Stroke, az agyi katasztrófa

Tudásunk állandó frissítésével és tapasztalatainkkal igyekszünk a hozzánk fordulók gyógyulását elősegíteni. Ennek eredményessége az orvosi munkánk lendkereke. A látványmentes megelőzés, a betegnevelés még nehezebb feladat, több időt igényel, és a páciens együttműködése nélkül sikertelen. Pedig a tét, „a beteg vesztési esélye”, óriási. Ahányszor stroke-ot elszenvedett beteggel találkozom, felmerül bennem a kérdés: Mit lehetett volna még vagy mást tenni? Mi is ez a szörnyű betegség, ami a hazai halálozási statisztikák harmadik helyét foglalja el?

A stroke fogalma

A köznyelvben régóta ismert a szélütés, gutaütés kifejezés, jól utalva az agyban lezajlott eseményre. Gyakran nevezik agyvérzésnek is, bár csak a betegek ötödénél történik tényleg vérzés. Az utóbbi években a hazai köznyelv is átvette, átveszi a stroke kifejezést, ami angolul ütést, csapást jelent.

Lényegében az agyi vérellátási zavar következtében bizonyos idegsejtek nem jutnak a szükséges oxigénhez és tápanyagokhoz, így elhalnak, és az irányító működés kiesése többnyire maradandó károsodásokat okoz.

A stroke fajtái

• Vérhiányos stroke (iszkémiás stroke, agyi infarktus, elhalás, lágyulás): ez a leggyakoribb, az esetek több mint 4/5-e. Ilyenkor a vérellátási zavart vérrög okozza, amely kialakulhat egy agyi érben (trombózis), vagy más testrészből, pl. a szívből jut el a véráramlással az agyba (embólia). Máskor a nyaki és koponyaerek meszes elváltozásaiból sodródik el egy kis darabka, és okoz agyi érelzáródást.
• Vérzéses stroke (agyvérzés): ez akkor alakul ki, ha az agyban, vagy az agy körül egy érfal megreped, és vér szivárog az agy állományába. Ez a ritkább stroke-forma.
• Átmeneti oxigénhiányos állapot (TIA, átmeneti iszkémiás állapot, ministroke): ilyenkor is a szélütéshez hasonló tünetek rohamszerűen jelentkezhetnek, de többnyire néhány perc után enyhülnek, és pár órán belül maradéktalanul megszűnnek. A TIA megismétlődhet, gyakran az életveszélyes stroke előhírnöke. Nagyon komolyan kell venni, kivizsgálása fontos, és gyakran megelőző kezelésre van szükség.

Tünetek

A keringészavar, érelzáródás az agyban bárhol létrejöhet, az ezzel járó elhalt terület a kialakulás után még terjedhet. Emiatt bármelyik testrész, szerv- és életfunkció károsodhat, és a kezdeti tünetek erősödhetnek. A leggyakoribb tünetek közül néhány:

• Mozgászavar. Lehet gyengeség, bénulás az egyik végtagon vagy az egyik testfélen.
• Nyelészavar.
• Érzészavarok. Érzéketlenség, erős bizsergés, zsibbadás az egyik végtagon, arcon, testfélen.
• Szédülés, egyensúlyvesztés, nagyfokú bizonytalanságérzés.
• Féloldali vagy teljes látásvesztés.
• Erős fejfájás.
• A szellemi funkciók megváltozása.
• Érthetetlen, elkent beszéd, teljes beszédképtelenség (a hallott beszéd megértésével vagy anélkül).
• Emlékezetvesztés.
• A legsúlyosabb esetekben azonnali eszméletvesztés.

Teendők

Szélütésre utaló panaszok esetén sürgősen mentőket kell hívni, és gyors kórházi ellátás szükséges. (A tünetek súlyosságától és az elérhetőségtől függően lehetőleg ún. stroke-központban.) Az életveszélyes állapotban a légzés és a keringés biztosítása a legfontosabb, csak utána kezdődhet a kezelés és a kórkép tisztázása. A képalkotó CT- vagy MR-vizsgálat sokszor csak egy nap elteltével mutatja ki az agyi károsodás helyét, kiterjedését. A kiváltó betegség megtalálásához számos más vizsgálatra van szükség (nyaki erek ultrahangvizsgálata, kardiológia, labor stb.). A baj pillanatok alatt jön létre, a javuláshoz hosszú hetekre, hónapokra, sőt évekre van szükség. Sokaknak így is maradandó károsodásokkal kell élniük (pl. végtagbénulás, beszédzavar, vizelet-, székletvisszatartási nehézség).

Kockázat, rizikótényezők

Kiket is fenyeget leginkább ez a kétes kimenetelű betegség?

A stroke leginkább a magas vérnyomásban szenvedőket, cukorbetegeket, zsíranyagcsere-zavarral élőket és a dohányzókat sújtja. A stroke-esemény háttere legtöbbször az érelmeszesedés, az érfal elváltozása.

A magas vérnyomás megbetegíti a kisereket, felgyorsítja a nyaki erek meszesedését, elősegíti a szívbetegségek kialakulását. Bizonyított tény, hogy a kezeletlen, gondozatlan hipertónia a stroke legnagyobb kockázati tényezője. Ezért kell folyamatosan kezelni, gondozni, és a szélütés veszélyére figyelmeztetni a betegeinket.

A cukorbetegség szintén felgyorsítja az érelmeszesedést.

A magas vérzsírszint fontos kockázati tényező. Bizonyos mennyiségű koleszterinre a szervezetnek szüksége van. Ha a vérzsírok szintje kóros irányban megváltozik (emelkedett LDL – rossz – koleszterin, triglicerid és csökkent HDL – védő – koleszterin ), akkor az erek falára lerakódva szűkületet, azaz érelmeszesedést okoznak.

A dohányzás is több módon növeli a stroke kockázatát. Fokozza az érelmeszesedést, érszűkületet okoz és emelheti a vérnyomást.

A szívbetegségek közül a pitvarfibrillációs ritmuszavar felelős a legtöbb szélütésért, de a szívinfarktus, a billentyűbetegségek és a szívelégtelenség is komoly kockázati tényező. De nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy elsősorban a magas vérnyomás az oka a kialakuló szívbetegségeknek is.

Fontos kedvezőtlen szerepe lehet a mértéktelen alkoholfogyasztásnak, a jelentős túlsúlynak és a mozgásszegény életmódnak is.

Mit tegyünk?

Az életkor, a családban előfordult megbetegedés, a genetikai tényezők tőlünk függetlenül növelik a stroke kockázatot. Ilyen esetekben is a megfelelő életmód kialakításával csökkenthetjük a veszélyt.

De gondoljunk csak arra, hogy a fent említett rizikóbetegségekkel élők megtesznek-e mindent kockázatuk csökkentése érdekében? És hányan szenvednek többszörösen is sújtva e rizikótényezőktől? Talán nincs is olyan rendelés, hogy legalább egy magas vérnyomású, magas koleszterinszinttel, cukorbetegséggel élő beteggel ne találkoznék, aki ráadásul elhízott, netán dohányzik, vagy rendszeresen sok alkoholt fogyaszt. A hasonló vagy csak enyhébb kockázatú beteg, és itt gondoljon kicsit magára is a kedves olvasó, ma természetesnek veszi, hogy jár-kel, mozog keze-lába, hogy egyedül tud enni, WC-re menni, hogy tud írni, beszélni, és érti, amit mások mondanak, és még folytathatnám. Igen, ez van ma, de mi lesz holnap, vagy a jövő hónapban, esetleg néhány év múlva? A stroke többnyire gyorsan jön, és a következménye tényleg egy katasztrófa! Mások segítségére, ápolására szorulhatunk, tönkretéve a saját és nehezítve az egész család életét.

Nincs olyan elhanyagolt magasvérnyomás-betegség, cukorbetegség, túlsúlyosság, az összes kockázati tényezőt sorolhatnám, aminek a javításával, gondozásával (bármikor elkezdve vagy folytatva, kezelőorvosunk segítségével) a stroke esélyét ne csökkenthetnénk. A szélütés után többnyire jól látható károsodások maradnak. A bevezetőmben írtam, hogy folyamatosan szeretnék (szeretnénk) e szörnyű következmény csökkentése érdekében többet tenni. Ez csak együttműködéssel kecsegtet sikerrel.

Idősek vagy még fiatalok, kockázatot fokozó betegségekkel sújtottak, túlsúlyosak és dohányzók! Vegyék komolyan a kezelésüket, járjanak ellenőrző vizsgálatokra, akarjanak változtatni életmódjukon, kérjék ehhez kezelőorvosuk tanácsát!

Higgyék el, megéri!

Dr. Barta László

Intenzív terápiás gyakorlatot követően több mint négy évtizede családorvos ugyanazon körzetben. Harminc éve segít a leendő háziorvosok és az orvostanhallgatók gyakorlati oktatásában. Legfontosabb törekvése a magas vérnyomás és a cukorbetegség korai felismerése, eredményes kezelése, gondozása, és egyben a páciensek helyes életmódra nevelése.