Sikeres volt a kampány

Egyre többen hívják a mentőket, amikor a szélütés tüneteit észlelik. A Magyar Stroke Társaság (MST) égisze alatt elindított, két hónapig tartó TCR kampány elérte célját.

Az emberek sokkal bátrabban nyúlnak a telefon után, sokkal hamarabb kérnek segítséget. Ők már jól tudják, hogy minden perc számít, hiszen ha három órán belül sikerül a betegnek eljutnia a legközelebbi stroke-központba, úgy sokkal nagyobb esélye van a túlélésre.

A Magyar Stroke Társaság szeretné elérni, hogy mindenki felismerje a szélütés tüneteit, és mielőbb segítséget hívjon. Az idejében megkezdett kezeléssel ugyanis nemcsak a páciens életét lehet megmenteni, hanem állapota is teljesen visszafordítható. Az időfaktor fontosságát jelképezte a kampány jelmondata is „Stroke – Ne késlekedj – Minden perc számít”.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2020-ra a stroke és a szívbetegségek lesznek világszerte a vezető okok úgy a halálozás, mint a rokkantság területén.

Hazánkban évente 18 ezren halnak meg szélütésben, a betegek negyede 60 évesnél fiatalabb, a férfiak átlag 5 esztendővel hamarabb kapnak stroke-ot, mint a nők. Becsült adatok szerint jelenleg 200-250 ezer agyi infarktust elszenvedett beteg él közöttünk.

Friss statisztikai adatok szerint 2008-ban 118061 beteget kezeltek stroke miatt (kb. Győr lakossága), és összesen 370 lízis (vérrögoldás) történt. A 118061-ben benne vannak azok is, akik másodszor vagy harmadszor kényszerültek kórházi kezelésre, az új esetek száma 50000 lehet. Mivel 2007-ben 195 lízis történt, a lízisszám megduplázódott, de még így is csak a betegek 0,74%-át kezelik ily módon. Ebből a 370-ből 85-öt a debreceni neurológiai klinikán végeztek, tehát 25%-ot, országosan 0,6% körül lehet az átlagos lízisszám.

A felmérések azt mutatják, még mindig nagyon sokan nincsenek tisztában a stroke tüneteivel, inkább várnak, gondolván, hogy másnapra kialusszák a rosszullétet, nem is tudván, hogy ezzel mekkora bajt okoznak maguknak.

Számtalan tünet jelzi a stroke érkezését, ezek a hirtelen kialakuló féloldali végtaggyengeség, bénulás, ernyedt, zsibbadt arcfél (arcizmok, kar, láb bénulása az egyik testfélén), hirtelen kialakuló beszédmegértési zavar, szóformálási nehézség, hirtelen bekövetkező látászavar, mint kettőslátás, látótérkiesés, látásvesztés vagy csökkenő látásélesség, hirtelen egyensúlyvesztés, szédülés, koordinációs zavarok, a térérzékelés hirtelen elveszítése, hirtelen memóriazavar. A tünetek lehetnek múló jellegűek vagy maradandók, együttesen vagy külön-külön is előfordulhatnak. A panaszok ráadásul viszonylag váratlanul – pl. ébredéskor – jelentkeznek, és az se tévesszen meg senkit, ha a beteg gyors javulást mutat, mert a tünetek visszatérhetnek, és végleges bénulássá súlyosbodhatnak.

A stroke felismerése nem könnyű, ha felmerül a szélütés gyanúja, az alábbi feladatokat kell a beteggel elvégeztetni: meg kell kérni az illetőt, hogy mosolyogjon, hogy beszéljen. Mondjon egy egyszerű mondatot összefüggően, pl. Szép napunk van. Meg kell kérni, hogy emelje fel mindkét karját, öltse ki a nyelvét.

Ha az illetőnek a három kérés közül bármelyik teljesítése nehézséget okoz, illetve a nyelve jobb vagy bal oldalra csúszik, azonnal mentőt kell hívni, a beteget sürgősen kórházba kell szállítani, hogy megkaphassa a speciális vérrögoldó készítményt. Csiba László professzor, az MST elnökének véleménye szerint a stroke megelőzhető, gyógyítható, ám csak akkor várható javulás a páciens életében, ha a kezelés három órán belül elkezdődik. A statisztikai adatok szerint a stroke később jelentkezik, mint a szívinfarktus. Utóbbit Magyarországon átlagosan 58 évesen szenvedik el az emberek, ezzel szemben az agyi érkatasztrófát 8–10 évvel később – mondta a professzor, aki szerint ha a népesség öregszik, akkor valószínűleg a stroke-ok száma is növekedni fog.

A stroke ugyanakkor – fűzte hozzá Csiba doktor – igen komoly szociális problémát is jelent, hiszen a beteget teljesen ledönti a lábáról, állandó ápolásra szorul, ami nemcsak a családnak, hanem a társadalomnak is komoly teher. A stroke-os beteg kórházi kezelése közel háromszor annyiba kerül, mint egy szívinfarktusosé.

Nagyon fontos a mentőszolgálattal való szoros együttműködés kialakítása, hiszen a gyorsaság életet menthet. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője végigkísérte a kampányt, s maga is szakmai észrevételeivel erősítette annak sikerességét. Mindvégig hangsúlyozta: a szélütés tüneteinek észlelésekor azonnal hívni kell a mentőket.

Dr. Valikovics Attila, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház stroke-osztályának vezetője úgy véli, hogy a kampánynak köszönhetően megnőtt a vérrögoldások száma, a betegek sokkal hamarabb hívnak segítséget, ezáltal időben kapják a megfelelő orvosi ellátást. Dr. Pápai György, az OMSZ kelet-magyarországi orvosigazgatója is hasonló véleményen van, az elmúlt két hónapban, mint mondta, megnőtt a hívások száma, több beteg került időben a stroke-osztályra, több ember életét sikerült megmenteni. Akkor örülne igazán, ha minden stroke-beteg időben megkapná a kezelést, ennek azonban az a feltétele, hogy a tünetek észlelésekor azonnal hívják a 104-et. Egy biztos, hogy a kelet-magyarországi régióban országosan is példaértékű a stroke-osztály, valamint a mentőszolgálat együttműködése, ami az egyedileg kialakított, jól működő modellnek köszönhető.

A neurológusok a cél érdekében összefogtak, alig volt olyan megye, ahol ne kapcsolódtak volna be a háromórás időablak fontosságának kommunikálásába. Az országos médián kívül szinte minden helyi médiumban megjelent a kampány üzenete. Ezt erősítette meg a kampánnyal egy időben elindult szelutes.hu webportál, amely hasznos információkat tartalmazott és tartalmaz a laikusok számára. A nézettsége is mutatta, hogy erre igen is van igény.

„Szerencsés” esetek

Zita tavaly áprilisban 42 évesen kapott stroke-ot. Több mint húsz éve magas a vérnyomása, gyógyszereit rendszeresen szedte.

Egyik reggel éppen szokásos kávéját itta, amikor furcsa érzések törtek rá, egyik percről a másikra megszédült, elejtette a poharát. Összeszedte minden erejét, odavánszorgott a kolléganőihez, azonban megszólalni már nem tudott. A jobb szája lefittyent, a jobb keze nem engedelmeskedett. Azonnal értesítették a mentőszolgálatot, akik nemsokára megérkeztek. Kórházba szállították. Elmondása szerint 4-5 nap teljesen kiesett az emlékezetéből. A kezelést követően nehéz napok vártak rá, megkezdődött a rehabilitáció, újra megtanult írni, olvasni és számolni. Miután hazabocsátották, tovább folytatta a gyógytornát és végezte a beszéd-készségfejlesztő gyakorlatokat. Erős akaratának köszönhetően néhány hónap elteltével sikerült újból bekapcsolódnia a dolgos hétköznapokba. Mint bevételellenőr nap mint nap számlákat kell egyeztetnie. Néha még keresi a szavakat, néha elakad a hangja, az írása is csúnyább lett, de boldog, hogy a stroke-nak nem lett komolyabb következménye. Jól tudja, hogy vigyáznia kell magára, hiszen bármikor kaphat egy újabb szélütést, éppen ezért állandó kontrollra jár, és rendszeresen szedi a gyógyszereket.

István 2008 decemberében, 58 éves korában kapott stroke-ot. Otthonában érte a szélütés, többször elesett a szobában, ügyetlenné vált, egyensúlyzavara volt. Nem értette, hogy mi történik vele, nem találta a szavakat, nem tudott megszólalni. Felesége és lánya, vöröskeresztesek lévén, azonnal felismerték a stroke tüneteit, késlekedés nélkül hívták a mentőt, kórházba szállították, ahol azonnal ellátták, vérrögoldót kapott. Másnapra már jobban érezte magát, büszke férfi révén nem bírta elviselni, hogy megmosdassák, így összeszedte minden erejét, és kiment a fürdőszobába. Egyre több szó jutott az eszébe, a beszéde folyamatosan javult.

Sosem volt semmi baja, gyógyszert nem szedett, azonban egy lelki trauma érte, hiszen 57 évesen elveszítette munkáját, a stressz hatására egészségi állapota megromlott. Jelenleg galériaőrként éli mindennapjait. Igen kemény küzdelem áll mögötte, hiszen a többi stoke-os sorstársához hasonlóan kemény harcot kellett megvívnia, logopédus és gyógytornász segítségével tanult meg újra beszélni és mozogni. A szélütés nem múlt el nyomtalanul, hiszen még mindig előfordul, hogy keresnie kell a szavakat, és nemegyszer újrakezdi mondandóját, de jól tudja, hogy kitartó munkával az állapota egyre jobb és jobb lesz.

Mind a két beteg családjában volt stroke-os beteg.

Statisztikai eredmények

A név nélküli, 6 kérdésből álló kérdőív segítségével végzett felmérésben 518, harminc év feletti, a stroke napra kilátogató válaszait dolgozták fel. 175 férfit (33,8%) és 343 nőt kérdeztek meg (66,2%), akiknek átlagos életkoruk 51,2 év, a legidősebb kérdőívet kitöltő most töltötte be a 83. évet.

A kutatásban részt vevők 8,0%-a városban, 92%-a a fővárosban él. Legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlásuk: általános iskolát végzett 11,2%, szakiskolát végzett 19,3%, érettségizett 45,3%, felsőfokú végzettségű 24,2%.

A megkérdezettek 79%-a volt tisztában a stroke jelentésével, ezen belül is a férfiak 76%-a, a nők 82%-a. A gyengébbik nem 81%-a ismeri a szélütés tüneteit, a férfiaknak mindössze 60%-a adott jó választ.

A válaszadók 77%-a a stroke tüneteinek észlelését követően 3 órán belül fordulna orvoshoz, 23% azonban csak 48 órán belül kérne segítséget, a megkérdezettek 75%-a hívná azonnal a mentőt, 25% máshoz fordulna.

Sajnos még mindig „csak” a lakosság 76%-a tudja pontosan a mentők telefonszámát, a nők 79, a férfiak 73%-a, további 14% az általános segélyhívó számot tárcsázná, a maradék 10% a rendőrséget vagy a tűzoltókat hívná.

A szélütés kockázati tényezőit illetően 76% adott pontos választ. A válaszadók 72%-a hallott a kampányról. A többség a TV-ben látta a felhívást, míg a megkérdezettek harmada internetes egészségügyi portálról informálódott.

Fadgyas Zsuzsa Diamond Agency