A Magyar Hypertonia Társaság története
Hazánkban korábban számos kitűnő és híres belgyógyász-iskola jött létre, melyek a hipertónia különböző részterületein kimagasló eredményeket értek el. Vezetőik között olyan nagyságok szerepeltek, mint dr. Jendrassik Ernő, dr. Korányi Sándor, dr. Hetényi Géza, dr. Gömöri Pál, dr. Petrányi Gyula, dr. Magyar Imre. Ekkor a hipertónia még a kardiológia, illetve a belgyógyászat és a nefrológia területén belül működött.
A 70-80-as években alakította meg dr. Török Eszter a Magyar Kardiológus Társaság Hipertónia Munkacsoportját, illetve dr. Farsang Csaba a Magyar Nephrologiai Társaság Hipertónia Szekcióját. A kezdetben kis létszámú csoportok már az első években is eredményes és látványos munkát végeztek.
Az 1980-as évek végén dr. Illyés Miklós vezetésével saját fejlesztésű 24 órás vérnyomás-monitorozó készülék (ABPM) gyártása indult meg. A hazai gyártású Meditech ABPM átütő sikert aratott, széles körű elterjedése hozzájárult ahhoz, hogy a hipertónia magyar klinikai kutatásainak mindennapi gyakorlata nemzetközi szintűvé vált.
Az első Magyar Hipertónia Szimpóziumot 1991 júniusában tartották az Európai Hipertónia Társaság Milánóban rendezett kongresszusának szatellita szimpóziumával egybekötve, ezt követte 1991. december 7-én az első magyar ABPM szimpózium. Itt mutatták be az ABPM-mel kapcsolatos legfontosabb hazai és külföldi ismereteket. Ezen a kongresszuson több mint 400 magyar résztvevő volt, ami jelezte a téma iránti nagy hazai érdeklődést. Egy évvel később, 1992-ben, a 2. ABPM szimpóziumon felvetődött a Magyar Hypertonia Társaság (MHT) létrehozásának igénye.
1993-ban a Magyar Kardiológusok Társasága Hipertónia Munkacsoportjának is és a Magyar Nephrologiai Társaság Hipertónia Szekciójának is dr. Farsang Csaba volt az elnöke, aki dr. Illyés Miklóssal közösen megszervezte 123 alapító taggal a Magyar Hypertonia Társaságot. Az újonnan alakult társaság aktívan hozzálátott a hipertonológia mint tudomány fejlesztéséhez.
1993-ban, a harmadik ABPM szimpóziummal szerves egységben rendezték meg a Magyar Hypertonia Társaság első kongresszusát Budapesten. A résztvevők száma mintegy 350 volt, mely az elmúlt 18 évben többszörösére nőtt.
A Magyar Hypertonia Társaság megalakításának egyik legfontosabb célja volt a hazai hipertóniakutatás felmérése, összefogása, támogatása, az elért eredmények alapján a kezelés-gondozás korszerűsítése és a nemzetközi tudományos kapcsolatok erősítése. Ennek megvalósítására a társaság a kezdetektől – anyagi erejéhez mérten – a lehető legnagyobb támogatást igyekszik biztosítani. A támogatások sokrétűek, a kongresszusi részvételtől a könyvvásárlásokon keresztül kutatási költségek, műszervásárlások fedezéséig.
A Társaság néhány évvel később, a világon elsőként, létrehozta a Hipertónia Gondozás Minősített Orvosa képesítést, csatlakozott az 1994-ben megalakított európai és amerikai hipertóniaspecialista-rendszerekhez (Specialist in Clinical Hypertension). A Magyar Nephrologiai Társasággal közös tudományos folyóiratot alapított Hypertonia és Nephrológia néven, az újság ma már a 14. évfolyamába lépett. Terápiás irányelveket fogalmazott meg, melynek 10. felújítása 2009 decemberében jelent meg.
A Társaság 1995-ben elnyerte a Világbank támogatását, és megszervezte az „Effective Control of Hypertension (ECHP – A magas vérnyomás hatékony kontrollja)” projektet, melynek keretében 50 budapesti háziorvosi praxisban regisztrált több mint 70000 ember közül 15000 főt meghaladó hipertóniás beteg adatait dogozta fel. Az MHT kezdeményezésére, illetve szakmai felügyeletével további jelentős projekteket is sikerült megvalósítani; „Guideline And Practice (GAP – Szakmai irányelv és a gyakorlat)”, „Hipertónia Időskorban és Diabétesz (HÍD)”, „Tartsa Jó Karban (TJK)”, s a jelenleg is futó „Éljen 140/90 alatt”, a „Tudatos Törődés”, az „ÉRV” és az „Ér-EPI” elnevezésű országos programokat. Ezekhez felbecsülhetetlen segítséget kapott az MHT a különböző gyógyszergyártó cégektől is.
A Magyar Hypertonia Társaság az általa felállított kritériumrendszer alapján megszervezte a hipertóniaellátás regionális centrumait és decentrumait, valamint szakambulanciáit, kidolgozta a hipertonológia képzésrendszerét, mely – mint ilyen – első volt a világon. A képzésrendszer szerves része a „Hipertóniagondozás minősített orvosa” képesítés. Az Amerikai Hipertónia Társaság képzési rendszere ehhez képest mintegy féléves lemaradásban volt, az Európai Hipertónia Társaságé (ESH) pedig egy év múlva látott napvilágot. Az ESH hipertonológus minősítését (Specialist in Clinical Hypertension) már 44 magyar hipertonológus megszerezte.
A szakmai-tudományos fejlődés új lépcsőjeként a Társaság kialakította a Hipertónia Regisztert, melyben jelenleg már közel 100000 hipertóniás beteg részletes klinikai adatai találhatók meg (természetesen a személyazonosító adatok kivételével).
Az internet adta lehetőséget felhasználva a www.hypertension.hu weboldalon a társaság tagjai naprakész híreket kapnak a társasági életről és a szakma legfontosabb újdonságairól. A társaság web-lapján keresztül működik az elektronikus távoktatási és vizsgarendszer is, mely 2006 szeptemberében indult, s évről évre egyre sikeresebben tölti be feladatát a hipertonológiai képzésben.
Prof. dr. Farsang Csaba