Szerző: Dr. Ádám Ágnes Feltöltés dátuma: 2019.01.08.

Az ambuláns vérnyomás-monitorozás (ABPM) haszna a magas vérnyomás gyógyítása során

A vérnyomásbetegség kivizsgálása és kezelése folyamatában az ambuláns vérnyomás-monitorozás ma már nélkülözhetetlen eszköz. Nélküle nem lehet teljes akár a kivizsgálás, akár a kezelés gyógyszereinek beállítása.

Illusztráció

Amikor megtervezem a gyógyítást, mindig sort kerítek erre a vizsgálatra is. Megbeszélem pácienseimmel, hogy egy alkalommal, rögtön az elején, majd a gyógyszeres beállítás ellenőrzésére szeretném a műszert felrakni. A legtöbben azonnal elfogadják, hallottak a vizsgálatról, vagy esetleg régebben már csináltak is náluk ilyet. Néhányan azonban ódzkodnak, mert nem ismerik a menetét.

A vérnyomásunk napszaki ingadozást mutat, 10-20 Hgmm-es emelkedés vagy csökkenés a normális határokon belül teljesen elfogadott. Nyugalomban, pihenés közben, alvás alatt csökken, izgalom, fizikai megerőltetés, stresszhelyzet hatására átmenetileg megemelkedik. De sohasem marad úgy, hanem gyorsan visszatér az alaphelyzethez. A vérnyomásunk ezen mozgását egy-egy méréssel nehéz követni. Ha naponta többször mérjük (öt-hatszor akár), akkor is csak néhány értékből tudunk következtetni a kezelés megfelelő voltára. De teljes képet csak az ABPM nyújt!

Miért szükséges a vérnyomás egész napos követése?

Nappal normális, éjjel magas vérnyomás; nem süllyedő, azaz non-dipper jelleg
Nappal normális, éjjel magas vérnyomás; nem süllyedő, azaz non-dipper jelleg

Az ABPM 24 órán át velünk van, miközben a szokásos életünket éljük. Nappal negyedóránként méri a vérnyomásunkat, éjszakai alvásunk alatt félóránként. Ha minden mérés sikerül, úgy 80–82 vérnyomásadat kerül a gépbe. Láthatók az esetleges vérnyomás-ingadozások, követhetők a fizikai munka, a stressz és a különböző tevékenységek hatásai. A legfontosabb, és csak az ABPM-mel mérhető, az éjszakai, alvás alatti vérnyomásunk. Az alvás nagyon fontos szakasza életünknek. Sok élettani folyamat akkor és ott dől el. Minősége kihat a nappali közérzetünkre, éberségünkre, vérnyomásunkra, vércukrunkra, szív- és érrendszerünkre, hangulatunkra, étvágyunkra. A nappali értékekhez képest az éjjelieknek 10–20 százalékkal alacsonyabbaknak kell lenniük. Amennyiben ez a csökkenés nem jön létre, úgy „non-dipper”, azaz „nem-süllyedő” vérnyomásról beszélünk. Ennek oka az alvásunk minőségében is keresendő. Az alváscentrumokban végzett alvásvizsgálat választ ad erre. Ott megtalálják az esetleges alvási apnoét, az OSAS-t, vagy más alvászavart. Megfelelő kezeléssel sok szív- és érrendszeri betegségtől, stroke-tól, beállíthatatlan magas vérnyomástól szabadulhatunk meg. A negyedóránkénti méréssel elcsíphetünk olyan ingadozásokat, amelyeket a ritkább mérés nem mutat. Ez fontos a vérnyomás pontos és helyes beállításakor. Sok esetben a jó beállítás sikere nemcsak a gyógyszer fajtájától függ, hanem annak bevételi időpontjától is. Ezt pedig csak a mérések gyakorisága alapján tudja meghatározni, módosítani az orvos.

Az ABPM vizsgálat főbb javallatai

  • Jelentős rendelői vérnyomás-variabilitás az adott vagy különböző vizitek során
  • Magas rendelői vérnyomás egyébként kis szív- és érrendszeri kockázat esetén
  • Jelentős eltérés a rendelői és az otthoni vérnyomásértékek között:
    • Fehérköpeny-hipertónia gyanúja (arany standard): rendelői szisztolés vérnyomás 140–159 Hgmm vagy diasztolés vérnyomás 90–99 Hgmm, otthon mért érték normális
    • Maszkírozott hipertónia gyanúja: rendelői magas-normális, otthon mért magas
  • Rezisztens (gyógyszerrel nem beállítható) hipertónia: fehérköpeny-hipertónia kizárására
  • Epizodikus hipertónia gyanúja
    • időskorban
    • cukorbetegségben
    • emelkedett esti önvérnyomás-értékek esetén
  • Terhességi hipertónia
  • Alvási apnoe szindróma vagy egyéb szekunder hipertóniaformák gyanúja
  • A vérnyomáscsökkentő kezelés irányítására (egyéni ritmusok beállítása, gyógyszeres kezelés hatásosságának, hatástartamának megítélése)

Hogyan történik az ABPM vizsgálat?

A készüléket a rendelőben feltesszük, megmutatjuk, hogyan vehető le két mérés között, mosakodáskor, átöltözéskor. Halkan működő, picinyke, könnyű műszer, a mandzsetta kényelmesen hordható. Érdemes viselése alatt sokfélét csinálni, mert így láthatjuk a vérnyomás és a szívverés reakcióját. A párhuzamosan vezetett naplóban követhetők az események.

Az otthon mért vérnyomásértékek fontos kiegészítője az ABPM vizsgálat. A vérnyomás beállításakor kérjük kezelőorvosunktól az ABPM vizsgálatot! Amennyiben ő kezdeményezi, úgy örömmel fogadjuk el!

szerzo

Dr. Ádám Ágnes

a szerkesztőbizottság elnöke,
a Magyar Hypertonia Társaság vezetőségi tagja,
a Zuglói Hipertónia Centrum vezető főorvosa

Belgyógyász, háziorvos, a magasvérnyomás-betegség és az alvászavarok képesített orvosa. 28 évig háziorvosként dolgozott, előtte 8 évig belgyógyász volt kórházi osztályon. Jelenleg Zuglóban a Hipertónia Centrum alapítója és vezető főorvosa. Magánpraxist is folytat. A Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének tudományos munkatársa, akkreditált oktató és vizsgáztató. Megrögzött egészségnevelő. Hiszi és vallja, hogy a gyógyítás egyik alappillére, hogy az emberek ismerjék testük felépítését és működését, értsék a gyógyítás folyamatát – akkor partnerként, aktív segítőként sikeresebben gyógyulnak. Az egészségnevelést minden fórumon gyakorolta, és teszi folyamatosan televízióban, rádióban, betegklubokban, iskolákban, újságok cikkeiben. ­Astellas-díjas, 2012-ben az Év Orvosának választották. 2017-ben ­CSAKOSZ Életműdíjat, 2019-ben a Magyar Hypertonia Társaság Török Eszter Életműdíját kapta.

Megjelent a hypertonia2018/2. számában

Rendelje meg a Diabetes című betegtájékoztató kiadványt, és féláron adjuk mellé a Diabetes különszámokat és a Hypertonia Magazint!
(Legfeljebb 3 db-ot)

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!