Tudásunk állandó frissítésével és tapasztalatainkkal igyekszünk a hozzánk fordulók gyógyulását elősegíteni. Ennek eredményessége az orvosi munkánk lendkereke. A látványmentes megelőzés, a betegnevelés még nehezebb feladat, több időt igényel, és a páciens együttműködése nélkül sikertelen. Pedig a tét, „a beteg vesztési esélye”, óriási. Ahányszor stroke-ot elszenvedett beteggel találkozom, felmerül bennem a kérdés: Mit lehetett volna még vagy mást tenni? Mi is ez a szörnyű betegség, ami a hazai halálozási statisztikák harmadik helyét foglalja el?
Az agy hirtelen jelentkező vérellátási zavara következtében kialakuló, a központi idegrendszer körülírt vagy általános működéskiesésére jellemző tünetekkel járó kórállapotot stroke-nak – szélütésnek, gutaütésnek – nevezzük. Leggyakoribb tünetei a féloldali bénulás, féloldali érzéskiesés, beszédzavar, látótérzavar, kettőslátás. Ha a tünetek 24 órán túl fennállnak, stroke-ról, ha egy napon belül megszűnnek, átmeneti agyi vérkeringési zavarról beszélünk.
A szív- és érrendszeri betegségek – a koszorúérbetegség, a stroke, az alsó végtagi érbetegségek – az idült veseelégtelenségben szenvedő betegeink igen gyakori kísérő állapotai, és egyben a halálozás vezető okai is. Ezen betegségek hátterét jelentő érelmeszesedést a vesebetegek „gyilkosának” is nevezik.
Egyre többen hívják a mentőket, amikor a szélütés tüneteit észlelik. A Magyar Stroke Társaság (MST) égisze alatt elindított, két hónapig tartó TCR kampány elérte célját.
Magyarországon évente körülbelül 50 ezer ember szenved el akut agyi érkatasztrófát. A rehabilitáció lehetőséget ad arra, hogy a beteg minél kevésbé legyen kiszolgáltatva, a lehető legjobban el tudja látni magát a családban, és a társadalomba is integrálódni tudjon. A beteg hosszú távú gondozása és rehabilitációja a háziorvosok aktív közreműködése nélkül nem lehetséges.
A stroke-ot elszenvedettek körében igen gyakori a betegséggel összefüggő depresszió. A kezelés rendkívül fontos. Tehát a válasz – sajnos – igen, sérülhet.
A hamis gyógyszerek forgalmazása világszerte egyre nagyobb problémát jelent. Az illegális kereskedés magyarországi elterjedését akarja megakadályozni a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, mely a gyógyszeripar és kereskedelem szereplőivel együttműködve a nem valódi gyógyszerek fogyasztásából eredő veszélyeztetést kívánja tudatosítani. A hamisított, illetve a minőségi előírásoknak nem megfelelően készített gyógyszerek alkalmazásának egészségügyi veszélyeit bemutatva a szemléletformálást segítik a HENT szakemberei. A népesség felvilágosítása során a nem anyagi károkozás mellett a kampányban szólnak a gazdasági veszteségekről és megismertetik a jelenség elleni fellépés főbb lépéseit, a hazai, nemzetközi jogi, intézményi hátterét. A téma jelentőségét az adja, hogy egyre többekhez juthatnak el az interneten, illegális csatornákon kínált – az egészséget súlyosan, olykor halálosan – veszélyeztető készítmények.
Új páciens, most jelentkezik be praxisomba. Leül velem szemben a rendelőben, ismerkedünk. Kikérdezem előzményeit, átnézem a hozott leleteit. Látom, régóta magas a vérnyomása, azzal kezelik immáron 20 éve, azaz 42 éves korától. Volt egy kisebb stroke-ja is pár évvel ezelőtt, akkor kórházban feküdt, szerencsére ebből nyomtalanul gyógyult.
Már régen is volt igény olyan gyógyszerekre, melyekkel a beteg testéből a felhalmozódott fölös víz (vizenyő, ödéma) eltávolítható. Paracelsus 1500 táján már használt vízhajtót (diuretikumot) a higanytartalmú kalomel (egyébként hashajtóhatású vegyület) formájában. Jendrassik Ernő magyar belorvos adta a „higanyos vízhajtás” elnevezést 1886-ban. „Hivatalosan” azonban csak 1920-ban fedezték fel a vízhajtókat (Saxl és Heilig). Issekutz Béla gyógyszertanprofesszor higanyvegyülete, a Novurit a maga idejében világszerte elismert kiváló vízhajtó volt. Azóta sok vízhajtót fedeztek fel, amelyekkel a különböző rendellenességekhez csatlakozó vizenyőben szenvedő betegek, magas vérnyomásos betegek és vesebetegek millióinak életét mentették meg és/vagy tették jobb minőségűvé.
Gondolom, ismerős ez a mondat! Több alkalommal hangzik el rendeléseink közben, mert betegeink számára a laboratóriumi vizsgálatoknak valamiféle mindenre választ adó misztériuma van. Amit sem önmaga, sem az orvosa nem tud megmondani, megoldani, arra majd fényt derít a vér, a vizelet elemzése.
A betegségek okának felderítése, a gyógymódok keresése régóta foglalkoztatja a kutatókat, amit folyamatosan táplál az emberek gondtalan, betegségmentes élet iránti igénye. A XX. és a XXI. század forradalmi változásokat hozott e téren is, köszönhetően a biológia, kémia fizika stb. területén született számos felfedezésnek, új eljárások bevezetésének. Hatalmas mennyiségű gyógyító szer került forgalomba, gyógyíthatatlannak vélt betegségek váltak gyógyíthatóvá. Addig azonban, míg egy vegyületből gyógyszer lesz, vagy egy betegségről biztonsággal tudjuk állítani, hogy ez vagy az a tényező játszik közre kialakulásában, rengeteg vizsgálat – kísérlet – zajlik le.
Mindannyian tudjuk, hogy a házi befőttek, savanyúságok, szörpök íze utolérhetetlen. A mai rohanó világban mégis egyre kevesebben vállaljuk az otthoni befőzést, savanyúságeltevést, hiszen mindezeket készen is megvásárolhatjuk az üzletekben. A házilag eltett savanyúságok, befőttek, lekvárok és szörpök alapanyagát mi választjuk ki, és emellett az is vitathatatlan előnyük, hogy egyéni módon készíthetjük el őket a nekünk legjobban tetsző receptek szerint. A kísérletező kedvűek a különböző gyümölcsök vagy zöldségek együttes felhasználásával meglepően finom és különleges ízkombinációkat érhetnek el.
A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét! A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!