„Doktor Úr, itt bent valami fáj…”
Családorvosi teendők mellkasi fájdalom esetén
A családorvosi feladatokat úgy is csoportosíthatjuk, hogy betegünk valamilyen régóta fennálló bajával, panaszával, ismert betegségével fordul hozzánk, vagy újonnan kialakuló, heveny állapotromlás miatt kér ellátást. Röviden, krónikus beteggondozást vagy akut betegellátást kell végeznünk!
Krónikus ellátásnak tekinthető a stabil állapotban lévő magas vérnyomásos beteg kontrollja vagy a cukorbeteg ellenőrzése. Akut, sürgős ellátást kérhet a torokfájós, a lázas, köhögős beteg. De sürgős ellátásra lehet szüksége a hirtelen felálló nagy vérnyomású egyénnek vagy a rosszul kontrollált cukorbetegnek is. Gyakran találkozunk különböző sérülésekből adódó ellátási feladatokkal. A vérző személyt, a csonttörött beteget elsősegélyben kell részesíteni, majd eljuttatni a végleges ellátóhelyre. Tény, hogy a családorvosi sürgősségi ellátást nagyban meghatározza, hogy hol dolgozik az orvos. Fővárosi, nagyvárosi szinten könnyebben elérhető a mentőszolgálat, sok helyen központi ügyeleti szolgálatok végzik az elsődleges ellátást. Vidéken, falun, tanyasi környezetben legtöbbször a családorvos az első ellátó! De az is tény, hogy bárhol bármikor kerülhet családorvos (sőt bármilyen orvos, egészségügyi dolgozó) olyan helyzetbe, hogy azonnali, sürgős segítséget kell nyújtania!
Mellkasi fájdalom ellátása
A mellkasi fájdalommal jelentkező beteget legtöbbször sürgős ellátásban kell részesíteni! Miért?
Fontos annak eldöntése, hogy a mellkasi fájdalom hátterében életveszélyes kórállapot, vagy közvetlen életveszélyt nem jelentő elváltozás lehet. Ehhez természetesen az kell, hogy megfelelően tudjuk értékelni a beteg panaszait, célzott kérdésekkel tovább tudjuk pontosítani a kiváltó tényezőket. A beteg részletes vizsgálata, vérnyomásmérés, pulzusszámlálás, hallgatódzás a szív és a tüdők felett, a has áttapintása további segítséget nyújthat az okok megtalálásában. Hasznos lehet a beteg eddigi kórtörténetének, a családi előzményeinek felelevenítése is. Az ismert rizikótényezők, korábbi betegségek utalhatnak az aktuális elváltozás súlyosságára. Újabb segítség lehet a családorvos által elvégzett EKG-vizsgálat is. (Tudni kell azonban, hogy ez sem jelent százszázalékos bizonyítékot, biztonságot az okok megfejtésében!) A teendők eldöntése igen részletes és körültekintő „nyomozási munka” végeredménye lesz. Megválaszolandó fő kérdés, hogy olyan betegséggel állunk-e szemben, melyet családovosi szinten képesek vagyunk kezelni, vagy pedig szakorvosi ellátás szükséges, akár azonnali kórházi beutalás révén.
Többéves családorvosi pályám tapasztalatain keresztül járjuk körbe a problémát!
Hol találkoztam olyan beteggel, akinek fő panasza a mellkasi fájdalom volt? Természetesen elsősorban a rendelőben vagy a beteg lakásán. De otthoni betegellátás során a házastársat, a vőt, sőt a szomszédot is kellett már sürgősen mellkasi fájdalom miatt ellátnom. Strandon, színházban, étteremben, sőt autóbuszon is kényszerültem már ellátni mellkasát fájlaló pácienst. Az okok kiderítésénél fontos lehet, hogy nő vagy férfi a beteg, hány éves, volt-e korábban már hasonló tünete, mi indította el a mostani rosszullétet. Lényeges a fájdalmat kiváltó közvetlen ok, a fájdalom jellege, megjelenési területe, esetlegesen a mellkasból szétsugárzás irányai, a kísérő egyéb tünetek. Típusos panasznak mondható a terhelésre jelentkező, szegycsont mögötti nyomó-szorító-markoló-égő fájdalom. Kisugározhat a fájdalom a bal vállon keresztül a karba, a nyakba, de akár a gyomor felé, a hasba is. A fájdalom sokszor folyamatosan erősödő, megszokott fájdalomcsillapító szerekre nem válaszol.
A fájdalomérzéshez társulhatnak kísérő tünetek, verejtékezés, szédülés, hányinger, hányás, esetleg hasmenés, fulladásérzés, szívritmuszavar érzése. Mindezek a típusos tünetek a szív, a szívet ellátó koszorúérhálózat megbetegedését jelezhetik, jelenthetnek életveszélyt is. Sokszor már ennyi elegendő ahhoz, hogy az ellátó orvos azonnali, sürgős kórházi beutalás mellett döntsön. A beteg további vizsgálatakor kezdetben emelkedő, majd csökkenő vérnyomásértékeket, hasonlóan változó pulzusszámot észlelhetünk. Lehetnek jellegzetes szívzörejek, tüdő felett hallható eltérések. A sürgősséggel elvégzett EKG-vizsgálat további árulkodó jeleket mutathat a kóreredetről. Az ellátás során nyert jelek, megfigyelések eredmények, benyomások véleményformálóak. Eldönthető, hogy a szívből, a tüdőből, esetlegesen a mellkasfalból eredő a fájdalom, sokszor közrejátszik az idegrendszer túlterheltsége is. Gyakran a hangulatzavarok, a pánikbetegség, a fokozott stressz vezet a mellkasi fájdalom kialakulásához.
Amennyiben feltételezhető a fájdalom szíveredete, gondoskodni kell a beteg kórházi elhelyezéséről. Lehetőség szerint mentőorvosi, mentőtiszti felügyelettel való betegszállítás megkérése és megszervezése szükséges.
Mit tehet a családorvos a helyszínen? Természetesen megfelelő gyógyszeres kezelést kezdhet, adhat tablettát a véralvadásgátlás megindítására, a vérnyomás, a pulzus rendezésére, megfelelő fájdalomcsillapítókat alkalmazhat, sőt infúziós kezelést is kezdhet. Fontos, hogy klasszikus, izomba adandó injekciót ne alkalmazzon! Jó hatású lehet oxigéngáz belélegeztetése is. Természetesen fontos a beutalólevél elkészítése, amelyben részletesen leírja a beteg panaszait, tüneteit, az általa alkalmazott terápiát. Szerencsés esetben rövid időn belül átadhatja a beteget a mentőegységnek, akik gondoskodnak a megkezdett kezelés folytatásáról, a szállítás alatt nyomon követik a beteg állapotát, szükség szerint beavatkoznak a kezelésbe. Mind a helyszíni betegellátás, mind a mentőszállítás ideje alatt fel kell készülni esetleges hirtelen állapotrosszabbodásra, annak elhárítására is. A kórházak, klinikák speciális kardiológiai osztályain kapnak végleges ellátást a kórházba szállítottak. Állapotuktól, betegségük jellegétől, formájától függően intenzív gyógyszeres kezelést indítanak, szívkatéteres beavatkozást, esetlegesen szívműtétet végeznek. Hosszabb-rövidebb ellátás, sikeres orvosi rehabilitáció után a krízisen túljutott beteg visszakerül az otthonába, újra a családorvos ellátási körébe kerül. Érdemes alapellátási szinten is végigelemezni a történteket, megválaszolni a felvetődő kérdéseket. Mi, és miért történhetett így? Ezzel együtt kijelölhetők, meghatározhatók a közös, orvos és betege előtt álló feladatok annak érdekében, hogy ne ismétlődjenek hasonló súlyos problémák. Kerüljön a hangsúly a megelőzésre, még ha az másodlagos is!
Dr. Antalics Gábor
Belgyógyász-háziorvosként dolgozik Budapest XVII. kerületében 1991 óta. Kiemelten a szív- és érrendszeri betegek ellátásával, kezelésével foglalkozik, ebben a témában orvostanhallgatókat, szakorvosjelölteket is oktat az Egyetem Családorvosi Tanszékén.
