Hitek és tévhitek a laboratóriumi vizsgálatok körében

Kedves Doktor Úr! Kérnék még egy teljes vérképet is…

Gondolom, ismerős ez a mondat! Több alkalommal hangzik el rendeléseink közben, mert betegeink számára a laboratóriumi vizsgálatoknak valamiféle mindenre választ adó misztériuma van. Amit sem önmaga, sem az orvosa nem tud megmondani, megoldani, arra majd fényt derít a vér, a vizelet elemzése.

Mi, orvosok a fenti kérésre persze vérmérsékletünktől, lehetőségeinktől függően válaszolunk.

Családorvosként nem fogadható el a beteg kénye-kedve, akarata, téves elképzelése szerinti vizsgálatkérések sora. A betegellátásban, a betegségek kivizsgálási menetében minden egyes vizsgálatnak – legyen az a beteg kikérdezése, fizikális vizsgálata, laboratóriumi ellenőrzése, de akár EKG- vagy más eszközös vizsgálatra küldése – megvan a helye, szerepe, fontossága.

Mindezen vizsgálatok együttes értékelése, elemzése jelenti a megoldást, a pontos kórisme felállítását, a gyógyítás megkezdését. Mindenki számára személyre szólóan kell megállapítani az egyes laboratóriumi értékek jelentőségét. Nem a kóros laboratóriumi eredményt kell kezelnünk, hanem a beteget, teljes komplexitásában. Ezért nem fogadható el az sem, hogy a más intézetből hozott kóros leleteket, laboreredményeket, esetleg a beteg által könyvekből, internetről önelemzett eltéréseket fenntartás nélkül elfogadva kezeljünk.

Mi hát a megoldás? Mi a mindenki számára elfogadható és jó taktika? Érvényesíthetők ezek az elvek magas vérnyomású betegek esetében is?

A magasvérnyomás-betegség kórisméjének, diagnózisának kimondásához természetesen a többszöri vérnyomásmérések emelkedett értékei szükségesek. Ha azonban ennek okát keressük, segítségül hívhatjuk a laboratóriumi vizsgálatokat. Ha tudni szeretnénk, hogy van-e más kockázati tényezője is betegünknek a magas vérnyomáson túl, szintén fordulhatunk a laboratóriumhoz. A kezelt betegek kezelési eredményének ellenőrzése, a kezelés monitorozása miatt, az esetleges gyógyszer-mellékhatások vagy az állapotromlás mielőbbi felfedezéséhez a laboratóriumi eredmények változása segítséget nyújthat.

A magasvérnyomás-betegség diagnosztikájában tehát fontos annak eldöntése, hogy valamely szervrendszerhez kötötten, másodlagosan kialakuló állapotról van-e szó, vagy elsődleges, nem ismert okú a megbetegedés.

Egy egyszerű vizeletvizsgálatból, a fajsúlymérésből, a vizeletüledék mikroszkópos vizsgálatából a vese megbetegedéséről, az ennek következtében kialakuló kóros állapotról nyerhetünk bizonyítékot.

A vérvizsgálatban szintén találhatunk a veseműködését figyelő elemeket (ilyenek a szérum kreatinin- és a karbamidszintjének mérése). De sokat segíthet a szervezet szervetlen sóinak laboratóriumi elemzése (a szérum nátrium-, kálium-, kloridtartalma). Számos hormonszint (főként a pajzsmirigy, a mellékvese hormonjai) változása utalhat kóroki tényezőre. Nem szabad a májműködést elemző vizsgálatokról sem megfeledkezni, ezek főként az alkalmazandó gyógyszerek kiválasztásában mutatnak utat. Elengedhetetlen a komplex szív- és érrendszeri kockázati tényezők feltérképezése is. Ez magában foglalja a vércukor, a vérzsírok szintjének meghatározását.

Ismert, hogy van „jó koleszterin”, az érvédő hatású HDL-koleszterin, és van az ereket bántó „rossz koleszterin”, az LDL-koleszterin. Sajnálatosan az LDL-koleszterin mennyiségének meghatározását jelenleg a társadalombiztosítás nem fizeti, ezért „jobb meggyőződésünk ellenére” az összkoleszterint határozzuk meg, ebből elfogadható módon következtethetünk a káros koleszterin értékére is.

Önálló rizikótényezőként az érrendszert veszélyeztető triglicerid- és húgysavszintet is ajánlott méretni.

De hát mi is van a teljes vérképpel? Az orvosi körökben ez a vizsgálat a vérsejtek elemzését jelenti. Képet kapunk a szervezetben keringő vörösvértestek számáról, sok jellemzőjéről. Meg kell jegyezzem, a vörösvértestek hiánya, vagy rossz minősége – a vérszegénység (anémia) – okozhat magas vérnyomást is! De a teljes vérképben a fehérvérsejteket is elemzik. Meghatározható a fehérvérsejtszám, a különböző fehérvérsejt-csoportok aránya, ami a szervezet védekezőképességére, az immunrendszer állapotára utalhatnak. Itt vizsgálható a vérlemezkék száma és minősége is, aminek a véralvadás szempontjából van jelentősége. Alapvető vizsgálat a vörösvérsejtek süllyedésének mérése is, bár nem specifikus vizsgálatról van szó.

Meg kell jegyezni, hogy az elmúlt években jó néhány laboratóriumi vizsgálat elvégeztetésének lehetőségét a társadalombiztosító letiltotta az alapellátásban. Amennyiben szükségesnek látszik ilyen specifikus vizsgálat, azt csak kijelölt szakintézet vagy kórház teheti meg.

Minden egyes laboratóriumi adatnak ismertek az értékhatárai, azaz nagyszámú vizsgálat alapján az adott lakosságra nézve melyek a minimális és melyek a maximális megengedett értékek. Sok esetben a laboratórium jelzi, kiemeli a normálértékektől eltérő eredményeket. Az értékelés azonban a kezelőorvosra feladata. Hogy mely értékek igényelnek további elemzést, azt a ő dönti el, figyelembe véve a többi, addig megismert adatot is! Ne a kiragadott, „csillaggal jelölt” eredményt akarjuk kezelni. A gyógykezelés, a tabletta bevétele nem a cukornak, a koleszterinnek szól. A cél az egyén, a beteg teljes körű kezelése, rizikóállapotának csökkentése, a jó életminőség biztosítása.

A megfelelő időben végzett kontrollvizsgálaton meggyőződhetünk a javulásról, az értékek normalizálódásáról. De ennek idejét szintén kezelőorvosa határozza meg, ő tudja, mikorra várható a változás, mikor érdemes újra az ön érdekében a vizsgálat ismétlése.

Végül, de nem utolsósorban a kórelőzmény pontos ismerete, a gondos betegvizsgálat gyakran feleslegessé teszi, hogy elhangozzék a mondat ...és kérnék még egy teljes vérképet is… Egy nem megalapozott „rutin szűrővizsgálat” nagy költséggel jár, s azt az egészségügyi ellátásra szánt keretet terheli meg, ami úgyis igencsak szűkös.

Dr. Antalics Gábor

Belgyógyász-háziorvosként dolgozik Budapest XVII. kerületében 1991 óta. Kiemelten a szív- és érrendszeri betegek ellátásával, kezelésével foglalkozik, ebben a témában orvostanhallgatókat, szakorvosjelölteket is oktat az Egyetem Családorvosi Tanszékén.