Minden betegség gyógyszeres kezelése során nagyon fontos, hogy a beteg betartsa az orvos utasításait, javaslatait. Ennek az együttműködésnek a jellemzésére a terápiahűség kifejezést használjuk. A különböző vizsgálatok szerint a gyors lefolyású betegségek (pl. influenza, hólyaghurut, megfázás stb.) esetén jobb a terápiahűség, mint a hosszan tartó, krónikus betegségek kezelése során. A tartós betegségben szenvedők gyakran élethosszig tartó gyógykezelésre, gyógyszerszedésre szorulnak a megfelelő terápiás eredmény eléréséhez, majd fenntartásához. Ez az eredmény azonban a beteg számára sokáig alig észrevehető előnyöket hoz, ugyanakkor jelentősége igen nagy. A magasvérnyomás-betegség kezelésével és a vérnyomásértékek megfelelő szinten tartásával hosszú távon olyan előnyök jelentkeznek, mint a stroke (agyszélhűdés), a szívizom-infarktus vagy a krónikus vesebetegség megelőzése. Mindezen betegségek nagy valószínűséggel elkerülhetők lesznek, ha a beteg az orvos utasításainak megfelelő adagban és gyakorisággal szedi a vérnyoáscsökkentő gyógyszert vagy gyógyszereket.
Az infarktus heveny szakaszának korszerű gyógyításával (amikor az infarktust okozó koszorúérbe katétert felvezetve a vérömlenyt eltávolítjuk és a szűk érszakaszt tágítható fémháló, úgynevezett sztent behelyezéssel kinyitjuk) a szívizomelhalás következményeit jelentős mértékben tudjuk csökkenteni. Ennek következtében az infarktus okozta korai szívhalált 4 százalék alá tudtuk szorítani. Az azonnali orvosi beavatkozással a halálozási statisztikákat vezető szív- és érrendszeri csoportra jelentős csapást tudtunk mérni. Érdekes megfigyelés, hogy a férfiak esélye az infarktusból való szövődménymentes gyógyulásra nagyobb, mint a nőké. Ez azért is meglepő, mert sokáig a szív- és érrendszeri megbetegedések legfőbb haláloki tényezőjét, az akut szívizominfarktust sokkal inkább a férfiak betegségének tartották, mint a nőkének. Ugyan számos elemzés kutatta a lehetséges okokat, de az eredmények sokszor ellentmondásosak. Az adatok többsége azonban alátámasztja, hogy a nők infarktusa legalább olyan veszélyes, ha nem veszélyesebb, mint a hasonló korú férfiaké.
A D-vitamin-hiány okozta népegészségügyi probléma az elmúlt évtizedben a kutatások középpontjába került, és napjainkra egyértelműen igazolódott, hogy a civilizációs betegségeknek tartott kórképekben a betegség előfordulása és a D-vitamin-hiány között összefüggés van. Drámaiak azok az adatok, amelyek a lakosság D-vitamin-ellátottságát és a folyamatosan romló helyzetet mutatják. Az elmúlt évtizedek során világszerte folyamatosan növekvő D-vitamin-hiány hátterében elsősorban az élelmiszeripar által széles körben alkalmazott foszfáttartalmú táplálék-kiegészítőkkel készült ételek nagyarányú fogyasztása áll.
A szinonimaszótár szerint a szétszórtság hasonló jelentésű, mint a hebrencs, hebehurgya, szeleburdi, kapkodó, kelekótya, meggondolatlan, hóbortos, bolondos, esztelen, figyelmetlen, ütődött, kerge.Mit is értünk e fogalmak alatt, és mik lehetnek a kialakulásuknak az okai? A figyelemzavar, koncentrációs probléma, szétszórtság, feledékenység jelenségét szeretném megkülönböztetni és a pszichológiai okait megismertetni az olvasókkal.
Egy hazai szociológiai felmérés szerint a negyven év fölötti hobbisportolóknak több mint a fele(!) nem szeret idegenek előtt mutatkozni sportolás közben. Éppen ezért kerülik az olyan helyeket és helyzeteket, amikor idegen környezetben kell mozogni. Ám szerencsére az utóbbi években erősödik az a tendencia, hogy 50 fölött is „sikk” a sportolás. Egyre több nyugdíjas érzi, hogy a rendszeres sportolással jelentősen javul a fizikai kondíciója és ezzel együtt az önértékelése és az életminősége. Külföldön járva tapasztalhatjuk, hogy 10 sportoló ember közül már legalább 4-en 50 fölött járnak. Senki nem szégyelli sem a „hurkáit”, sem a korát. Teljes joggal úgy gondolják, hogy büszkék lehetnek arra, ha ilyen idős fejjel is sokat tesznek az egészségükért. Az elégedettség szoros összefüggésben áll a társas kapcsolatok ápolásával és a rendszeres testmozgással is. A European Social Survey (Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálata) adatai alapján 50 000 ember egyharmada(!) nem jár össze társakkal, magányos és egyáltalán nem mozog. A társas elszigeteltség pedig erőteljesen nő az életkor növekedésével, vele egyenes arányosságban a halálozási arány. Elégedettségünkért, társas kapcsolatainkért mi magunk vagyunk a felelősek.
Létezik egy „csodaszer”, amelynek számos jó hatása van az egészségi állapotunkra. Többek között csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, valamint egyes rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázatát. Ezen állapotok kezelésében gyakran önállóan, vagy egyéb kezelési módok kiegészítőjeként is eredményes lehet. Karbantartja testsúlyunkat, fitt és vonzó külsőt eredményez, és jókedvünket is biztosítja. Ez a csodaszer pedig nem más, mint a testmozgás.
A magas vérnyomás (hipertónia) gyakori betegség, mely a becslések szerint minden negyedik, ötödik felnőttet érinti, 65 év felett pedig ennél is többen szenvednek tőle. Akkor beszélünk hipertóniáról, ha a vérnyomás értéke tartósan meghaladja a 140/90 Hgmm-t. A betegség általában nem okoz panaszokat, de kezelés nélkül szövődményként egyes szervek (pl. szem, vese, szív, agy) károsodását idézi elő. Leggyakoribb, táplálkozással összefüggő kiváltói okai között előkelő helyen szerepel az elhízás, a mértéktelen alkoholfogyasztás és a túlzott sóbevitel, de a mozgásszegény életmód, dohányzás, stressz hatását sem szabad lebecsülni.
A zöldségek és a gyümölcsök az egészséges étrend alappillérei minden életkorban. Felmérések adatai szerint hazánkban mégis a lakosság 40–50 százaléka nem fogyaszt elegendő zöldséget és gyümölcsöt. A táplálkozási ajánlások napi 4-500 g nyers zöldséget, gyümölcsöt tartalmaznak. Ezt a mennyiséget napi 3-4 alkalomra célszerű elosztani.
A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét! A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
