A hipertóniaellátás helyzete Magyarországon (2010)
A magasvérnyomás-betegség (hipertónia) népbetegség, kortól függően a felnőtt lakosság több mint egyharmadát érinti. A szív- és érrendszeri betegségek leggyakoribb rizikófaktora a hipertónia, a szívinfarktus hátterében 52%-ban, az agyi történések hátterében 71%-ban igazolható. A nemzetközi adatok szerint a világon évente 7,1 millió ember hal meg a magasvérnyomás-betegség következtében.
Elsődleges vagy esszenciális hipertónia: több gén örökletes hibája, és számos környezeti tényező által is befolyásolt heterogén csoport, amelynek oka és kórfolyamatai teljes részletességgel általában nem tárhatók fel, vagy nem is ismertek. A hipertóniák több mint 90%-a tarozik ide.
Szekunder hipertónia: egy veleszületett vagy szerzett morfológiai és funkcionális eltérés következménye, amely az alapbetegség sebészi vagy gyógyszeres korrekciójával az esetek döntő többségében véglegesen gyógyítható.
A Magyar Hypertonia Társaság az elmúlt évtizedekben több intézkedést hozott a hipertóniaellátás szervezettségének, minőségének javítása érdekében. Az ellátási rendszer egymásra épülő elemei lehetővé teszik, hogy a beteg ne legyen kitéve idő- (és a biztosító számára) pénzrabló fölösleges vizsgálatoknak, kezelésnek, de a szükséges ellátáshoz mindenképpen és magas szinten hozzájusson. Az ellátás minőségének javítását célozta, hogy lehetővé vált a hipertonológus képesítés (hipertóniagondozás minősített orvosa) megszerzése – meghatározott oktatási program alapján az alapszakvizsgával rendelkező orvosok vizsgát tehetnek hipertonológiából.
A hipertóniás beteg gondozása a háziorvosi praxisban kezdődik, és a magasabb ellátási szinteken végzett kivizsgálás után – az ott kapott javaslatok figyelembevételével – általában ott is folytatódik.
A másodlagos, szervi eredetre visszavezethető hipertóniák kivizsgálása, kezelése, a hipertóniaszűrés szakmai irányítása, a szűrésen kiemelt betegek korrekt kivizsgálása és terápiás javaslatának elkészítése a hipertóniacentrumok, decentrumok feladata. A szakmai ajánlások szerint indokolt lenne, hogy minden olyan beteg, akinél hármas gyógyszer-kombinációval a célvérnyomás nem érhető el, hipertonológus konzíliumba kerüljön, és a szakember véleménye alapján módosítsák a terápiáját.
A hipertóniagondozás lépcsői
Háziorvosi alapellátás
Feladatai: a lakosság hipertóniára történő rendszeres szűrése. Az enyhe és középsúlyos hipertónia kivizsgálása, a másodlagos hipertónia gyanújának felvetése. Az újonnan felismert hipertóniás betegek gondozásba vétele, az alapvető diagnosztikai vizsgálatok elvégzése és a nem gyógyszeres/gyógyszeres kezelés megkezdése, valamint a sürgősségi esetek első ellátása.
Hipertónia szakambulancia
A Magyar Hypertonia Társaság által minősített ellátó hely.
Feladatai: másodlagos hipertónia gyanújának megerősítése esetén intézeti elhelyezés, kezelési javaslat az alapellátásnak, fokozott kockázatú vagy szövődményes hipertóniás betegek vizsgálata, kezelésük beállítása. Az ellátást a hipertónia diagnosztikájában, kezelésében és a hipertóniás betegek gondozásában jártasságot szerzett belgyógyász szakorvos (lehetőség szerint hipertonológus képesítéssel) végzi.
Hipertónia decentrum
A Magyar Hypertonia Társaság által minősített hipertóniaellátó hely, jelenleg 12 decentrum működik az országban.
Feladatai: a sürgősségi hipertóniás állapotok ellátása, súlyos társbetegségek vagy szövődmények esetén a betegek további kivizsgálása, kezelése, terápiás stratégia kialakítása. Az elsődleges és másodlagos hipertónia elkülönítése, a kezelés beállítása, javaslat a hipertónia szakambulanciának és az alapellátásnak.
Hipertónia centrum
A Magyar Hypertonia Társaság által minősített hipertóniaellátó hely, 15 ilyen centrum található hazánkban.
Feladatai: a magas rizikójú hipertóniás betegek kezelése, ha az a decentrumban nem valósítható meg, szekunder hipertóniák kivizsgálása és kezelése, egyéb kardiovaszkuláris rizikótényezőjű és/vagy szövődményes betegek komplex gyógyszeres kezelésének beállítása, terápiarezisztencia megállapítása.
Ezek mellett fontos feladata a központnak az oktató tevékenység, amely mind az orvosképzés, mind az orvos-továbbképzés területére kiterjed, valamint a hipertóniával kapcsolatos kutatómunka, amelyet hazai és nemzetközi szaklapokban megjelent közlemények, valamint az alkalmazott módszerek és az ott dolgozók tudományos minősítése jelez.
A hipertóniaellátás fejlesztése
A hipertóniaellátás fejlesztése fontos része a Népegészségügyi Programnak. Ismert tény, hogy a szívizominfarktus és a stroke mortalitása az elmúlt években csökkent, a hipertónia és diabetes mortalitása ellenkező tendenciát mutat. Ezek a tények, a betegek nagy száma egyértelműen indokolja a szervezett, progresszív hipertónia ellátás biztosítását.
A szakmai elvárás szerint minden megyében indokolt lenne hipertónia centrum működtetése – a Magyar Hypertonia Társaság egyik célja ennek megvalósítása. Célszerű lenne, ha minden kórházban dolgozna hipertonológus képesítésű orvos, aki a problémás esetekben konzíliumot, szakmai tanácsot adhat. A hipertóniaellátás fejlesztése érdeke az ellátandó lakosságnak, az egészségügyi ellátásnak és a finanszírozónak is. A szövődmények megelőzése, másodlagos hipertóniák esetén az ok tisztázása a betegek gyógyulását jelentheti. A hipertóniás betegek 93–95%-ában esszenciális hipertóniáról beszélünk, amikor a betegség kialakulásában szerepet játszó tényezőket ismerjük, de a betegséget véglegesen meggyógyítani nem tudjuk. Ezen esetekben a betegséggel együtt kell élni, hatékony terápiával a vérnyomás-célértékek elérésével a betegek rövid és hosszú távú életkilátásai lényegesen javíthatók, de kedvezően alakul a betegek életminősége is.
Dr. Szegedi János
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Jósa András Oktatókórház főorvosa, c. egyetemi docens, a B. Braun Avitum Hungary Zrt. 2. sz. Dialízisközpontjának orvosigazgatója. A Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke. Belgyógyász-nefrológus szakvizsgával, angiológus, hipertonológus, valamint európai hipertonológus szakképesítéssel rendelkezik.