K. L. úr évek óta jár hozzám, vérnyomása régóta egyensúlyban van. A legutóbbi találkozásunk során meg is lepődtem, amikor magas értékeket mutatott a műszer. Az okokat firtató kérdéseimre válaszolva K…
Mi a normális vérnyomás? A „normális” vérnyomás meghatározása az idők folyamán sokat változott, amióta Stephen Hales először ismertette 1733-ban az általa mért vérnyomás értékét.
Nem ritkaság, hogy a rendelésen elhangzik a következő mondat: „Ahányszor mérem a vérnyomásom, annyi különböző értéket kapok.” Nos, ettől nem szabad megijedni, természetes jelenség. Az az oka, hogy a vérnyomás nem statikus érték, hanem dinamikusan változó jelenség. Gyors és lassú változásai teszik lehetővé a szervezet alkalmazkodását a külső és belső körülményekhez. A stresszhatásra adott gyors vérnyomás-emelkedés az alapja a menekülési reflexnek, de ugyanígy a fizikai vagy szellemi igénybevételre való felkészülésnek is. A lassú változások segítik többek között az adaptációt az évszakokhoz köthető környezeti változásokhoz. A túlzott vérnyomás-változékonyság (variabilitás) ugyanakkor károsan hat a szív- és érrendszerre, növelve a hipertónia által kiváltott szervkárosodások, például a vesebetegség, a stroke és a szívinfarktus kockázatát. Másik oldalról viszont tudjuk, hogy a magas vérnyomásos betegek kezelése során bekövetkező csökkenése hozzájárul a szív- és érrendszeri szövődmények megelőzéséhez.
A vérnyomásbetegség kivizsgálása és kezelése folyamatában az ambuláns vérnyomás-monitorozás ma már nélkülözhetetlen eszköz. Nélküle nem lehet teljes akár a kivizsgálás, akár a kezelés gyógyszereinek beállítása.
A szív- és érrendszeri betegségek jelentős része megelőzhető lenne tudatosan helyes életmóddal. Az egészségnek négy befolyásoló tényezője van: a biológiai-genetikai adottságok, az életmód, a környezeti tényezők és az egészségügyi ellátás. Az életmódnak van a legnagyobb jelentősége, azaz nagyon sokat tehetünk mi magunk az egészségünk megőrzéséért. A klasszikusnak mondható életmódbeli tényezők a következők: az egészséges táplálkozás megfelelő folyadékbevitellel, a rendszeres testmozgás, a pihenés, a stresszkezelés és a káros szenvedélyek mellőzése. Az egészséges táplálkozáshoz szervesen hozzátartozik a megfontolt bevásárlás is, mert időt, pénzt takaríthatunk meg és még a környezetünket is kímélhetjük. Bővítsük és tartsuk naprakészen az ismereteinket rendszeresen az egészséges, kiegyensúlyozott életmódról, és legyünk tudatosak, hogy egészséges, hosszú, boldog életet élhessünk!
A szív- és érrendszeri betegségek az elmúlt 100 év során világszerte vezetik a halálozási statisztikákat, ami azt jelenti, hogy a legtöbb áldozatot ezek a betegségek követelik. Közülük a legtöbb halálesetért a szívbetegségek a felelősek, míg a stroke (vagyis a szélütés, melynek 85 százaléka érelzáródáson alapuló, úgynevezett lágyulásos stroke, míg csupán 15 százaléka a klasszikus vérzéses stroke, vagyis agyvérzés) a harmadik vezető halálok. Talán kevesebben tudják, de nőkben is ez a két betegségcsoport a legfőbb ellenség, szemben azzal a köztudatban lévő felfogással, miszerint a daganatos betegségek, pl. az emlőrák okozza nők körében a legtöbb halálesetet. Elgondolkodtató, hogy az infarktussal, agyvérzéssel, érszűkülettel kórházba kerülők jó részének kórelőzményében gyakran akár 4-5 kockázati tényező is szerepel.
A pulmonális artériás hipertónia (PAH) elnevezésű ritka kórban szenvedők támogatására, képviseletükre, érdekvédelmük ellátására alakult tíz évvel ezelőtt a Tüdőér Egylet. A szervezet feladatának tekinti, hogy ismeretterjesztő fórumok keretében, a laikusokat „továbbképző” felvilágosító előadások mellett orvos–beteg találkozók feltételeit teremtse meg. A PAH-betegek így folyamatosan kaphatnak – mindig a legfrissebb tudományos eredmények szerinti szakmai álláspontnak megfelelő – tájékoztatást a kutatások újdonságairól, az életüket veszélyeztető kór lehetséges gyógymódjairól. Minden találkozón sokféle aktuális kérdés merül fel, szó esik pl. a beteg beavatottságának, megfelelő tájékoztatásának fontosságáról, az alternatív, nem orvos által javasolt gyógymódok esetleges veszélyeiről, a külföldi betegszervezetek működéséről, vagy olyan fontos témáról, mint a súlyos stádiumba jutó betegek számára egyedüli megoldást jelentő tüdőtranszplantáció hazai helyzetéről.
Egészséggel, betegségekkel kapcsolatos írásokat olvasva egyre gyakrabban találkozhatunk a metabolikus szindróma kifejezéssel. Nem önálló betegségről van szó, több, párhuzamosan fennálló, a szív- és érrendszeri betegségekre hajlamosító anyagcserezavart foglal össze így az orvostudomány. Hasi típusú elhízás, vérzsírrendellenességek (emelkedett trigliceridszint, csökkent HDL-koleszterin-szint), magas vérnyomás, a szénhidrátanyagcsere zavara – ezen öt különböző betegség vagy állapot közül bármelyik három együttes jelenlétéhez kötött a metabolikus szindróma diagnózisa. A metabolikus szindróma elemei önmagukban emelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, míg ezek együttese már megsokszorozza.
A magasvérnyomás-betegséggel élők meglehetősen gyakran szenvednek cukorbetegségben is. Ez döntően a felnőtt-idős betegek körében figyelhető meg, amikor is a hipertónia a betegek 80–90%-ában cukorbetegséggel vagy annak előállapotával együtt észlelhető. A cukorbetegek vércukorcsökkentő kezelésének az a célja, hogy a vércukorértékeket a normális tartományhoz közelítsük. Ennek során azonban előfordul, hogy a betegnél nem kívánatos módon túl alacsony vércukor alakul ki, ezt nevezzük hipoglikémiának. A hipoglikémia veszélyekkel jár, a betegnek panaszt, olykor tudatzavart okozhat, amit mindenképpen el kell kerülni, vagy legalábbis a kialakulás kockázatát csökkenteni kell. Az alábbiakban a hipoglikémiával kapcsolatos alapvető tudnivalókat foglaljuk össze.
Marcsi csak illegett-billegett, miközben egy lábon kellett volna stabilan állnia. Elég rossz az egyensúlyérzékem – szabadkozott már az első felmérésnél. – Mindig is két lábon álltam a földön – nevettünk realista megjegyzésén, majd együtt átnéztük a specifikusan egyensúlyfejlesztésre tervezett tornaprogramját.
A pszichoterapeuta egyik alapkérdése az első találkozáskor, hogy miért pont most érkezett a páciens a terápiás helyzetbe. A miértek, a motivációs okok feltérképezése a terápia fontos része. Néha a megfejtés „csak” a belső változás, az érés, valami racionálisan megfoghatatlan indok. Ugyanezt az ok-okozati összefüggést keressük akkor is, ha másvalaki cselekedetéről, viselkedésváltozásáról elmélkedünk.
Mozgás: az élet motorja, az egészségmegőrzés alapja, a közérzet támasza… halljuk sokszor. És valóban, egy pillanatra el is játszunk a gondolattal, hogy nekivágunk ennek a biológiailag természetes létformának, amely akár több gyógyszer hatásával is felérő, igazi „bio” gyógymód, de hogy konkrétan mit is tegyünk, ahhoz már ritkán kapunk útmutató jellegű leírást kezdőknek.
Az alkoholnak a sokszínűségéből fakadóan vannak hívei, van rajongótábora, vannak, akik napi szinten fogyasztják, vannak, akik napi szinten használják, és vannak, akik gyűlölik. De lehet, hogy az is napi szinten használja az egyik formáját, aki gyűlöli a másikat. A legalább napi 3 ital (30 g etanol) és a hipertónia közötti összefüggést több vizsgálat is igazolta, az alkohol indukálta magas vérnyomás kortól, nemtől, rassztól, sófogyasztástól és túlsúlytól függetlenül kimutatható ilyenkor. Az alkohol és a gyógyszerek, így a vérnyomáscsökkentők kölcsönhatása nagyon gyakran kiszámíthatatlan. De tud az alkohol jó is lenni. Napi 1 pohár/adag száraz vörösbor a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás kockázatát 44 százalékkal, a bármely okból bekövetkező halálozási rizikót 27 százalékkal csökkenti. Nem barátot vagy ellenséget kell tehát látnunk az alkoholban! Azt kell megérteni és elfogadni, hogy az alkohol megszelídíthető, és meg kell tanulni vele jól bánni.
Magyarországon már minden ötödik ember betöltötte hatvanadik életévét. Az öregedés elkerülhetetlenül bekövetkezik, annak legfeljebb az ütemén és esztétikai megjelenésén tudunk változtatni.
A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét! A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!