A magas vérnyomás és a veseműködés
Róka fogta csuka, csuka fogta róka
A hipertónia a kezeletlen vesebetegség kísérő tünete lehet, az emelkedett vérnyomásértékek pedig növelik a vesebaj kialakulásának kockázatát. Megfelelő terápia hiányában a hipertóniás egyén veséjének működése idővel súlyosan, akár visszafordíthatatlanul károsodik.
A krónikus vesebetegség, majd a következményeként fellépő szív- és érrendszeri zavarok oly mértékben váltak gyakorivá, hogy napjainkban már népbetegségnek számítanak. Hazánkban a lakosság tíz százaléka, egymilliónyi ember szenved krónikus vesebetegségben. Az arány világszerte hasonló: minden tizedik felnőtt, 500 milliónál is több ember lehet érintett. Ám a betegek fele későn kerül szakorvoshoz, ami jelentős egyéni és társadalmi következményekkel jár – hangzott el a Vese Világnapja alkalmából tartott nemzetközi sajtóbeszélgetésen Strasbourgban. A nefrológus szakértők arról is beszéltek, hogy az aktuális adatok alapján – a vese egészsége szempontjából – riasztó tendencia rajzolódik ki, az életmódból eredő „modern járványok” (elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség) terjedésével az előfordulási gyakoriság növekedése várható. Az egyre súlyosabb helyzetre hivatkozva arra kérték az Európai Parlamentnek – a megbeszélésen részt vevő – egészségügyi kérdésekkel foglalkozó képviselőit, hogy lépjenek kapcsolatba az EU döntéshozóival, és európai szinten hívják fel a figyelmet a megelőzés fontosságára.
A krónikus vesebaj alattomos kór, csak a végső stádiumban produkál látványos tüneteket. Kialakulásáért korábban főként az öröklést, a gyulladást hibáztatták, ma már a cukorbetegség mellett a hipertóniát és az egyéb keringési kórokat tekintik az előidéző okoknak. Mivel a legtöbb egészségügyi ellátó az említett kockázatú egyéneket nem szűri, illetve rendszeresen nem ellenőrzi, hogy veséjük bármilyen mértékben károsodott-e, sok a rejtett beteg. Akár 10–20 évig is észrevétlen maradhat a rendellenes működés – amikor pedig fény derül rá, az már többnyire a végső stádium, s ekkor a páciens művese-kezelésre, veseátültetésre szorul. Márpedig mindenütt, így az EU tagállamaiban is kevés a donor szerv – ezért fontos, a lehetőségekhez képest, minimálisra csökkenteni a szervátültetésre való igényt. Az EP képviselőinek egyik feladata, hogy európai szinten dolgozzanak ki kampányokat a lakosság tájékoztatására, a megelőzés érdekében. Legyen köztudott, hogy a vese hosszú ideig tartó elégtelen működése más szervekre is kihat, illetve másképpen közelítve a problémához: az egyre több egyént érintő magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás szövődménye is lehet a krónikus veseelégtelenség. A megelőzésben központi kérdés, hogy népességi szinten, közegészségügyi eszközökkel, minél korábban fel lehessen ismerni a vesebajt. A nálunk érintett félmilliónyi felnőttből sokaknál kiszűrhető volna a vese elégtelen működése az évente elvégzett vizeletvizsgálattal. De egyszerű életmódbeli változtatással is komoly eredményt lehetne elérni: a kisebb sófogyasztás segíthetne elkerülni a kockázatokat. A magas vérnyomás, a szívinfarktus, a stroke, egyes vesebetegségek kialakulása, valamint a nátriumbevitel közötti összefüggést legalább négy évtizede ismeri a tudomány, a sófogyasztást mégsem sikerült visszaszorítani.
Magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás szövődménye is lehet a krónikus veseelégtelenség. A kezdetben kevés tünettel járó, végső stádiumban azonban csak veseátültetéssel gyógyítható állapot sokaknál kiszűrhető volna az évente elvégzett vizeletvizsgálattal.
Ezért is ragadnak meg a lakosság egészségi állapotáért aggódó szakemberek minden alkalmat, hogy erre az egyénileg, tudatosan befolyásolható szokásra is kitérjenek, amikor például nemzetközi kampányban óvják a vese egészségét. Amikor elmondják, hogy a csökkent vesefunkció nyomán meszesednek a szív- és agyi erek. A vese zsugorodásával fordított arányban nagyobbodik a szív, ami szívelégtelenséget idéz elő. A krónikus vesebetegeknél kétszeres a szívinfarktus, háromszoros az agyi érkatasztrófa bekövetkeztének veszélye. A veseelégtelenség azonban késleltethető, sőt a folyamatot meg is lehetne állítani, ezért nagy annak a jelentősége, hogy a beteg időben jusson el az orvoshoz – hangsúlyozták szakértők Strasbourgban a vese egészségéses működésének megtartása érdekében.
Fazekas Erzsébet egészségügyi szakújságíró
