Szerző: Dr. Nemcsik János Feltöltés dátuma: 2018.07.04.

A hipertóniás betegek ellátása a családorvosi gyakorlatban

A betegtájékoztatás kiemelt szerepe

A hipertónia a halálozás és a rokkantsággal járó életévek vezető oka. Az Egyesült Államokban több szív-érrendszeri halálesetért tehető felelőssé, mint bármely más befolyásolható rizikófaktor, és a dohányzás után a második helyen áll a bármilyen okból bekövetkező halálozás megelőzhető okainak listáján. A helyzet hazánkban sem különbözik. Epidemiológiai adatok alapján Magyarországon hozzávetőlegesen 3,5 millió hipertóniás személy él, és ez az igen magas előfordulás jelentősen hozzájárul a hazai rossz szív- és érrendszeri halálozási mutatóhoz.

A hipertóniás betegek nagy számából is adódóan a betegség megelőzése, minél korábbi felismerése, a gyógyszeres kezelés beállítása és a betegek gondozása is elsősorban a családorvos feladata. Ennek a feladatnak egyik fő része a betegtájékoztatás.

Szűrő tevékenységünk végzésekor a vérnyomásmérésnél, ha optimális (120 Hgmm alatti szisztolés és 80 Hgmm alatti diasztolés értékű) vagy normális vérnyomású (120–129 Hgmm közötti szisztolés és/vagy 80–84 Hgmm közötti diasztolés értékű) egészséges egyénnel találkozunk, akkor az a cél, hogy arról adjunk tájékoztatást, hogy hogyan tudja továbbra is fenntartani ezt az egészséges állapotot. A családorvos gyakran abban a szerencsés helyzetben van, hogy az egészséges páciensének a szüleit, esetleg nagyszüleit is kezeli, így tisztában van a beteg szív- és érrendszeri kockázatának örökletes oldalával. Emellett a vizsgálat során rákérdezhetünk a dohányzásra, a sófogyasztási szokásokra, fel tudjuk mérni az esetleges túlsúly okozta rizikó jelenlétét. Ha szükséges, változtatást javasolunk, pl. az étkezéshez hozzáadott só és a dohányzás elhagyását, a testsúly optimalizálását – a csökkentett kalóriabevitel és a dinamikus testmozgás ötvözésével havi fél-egy kilogrammos testsúlycsökkentés érhető el. Fel kell hívni a beteg figyelmét arra, hogy egészségének a megőrzésében a fő felelősség rá hárul, és hogy könnyebb az egészséget megőrizni, mint egy kialakult krónikus betegséget meggyógyítani. Optimális és normális vérnyomás mellett is javasolt legalább az évenkénti vérnyomásmérés.

Amennyiben a szűrés folyamán magas normális vérnyomástartományba tartozó egyénnel találkozunk (130–139 Hgmm közötti szisztolés és/vagy 85–89 Hgmm közötti diasztolés érték), akkor fontos az előbb említett életmódi tanácsok ismertetésén túl, hogy laborvizsgálattal vagy lehetőség szerint egyéb eszközös módszerrel (boka-kar index mérés, nyakiér-ultrahang, az artériás érfalmerevség mérése) célszervkárosodást keressünk. Ezek jelenléte esetén szorosabb vérnyomáskontroll, eseténként ambuláns vérnyomásmonitor felhelyezése is szükségessé válhat. Ekkor, illetve ha kezdődő stádiumú hipertóniának megfelelő vérnyomást mérünk a rendelőben (140–159 Hgmm közötti szisztolés és/vagy 90–99 Hgmm közötti diasztolés érték), a páciensnek otthonában is rendszeresen mérnie kell vérnyomását.

Az otthoni vérnyomásmérés a hipertónia diagnózisának felállításában és a hipertóniás beteg gondozásában is jelentős szerepet játszik. Ha szükség van rá, nagyon fontos, hogy a családorvos tájékoztassa a beteget a pontos kivitelezésével kapcsolatban. Alapvető ebből a szempontból a validált, felkarmandzsettás készülék megvásárlása, amely manapság már patikákban is elérhető. Fontos a vérnyomásmérés külső körülményeinek betartása, a kar- és a testhelyzet standardizálása. A mérés előtt 30 perccel ne történjen kávéfogyasztás, dohányzás, közvetlenül előtte legalább 5 perc pihenés szükséges. A mérés ülő helyzetben, megtámasztott háttal, nem keresztezett lábakkal, jól pozicionált mandzsettával történjen, ami annyit jelent, hogy a lemeztelenített felkar közepére helyezze a beteg úgy, hogy alsó széle a könyökhajlat felett 2-3 centiméterrel legyen. Az alkar legyen mindig a szív magasságában megtámasztva, a könyök enyhén behajlítva. A mérés alatt a páciens ne beszélgessen, lehetőleg hozzá se beszéljen ez alatt az idő alatt senki. Legalább két mérés szükséges 1-2 perc időközzel, és csak akkor szabad a két mérést átlagolni, ha különbségük 5 Hgmm-nél kisebb. Célszerű a mérések pontos rögzítése vérnyomásnaplóban. Ebben a tekintetben a jövőben a telemedicinának és a mobilapplikációknak a szerepe is felértékelődhet. Otthoni vérnyomásmérésnél a normáltartomány felső határa 135/85 Hgmm.

Amennyiben akár a rendelői, akár az otthoni vérnyomásmérések vagy az ambuláns vérnyomás-monitorozás során igazolódik a hipertónia diagnózisa és a fent részletezett életmódváltással ezt nem sikerül normalizálni, szükségessé válhat a gyógyszeres kezelés elindítása. A betegtájékoztatás ebben a vonatkozásban is kulcsfontosságú a beteg-együttműködés fenntartása és a későbbi szív- és érrendszeri szövődmények elkerülése szempontjából. A betegnek tudnia kell, hogy a gyógyszeres kezelés az esetek döntő többségében élethosszig tartó, bár alkalmanként, például kezdődő hipertónia és túlsúly melletti drasztikus fogyás esetén elhagyható lehet, emellett a nyári hónapokban dóziscsökkentés előfordulhat. Érdemes a beállított vérnyomáscsökkentő hatóanyagok főbb mellékhatásairól is tájékoztatni a beteget és azt hangsúlyozni, hogy ezek gyanúja esetén forduljon mihamarabb a kezelést indító családorvosához. Ki kell emelni, hogy a hipertónia gondozásának része az otthoni vérnyomásmérés mellett az időszakos orvosi vizit, a vérvételi kontrollok, valamint néhány eszközös, a szövődmények szűrését célzó vizsgálat.

A családorvos szempontjából fontos, hogy a betegtájékoztatást nagy gondossággal végezze. Megfelelő időt kell rászánni, ami jelenthet egy új hipertóniás beteg esetében először akár 15-20 percet is. A rendelési időben ezt néha nehéz lehet kivitelezni, de hosszú távon a befektetett idő mindenképpen megtérül. A betegtájékoztatás a beteg számára érthető nyelvezet használatával történjen. Ugyanakkor a beteg, ha valamit nem ért, bátran kérdezzen! Hasznosak lehetnek a betegnek kiadott tájékoztató anyagok, a tájékoztatót is tartalmazó vérnyomásnaplók. A Magyar Hypertonia Társaság (MHT) honlapján a www.hypertension.hu elérhetőség alatt is sok tájékoztató cikk található olyan témákban, mint az érrendszer, a vérnyomás fogalmának tisztázása; a vérnyomás mérése, jelentősége, a hipertónia tünetei; a hipertónia kivizsgálása; a hipertónia kezelése és gondozása; hipertónia és társbetegségek; gyermekkori, serdülőkori hipertónia; életmódváltás, tanácsok. Fontos lenne, hogy a betegek az interneten a hipertóniával kapcsolatban tudományos-orvosi szempontból megfelelő és szűrt forrásból tájékozódjanak, így a honlapfejlesztésre az MHT elnöksége jelenleg kiemelt hangsúlyt fordít.

A megfelelő betegtájékoztatás tehát alapvető fontosságú mind az egészségmegőrzés, mind hipertónia esetén a megfelelő orvos-beteg kapcsolat fenntartása és a szövődmények elkerülése szempontjából. A hipertónia megfelelő kezelésével a stroke és a szívinfarktus kockázata drasztikusan csökkenthető. Ennek elérésében a betegségéről jól informált, „tudatos” beteg hatékonyabb partnere lehet családorvosának.

szerzo

Dr. Nemcsik János

2001-ben végzett a Semmelweis Egyetemen. PhD-hallgatóként az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben dolgozott. PhD-fokozatát 2005-ben szerezte meg. Belgyógyász, családorvos, foglalkozás-egészségügy szakvizsgával, hipertonológus szakképesítéssel rendelkezik. 2009 óta dolgozik családorvosként, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékén oktat, a Doktori Iskola témavezetője. 2017 szeptemberétől a Magyar Hypertonia Társaság főtitkára.

Megjelent a hypertonia2018/1. számában


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!