Szerző: Nagy Gyuláné Tajti Éva Feltöltés dátuma: 2011.10.03.

A hipertónia és a 2-es típusú diabétesz étrendi kezelése

A cukorbetegség (diabétesz), mint ahogy a magasvérnyomás-betegség (hipertónia) is, napjainkban népbetegségnek számít. A 2-es típusú cukorbetegség jellemzően felnőttkorban, fokozatosan, panaszt nem okozó módon alakul ki. A betegek rendszerint túlsúlyosak, elhízottak, és 60%-ban egyidejűleg jelen van a magasvérnyomás-betegség is.

Mind a cukorbetegek, mind a hipertóniások, de különösen a diabéteszes hipertóniások kezelésének alappillére a helyes étrend kialakítása, illetve a már kialakult rossz táplálkozási szokások megváltoztatása. Ez természetesen nem lehetséges egyik napról a másikra, de folyamatos tanulással és tartós akarattal nem lehetetlen feladat.

A 2-es típusú diabéteszes hipertóniás beteg étrendje azonos az egészséges felnőttek számára ajánlott egészségmegőrző étrenddel.

Az étrend összeállításának legfőbb szempontjai:

A 2-es típusú diabéteszes hipertóniás betegek többsége túlsúlyos vagy elhízott, az étrendi kezelés egyik alapvető eleme ezért a csökkentett kalóriabevitel. Ez általában 1200–1500 kalóriatartalmú étrendet jelent, ami átlagosan 120–150 gramm szénhidrátot tartalmaz.

Ideális testsúly esetén a szükséges napi kalóriabevitel nők esetén 1600–1800 kcal, férfiak esetében 1800–2000 kcal. Amennyiben testsúlyunk meghaladja az ideális mértéket, ezt csökkenteni kell, ami nők esetén 1000–1200, férfiaknál 1500–1600 kcal-t jelent.

Az ideális testsúly kiszámításának egyik módszere a Broca-index: testmagasság mínusz 100, melyből 35 év alatt még 10%-ot levonva kapjuk meg az ideális testsúlyt.

Életkor (év) BMI normáltartomány
19–24 19–24
25–34 20–24
35–44 21–26
45–54 22–27
55–64 23–28
>=65 24–29

A szakemberek a tápláltsági állapot megítélésére a BMI (testtömegindex) módszert használják. Kiszámításának módja: testtömeg (kg) / testmagasság (m)2.

Az életkornak megfelelő BMI alatti érték alultápláltságot, a feletti érték túlsúlyt, elhízást mutat.

Az ideális testsúly ismeretében nincs más dolga, minthogy ehhez igazítsa a napi kalóriabevitelt. A napi kalória-, és ezen belül a szénhidrátmennyiséget 5, esetleg 6 kisebb étkezésre kell elosztani. Ezzel elkerülhetők az étkezések utáni nagyobb vércukor-ingadozások. Fontos hogy az étkezések 2,5–3 óránként kövessék egymást.

Étkezés időpontja Ajánlott szénhidrátbevitel (g)
Ideális testsúly esetén Túlsúly esetén
7.00 30 25
10.00 20 15
13.00 50 45
16.00 20 15
19.00 40 30

A nem inzulinnal kezelt cukorbetegek a kis étkezéseket (tízórai, uzsonna) kihagyhatják, de az ott „megspórolt” szénhidrátmennyiségét, nem ehetik meg az előző vagy a következő étkezésnél.

Célszerű már az új étrend bevezetése előtt úgynevezett diétás naplót vezetni, melyben feljegyezhetjük, hogy mikor mit és mennyit ettünk, és kiszámítani annak nem csak a szénhidrát-, hanem kalóriatartalmát is. A helyes étrend kialakításához szükségünk lesz tápanyagtáblázatra és egy „grammos” mérleg használatára.

Az étrend tápanyagösszetevői

Zsírok

A tápanyagok között a legnagyobb energiatartalmúak. Amennyiben a napi energiabevitelt szeretnénk csökkenteni, használjunk sokkal kevesebb zsírt, olajat, margarint az ételek elkészítéséhez. Vásárláskor zsírszegény termékeket válasszunk: sovány húsok, csirke,pulyka, hal, csökkentett zsírtartalmú tej, tejtermékek.

Ne feledjük, hogy a növényi olajok, margarinok energiatartalma ugyanolyan magas, mint az állati eredetű zsiradékoké (sertés-, liba-, kacsazsír), csak a növényi olajok, margarinok koleszterint nem tartalmaznak.

Az ételek elkészítésekor olyan konyhatechnikai módszereket válasszunk, amelyek minimális zsiradék felhasználását igénylik. Párolás, tefl onedény, rómaitál használata javasolt, és főként párolt zöldségeket vagy friss zöld salátákat készítsünk. Fogyasszunk sokkal több halat, amelyek zsírsav összetevői a legoptimálisabbak.

Fehérjék

A fehérjék a szervezet építőanyagai, amelyek állati (húsok, tej, tejtermékek, tojás) és növényi (gabona és zöldségfélék) eredetűek. A magas vérnyomásos cukorbetegek napi fehérjeszükséglete 0,8–1 gramm ideális testsúlykilogrammra. Egy 170 cm-es, 70 kg súlyú férfi fehérjeigénye tehát 56–70 gramm naponta. Az állati eredetű fehérjék közül a hús és a húskészítmények, a hal, a tojás, a sajtok szénhidrátot nem tartalmaznak, ezért azokat a szénhidrátszámoláskor nem kell figyelembe venni, de tartsuk szem előtt, hogy az állati eredetű fehérjeforrások zsírtartaloma jelentős, az étrend kalóriatartalmát számottevően megemelhetik.

Az étrend összeállításánál a sovány húsokat, felvágottakat, tejtermékeket válasszuk.

Fontos hangsúlyozni, hogy az ugyancsak állati eredetű fehérjék közül a tej, a kefir, a (gyümölcs)joghurt és a tejföl szénhidrátot tartalmaz, ezt a naponta elfogyasztható szénhidrátmennyiségbe be kell számolni.

Szénhidrátok

A szénhidrátok könnyen hozzáférhető, olcsó tápanyagforrások. A napi energiaigény 45–50%-át szénhidrátokból fedezzük. A cukorbetegek étrendje nem szénhidrátszegény!

Egyszerű szénhidrátok: gyümölcscukor, szőlőcukor, répacukor, tejcukor. Ezeket gyorsan felszívódó szénhidrátoknak is nevezzük. Lebontásuk, felszívódásuk gyors, ezért a vércukor szintjét gyorsan megemelik. Gyorsan felszívódó szénhidrátot (tejcukrot) tartalmaz a tej, a kefir, a joghurt, a gyümölcsjoghurt és a tejföl. Ezekből napi 3–5 dl fogyasztható, szénhidráttartalmuk beszámításával. A gyümölcsök túlnyomórészt gyümöcscukrot (fruktózt) tartalmaznak, a szénhidráttartalmuk beszámításával napi 20–60 dkg fogyasztható.

Az étrendben nem ajánlott gyümölcsök: szőlő, aszalt gyümölcsök, banán.

Összetett szénhidrátok: a keményítők. Gabonákban (búza, árpa, rozs), burgonyában, rizsben, kukoricában, szójában, hüvelyesekben, kisebb mennyiségben a zöldségfélékben található. Ezeket lassan felszívódó szénhidrátoknak is nevezzük. Lebontásuk, felszívódásuk lassabb, így vércukoremelő hatásuk is elhúzódóbb.

Az összetett szénhidrátok fontos képviselői az emberi szervezet számára nem emészthető, nem hasznosuló növényi rostok. Az étrend rosttartalma ezért különösen fontos, teltségérzetet adnak, lassítják a szénhidrátok felszívódását, lassabb, kiegyensúlyozottabb vércukor-emelkedést biztosítanak. Fehér kenyér, finom péksütemények helyett barna kenyeret, korpával készített péksüteményeket válasszunk. A hántolt rizs helyett barna rizst, a tésztafélék közül a teljes kiőrlésű lisztből készült tésztákat használjuk.

A szénhidrátok vércukoremelő hatása attól függ, mennyire könnyen emészthetők, milyen gyorsan bomlanak le, és milyen gyorsan szívódnak fel.

Az emészthetőséget befolyásolja a táplálék halmazállapota (a szilárd táplálékok több időt töltenek a gyomorban, míg a folyadékok gyorsabban jutnak ki a gyomorból), az ételek elkészítése, az étrend zsír-, fehérje- és rosttartalma.

Amire érdemes figyelni

Összefoglalva, a nem inzulinnal kezelt magas vérnyomásos, cukorbetegek étrendjük összeállításánál a következő szempontokra ügyeljenek:

Még egy tanács azoknak, akik nem tudnak vagy nem szeretnének az állati zsiradékok használatáról lemondani: az ételeket előző nap készítsük el, másnap az összes megdermedt zsiradék eltávolítható a levesről, a pörköltről, illetve minden egyéb készételről.

A helyesen megválasztott és betartott étrenddel megelőzhetjük a magas vérnyomás és a cukorbetegség késői szövődményeinek kialakulását.

szerzo

Nagy Gyuláné Tajti Éva

A Semmelweis Egyetem Ápolásvezetés vezető dietetikusa. Szakterületei: nefrológia, hipertónia, diabetológia. A Humán Táplálkozási Szakmai Kollégium tagja.

Megjelent a hypertonia2008/2. számában

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!