődjön nála – és a második infarktus már gyakran halálos. Életmóddal, szenvedéllyel, függőséggel kapcsolatos betegségeknél nem csupán az egészségügyi rendszerre kell terhelni a felelősséget, hogy majd az orvosok karbantartják a beteg állapotát! A dohányos fiatalok, felnőttek vagy már beteg páciensek leszokási elhatározása és életmódváltoztatása is kell ahhoz, hogy le tudják tenni a cigarettát” – hívja fel a figyelmet dr. Gellér László kardiológus professzor, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője, a Magyar Kardiológusok Társasága tudományos bizottságának elnöke a Füstmentes Világnapon.

Ha abbahagyja a dohányzást, a következőket tapasztalja:

  • 20 perc múlva a vérnyomás és a pulzus normalizálódik, a vérkeringés javul;
  • 8–12 óra múlva a szén-monoxid szintje a vérben csökken, javul a fizikai közérzet;
  • 24–48 óra múlva a vérből a szén-monoxid teljesen eltűnik;
  • 2–3 nap múlva kevesebb nyák képződik a garatban, csökkennek a légzési panaszok, a köhögés, krákogás;
  • 5–7 nap múlva az ízlelés és szaglás javul, a lélegzet frissebb, a fogak tisztábbak, energikusabbnak érzi magát, a terhelést jobban bírja;
  • 2–3 héten belül a megvonási tünetek enyhülnek vagy megszűnnek, és már több órára is képes megfeledkezni a dohányzás csábításáról, a sóvárgásról;
  • 2–3 hét múlva a vérrögképződés kockázata csökken az erekben;
  • 4 hét múlva a köhögés és a légzési problémák rendeződnek, több lesz az energia, nagyobb az ellenállóképesség, kevesebb a légúti hurut;
  • 2-3 hónap múlva a légzésfunkciós értékek javulhatnak;
  • 1 év múlva a szív- és érrendszeri betegségek kockázata a felére csökken.
  • 2–3 év múlva a légúti betegség kialakulása és szövődményeinek kockázata (súlyos tüdőgyulladás) már nem magasabb a sosem dohányzókénál!
  • 5 év múlva a tüdő-, garat-, nyelőcső- és hólyagrák kockázata felére csökken;
  • 5–10 év múlva a keringési betegségek és a trombózis (vérrögképződés) kockázata megegyezik a nemdohányzókéval;
  • 10 év múlva a tüdőrák kockázata feleződik, csökken az oszteoporózis (csontritkulás) kockázata;
  • 15–20 év múlva a tüdő-, garat-, nyelőcsőrák és hólyagrák kockázata a nemdohányzókéval megegyezik!

Megjelent a hypertonia2019/2. számában

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!