Cukorbetegség és gyermekvállalás

Vidám, összetartó diabos család

A Lénárt Ilonával készítendő interjúra várnom kellett pár napot, a tervezett hétvégén nem ért rá, a Balatont futotta körbe. A XVIII. NN Ultrabalaton futáson vett részt férjével és a Sportos Cukorbetegek Egyesülete tagjaival. Két nap múlva még mindig kicsit fáradtan, de érezhetően elégedetten, lelkesen mesélte, hogy 24 óra 19 perc 9 másodperces idővel értek célba, ezzel bőven teljesítve a maguk elé tűzött célt.

Mérni, szúrni, számolni, enni

Icus 46 éves, három gyermek édesanyja. Lányát – aki már férjhez ment – fiatalon, 18 évesen szülte. Második házasságából két fia született, a ma 16 éves Levente és a 15 éves Balázs. Mindkét alkalommal, amikor a fiúkat várta, terhességi diabéteszt diagnosztizáltak nála. Leventével elég volt a diéta, Balázzsal inzulinra is szükség volt.

– Amikor csak diétáztam, a folytonos vércukormérésre kellett figyelnem, még nem létezett szenzor. A harmadik terhességem során nehezebb volt: mérni, szúrni, számolni, enni, mindig mindent pontosan. Sokat híztam akkor, 80 kilóra kerekedtem, ami nagyon sok a 153 centimhez viszonyítva. De a vércukromat sikerült kordában tartanom.

A szülés után volt egy kiugróan magas vércukorértéke Icusnak, amitől rosszul is lett, majd nyomban utána visszaállt a cukra, tökéletesen elmúlt a diabétesze. De kapcsolata a cukorbetegséggel nem szűnt meg.

Viktor és Balázs diabétesze

Férjével, Viktorral elhatározták, hogy együtt lefogynak. Sikerült is diétával, rendszeres mozgással egy év alatt megszabadulniuk 20-20 kilótól. Ám a sikeres akció végén kiderült, Viktor erőteljes fogyása nemcsak a helyes életmódnak köszönhető, 1-es típusú diabétesze lett.

– Egyik este már az ötödik liter üdítőt itta, megmértem a cukrát, s amikor megláttam a 28-as értéket, azonnal vittem a sürgősségire. Az első időszakban nehezek voltak a mindennapok, de ma már Viktor életének természetes része a diabétesz, lelkes, ügyes, pontosan tudja, mikor mit kell tennie.

Még mindig nincs vége a Lénárt család és a cukorbetegség kapcsolatának. Tavaly ősszel a második fiú, Balázs is diabéteszes lett.

– Már kórosan sovány volt, amikor egyszer azt mondta: folyton iszom és pisilek. Apja nyúlt a vércukormérőért, 23 mmol/l-t mutatott.

Balázs abban a pillanatban összetört, ehhez képest a kórházban a második naptól maga mérte a cukrát, adta az inzulint. Nem is kellett sokáig a kórházban lennie, hiszen tapasztalt diabos családba térhetett haza.

– Talán már jobban is csinálja a dolgokat, mint az édesapja. Szenzort használ, ami hatalmas segítség. Nemcsak azért, mert megszabadult a szurkálástól, hanem mert a pillanatnyi érték helyett a tendenciát látja. Ha elindul lefelé vagy felfelé a cukra, időben be tud avatkozni.

Az utóbbi időben apa és fia már versenyeznek, melyikőjüknek jobbak az értékei. Másik kedvező következménye Balázs diabéteszének, hogy a korábban magába forduló, zárkózott fiú kinyílt szülei irányába. Ica is túl van már az első két hónap elkeseredettségén, amikor összetörten sírt legkisebb gyermeke miatt.

A Lénárt család – ha a közösségi médiában megjelent fotókat nézzük, akkor is látszik – vidám, összetartó közösség, akik a nehézségek miatt nem kétségbeesnek, hanem igyekeznek könnyűvé varázsolni azokat.

Megtanult futni

Azzal kezdtem a cikket, hogy – a Sportos Cukorbetegek csapatának tagjaiként – Icus és Viktor körbefutották a Balatont. Viktor már a maratont is lefutotta, tökéletesen menedzselt cukorral, de Icusnak ez nagy szó.

– Nekem a futás mindig mumus volt, azt mondtam, én biztosan soha az életben nem fogok futni. Aztán jött a COVID, a kényszerszabadság, hetekig maszkokat varrtam, a hátam, derekam, mindenem fájt. Mivel csak szabadtéri sport ürügyén szabadott kimenni, amikor Viktor hívott, elmentem vele futni. A kintlét 80 százaléka kocogás volt, a maradék séta. Amikor hazaértünk, azt mondtam, 30 nap esélyt adok a futásnak. Ez 4 éve volt.

Icus azóta fut. Megtanult futni, edző foglalkozott vele másfél évig.

– Ki akartam hozni magamból, amit lehet. Az 5–8 kilométeres futásaimból a négy év alatt 26 kilométeresek lettek. Nagyon élvezem! Az adrenalin, a boldogság, amit érzek közben, megéri a fáradságot. Ráadásul az egészségemért is teszem.

Az elmúlt években Icus egy évben talán egyszer benáthásodik, más baja sosincs. A terhességi diabéteszéből az inzulinrezisztencia réme maradt. Még nincs, de kis híja van, amiatt is jó a rendszeres mozgás.

Herth Viktória