Miért veszélyesebb a nők infarktusa?

Az infarktus heveny szakaszának korszerű gyógyításával (amikor az infarktust okozó koszorúérbe katétert felvezetve a vérömlenyt eltávolítjuk és a szűk érszakaszt tágítható fémháló, úgynevezett sztent behelyezéssel kinyitjuk) a szívizomelhalás következményeit jelentős mértékben tudjuk csökkenteni. Ennek következtében az infarktus okozta korai szívhalált 4 százalék alá tudtuk szorítani. Az azonnali orvosi beavatkozással a halálozási statisztikákat vezető szív- és érrendszeri csoportra jelentős csapást tudtunk mérni. Érdekes megfigyelés, hogy a férfiak esélye az infarktusból való szövődménymentes gyógyulásra nagyobb, mint a nőké. Ez azért is meglepő, mert sokáig a szív- és érrendszeri megbetegedések legfőbb haláloki tényezőjét, az akut szívizominfarktust sokkal inkább a férfiak betegségének tartották, mint a nőkének. Ugyan számos elemzés kutatta a lehetséges okokat, de az eredmények sokszor ellentmondásosak. Az adatok többsége azonban alátámasztja, hogy a nők infarktusa legalább olyan veszélyes, ha nem veszélyesebb, mint a hasonló korú férfiaké.

Az alábbi áttekintés röviden számba veszi azokat a tényezőket, amelyekben a nők szívinfarktusának kialakulása, tünetei, diagnosztizálása, kezelése és kimenetele eltérhet a férfiakétól.

A nők infarktusa 10 éves késéssel következik be

Alapvető különbség a férfiak és nők szívizominfarktusának felléptében, hogy a férfiakat már korábbi életszakaszban fenyegeti a szív koszorúereinek elzáródása, mint a nőket. Utóbbiak talán az ösztrogén hormonális védőhatása miatt is körülbelül 10 évvel később, az 50–60. életévükben, a menopauza bekövetkeztével párhuzamosan lesznek esendőbbek ebben a tekintetben. A tíz év késedelem viszont azt is jelenti, hogy a nőknek már sokkal több társbetegséggel kell szembenézniük, ami rontja az esélyeiket. Gyakoribb a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a vérzsírok eltérése.

A nőket kevésbé vizsgálják

A XXI. század első éveiben számos vizsgálat igazolta, hogy a nők körében – még ha el is jutnak panaszaikkal egy sürgősségi centrumba – kevesebb EKG-, szívultrahang-vizsgálat és koszorúérfestés történik. Erre derített fényt az Európai Szív Vizsgálat program is. Az adatokból nyilvánvalóvá vált, hogy a mellkasi panaszokkal érkező nőket ritkábban küldik terheléses vizsgálatra és diagnosztikus katéterezésre.

A nők kevésbé részesülnek állapotuknak megfelelő terápiában

A chicagói Blue Cross and Blue Shield 2015 szeptemberében 43 millió amerikai férfi és nő adatainak statisztikai elemzését közölte. Az eredmény: Amerikában a nők kevésbé részesülnek megfelelő terápiás ellátásban, mint a férfiak. Az akut szívinfarktust követő hatvan napot figyelembe véve 27 százalékkal kevesebb nő esetében került sor az elzárt ér kinyitására, mint férfi társaik esetében, és 38 százalékkal kevesebb akut infarktust elszenvedett nő került szívműtétre (bypass műtétre), mint férfi. Ugyanez az elemzés azt is kimutatta – az európai vizsgálathoz hasonlóan –, hogy a nők már a diagnosztikus koszorúérfestéses eljárásig is kevesebb eséllyel jutottak el. Szintén érdekes az a megfigyelés, hogy a gyógyszeres kezelésre való esélyeik is rosszabbak a hölgyeknek. Tehát az újabb infarktus megjelenését és a ritmuszavarok felléptét gátló béta-blokkoló terápiában, az erekben létrejövő „dugaszolódás” – trombusképződés – első lépcsőfokának, a vérlemezkék összecsapzódásának legfontosabb ellenszereként jegyzett aszpirin-, clopidogrel-, a szív és az erek kedvezőtlen alakváltozását megelőző ACE-gátló kezelésben, valamint helyszíni trombusoldásban (lízisben) is kisebb valószínűséggel részesítik őket.

A nők infarktusa gyakran szövődményesebb

A tünetek kevésbé jellegzetesek

Természetesen a női infarktusos betegeknél is előfordulhatnak a jellegzetes, heveny tünetek, mint pl. a nagy mellkasi nyomás, verítékezés, halálfélelem. Egy 2015-ös amerikai felmérés szerint azonban igen gyakran – hatból egy esetben – jellegtelenek, szinte jelentéktelenek a tünetek, mint pl. kis légszomj, erős fáradtságérzet, hányinger, levertség, gyengeség. Általánosságban elmondhatjuk, hogy ezek a tipikus tünetei a nők infarktusának. Az is megesik, hogy háti fájdalom jelentkezik, amit először ízületi eredetűnek vélnek, vagy hogy torokszorító érzésre és állkapocs-fájdalomra panaszkodnak, amit olykor megfázással hoznak kapcsolatba. A családi élet működtetésében a nőknek a mai napig nagyobb szerep jut, így gyakran „később érnek rá” foglalkozni a saját problémáikkal, míg ha a szeretett férjnek támad mellkasi panasza, a feleség természetesen azonnal mentőt hív. Ugyancsak érdekes nembeli különbség az is, hogy ötből egy infarktusos hölgy esetében nem található meg az infarktus kialakulásáért felelős koszorúér-szakasz, és így nincs mit megtágítani vagy sztentelni.

Az infarktus szövődményei súlyosabbak, mint a hasonló korú infarktusos férfiakéi

Mivel a nőknél leggyakrabban tízéves késéssel jelentkezik ez a megbetegedés, az infarktust elszenvedők többségében valamilyen mértékben már hipertónia, elhízás, cukorbetegség is diagnosztizálható, ami a szövődmények kialakulásának kedvez. A cukorbetegség az infarktus utáni szívelégtelenség kockázatát négyszeresére emeli, az újabb infarktus kialakulásának esélyét pedig megduplázza. Amerikai adatok szerint évente több nő hal meg koszorúér-betegség következtében, mint férfi (455 000 nő szemben 410 000 férfival). Az érelzáródásos szívbetegség okozta halálozás férfiak esetében ugyan csökkent, a fiatalabb nők körében a megbetegedés gyakoribbá válása miatt azonban a csökkenés a népesség egészére kivetítve nem mutatható ki.

Fontos tudni, hogy míg a nők sokkal jobban félnek a rák okozta halálozástól, mint a szívhaláltól, ha a valós arányokat vesszük figyelembe, fordított a helyzet. A koszorúér-megbetegedés halálozási aránya nőkben 1:2,6-hoz, a rák okozta halálozásé pedig 1:4,6-hoz. Szívinfarktus esetén a kórházba szállítás előtt elhunytak között több a nő, mint a férfi. A szívinfarktushoz társuló hirtelen szívhalál arányának a csökkenése csak a férfiakra jellemző, a nőkről ez kevésbé mutatható ki. Magyarországon az utóbbi évtizedekben a nők szív- és érrendszeri eredetű halálozása több mint 10 százalékkal nőtt meg. A változó kor bekövetkezése után a magyar nők 56 százaléka szív- és érrendszeri okok miatt hal meg.

Mi növeli a nők és a férfiak kockázatát?

A két nem kockázati profilja között lényeges különbségeket találunk. Bár idáig a férfiakat jellemezte inkább a dohányzás, az utóbbi évtizedekben a nők „felzárkóztak”, és legalább ugyanolyan súlyos rizikófaktor a szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából a nikotinfogyasztás.

A magas vérnyomás előfordulása 65 éves kortól a nők körében nagyobb arányú, és ez később, magasabb életkorban és az úgynevezett nagyon idős korban sem változik meg.

A cukorbetegség is gyakoribb nőknél – különösen a 2-es típusú diabétesz mellitusz, amikor a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek működésbeli kifáradása okozza a betegséget. Valószínűleg azért is van ez így, mert a menopauza után a nők, részben hormonális okok miatt is, nagyobb arányban szenvednek a túlsúlytól, mint a hasonló korú férfiak. Az elhízás sajnos nemcsak mint kórtünet, de mint kor-tünet is jellemző mai társadalmunkra; az elhízás és a szénhidrát-háztartás zavara nagyon gyakran kapcsolódnak egymáshoz. A cukorbetegségben szenvedő nők szív- és érrendszeri megbetegedésének a valószínűsége többszörös (3-4-szeres), és ehhez párosul még az infarktust elszenvedett cukorbeteg nők különösen kedvezőtlen gyógyulási kilátása.

A nagy érzékenységű C-reaktív protein (hs-CRP) – egy gyulladást jelző fehérje – mennyisége is nagyobb a nők vérében, mint a férfiakéban. Ennek az értékét az utolsó két évtizedben a szív- és érrendszeri megbetegedések aktivitási mutatójaként is szoktuk használni. A jelenség hátterében a nők gyakoribb reumatológiai, autoimmun és ízületi megbetegedései állhatnak, amelyeket szintén a szív- és érrendszeri megbetegedések egyfajta rizikótényezőinek kell tekinteni.

Összefoglalás

A nők szív- és érrendszeri veszélyeztetettségéről, a bekövetkezett események súlyáról és a hosszú távú életkilátásokat befolyásoló körülményekről nem lehet eleget beszélnünk. Tudomásul kell vennünk, hogy a női haláloki statisztikák élén is a szív- és érrendszeri megbetegedések állnak, ezek között is legfontosabb a szívizominfarktus. Nemcsak a szakma, de a laikus társadalom összefogására is szükség van ahhoz, hogy ezt a kedvezőtlen tendenciát megállítsuk. Ennek keretén belül felvilágosító és oktató programok szervezésére is szükség van, melyben mások mellett jelentős szerepet vállal a Harc a Női szívekért Alapítvány is online tájékoztató anyagokkal és laikus érdeklődők számára évek óta tartott felvilágosító tematikájú ún. teadélutánokkal. További információ az alapítványról a www.harcanoiszivekert.hu címen és a Harc a Női Szívekért Facebook-oldalon található.

Dr. Masszi GabriellaNyírő Gyula Kórház – OPAI Belgyógyászat