Szerző: Zoboky Barbara Feltöltés dátuma: 2024.08.01.

A terhességi diabétesz étrendi kezelése

A gesztációs, azaz terhességi cukorbetegség leggyakrabban a 2. trimeszterben alakul ki, mert a terhesség úgynevezett élettani inzulinrezisztenciával jár együtt, amit a teljesen egészségesen működő hasnyálmirigy többletinzulin-termeléssel tud ellensúlyozni. Amennyiben a hasnyálmirigy nem tudja ezt a többlet inzulinigényt biztosítani, kialakul a terhességi cukorbetegség.

A gesztációs diabétesz diagnózisának felállítása esetén a kismamának mindenképpen a lehető leghamarabb el kell kezdenie diétázni, hiszen ez a kezelés alapja. A diéta során a leghangsúlyosabb szerepet a szénhidrátok kapják, mert ezen élelmiszer-összetevők befolyásolják elsősorban a vércukorszintet. A dietetikus feladata, hogy a beteget megismertesse a szénhidráttípusokkal, a napi szénhidrátbevitel helyes elosztásával, az étkezési időpontokkal, valamint az étel szénhidráttartalmának számolási technikájával.

Nem minden gyümölcs illeszthető be a diétába

A banán és a szőlő nagyon magas szénhidráttartalma miatt került tiltólistára. Olyan csekély mennyiségben fogyaszthatóak a diéta során, hogy jobban megéri elkerülni őket.

A dinnyék nem a magas szénhidráttartalmuk miatt tiltottak. Nagyon vizesek, a bennük lévő gyümölcscukor oldott formában van jelen, így nagyon gyorsan fel tudnak szívódni.

Az aszalt és a kandírozott gyümölcsök is egyértelműen kerülendők diabéteszes diéta esetén. Ősszel pár szem sült gesztenye megengedett, de a gesztenyepüré semmiképpen! A pürésítés meggyorsítja a felszívódást.

Hangsúlyozandó a megfelelő energiabevitel is, normál testsúlyú kismamáknak általában napi 1800 kalóriát, míg túlsúlyos kismamának napi 1500 kalóriát tartalmazó étrend követése javasolt. A szükséges és megengedett kalória mennyiségének meghatározása mindig egyénre szabottan ­történik.

Tiltólistás ételek

Az egyszerű szénhidrátokat, mint a cukrot és a mézet az étrendből teljes mértékig ki kell iktatni! Továbbá a gyümölcsök közül a banán, a szőlő, valamint a görög- és sárgadinnye és az olajos magvak közül a gesztenye fogyasztása nem megengedett. Minden más élelmiszer terhességi cukorbetegség megléte esetén is fogyasztható, de annak megfelelő időpontját és mennyiségét a kezelőorvos határozza meg.

Senkinek ne jusson eszébe, hogy egyáltalán nem eszik szénhidrátot!

A szénhidrát elsősorban energiát szolgáltat a szervezetnek. Ha nem fogyasztunk szénhidrátot, a szervezet azt zsírokból állítja elő. Ennek következményeként káros anyagcseretermékek, úgynevezett ketontestek keletkeznek a szervezetben, ezek a fejlődő baba idegrendszerére kedvezőtlenül hatnak. A megfelelő mennyiségű szénhidrátnak be kell jutnia a szervezetünkbe! Ez napi 150–160 gramm szénhidrát fogyasztását jelenti.

Étkezések napi elosztása

A csak diétával kezelt kismamáknál a leggyakrabban javasolt étrend a napi 150 gramm szénhidrát 5 étkezésre elosztva, vagy a napi 160 gramm szénhidrát 6 étkezésre elosztva. Egyénre szabottan a kezelőorvos más szénhidrátelosztást is meghatározhat, illetve azt az esetenként bevezetett inzulinkezelés is befolyásolhatja.

A kismamának a javasolt szénhidrátbevitel mennyiségét pontosan kell tartania, így a diéta megvalósításához feltétlenül szükséges beszereznie egy konyhai mérleget. Az élelmiszerek szénhidráttartalmáról tápanyagtáblázatokból lehet tájékozódni. Hangsúlyozandó, hogy az első étkezés legideálisabb időpontja a reggel 7 óra, a többi étkezést 3 óránként szükséges ­megvalósítani.

Az egyes étkezések alkalmával fogyasztható szénhidrátmennyiségek és azok ajánlott fogyasztási időpontjait a táblázat szerint alakulnak.

Legalább 70 százalék legyen a teljes őrlésű liszt!

A kizárólag fehér lisztből készült termékek tiltólistán szerepelnek. Ha van fehér liszt a kenyérben, nem baj, de aránya a 30 százalékot nem haladhatja meg!

A teljes kiőrlésű liszt és a fehér liszt ugyanolyan búzaszemből készül. A teljes kiőrlésűnél a teljes magot (a maghéjat és a csírát is) megőrlik, az így készült liszt rosttartalma megemelkedik, s ez kedvezően befolyásolja a liszt vércukoremelő hatását.

Figyelni kell a kenyerek csomagolását! Sajnos, az élelmiszeripar olyan pékárukra is ráírhatja a teljes kiőrlésű feliratot, amelyben csak 15–20 százalékban van teljes kiőrlésű liszt, a többi fehér liszt.

Sok terméken az összetevők listáján zárójelben szerepel, hogy hány százalékban van a termékben. Az is jó jel, ha az összetevők listáján a teljes kiőrlésű liszt szerepel első helyen, mert a gyártónak csökkenő sorrendben kell feltüntetnie az összetevőket.

Reggeli és a gyors felszívódású szénhidrát

Reggelire kerülendők az úgynevezett gyors felszívódású szénhidrátok, a tejcukor (laktóz) és a gyümölcscukor (fruktóz), amelyeket a szervezet nagyon könnyedén egyszerű cukorrá képes bontani, így hirtelen vércukoremelkedést okoznak a szervezetben. Ezt figyelembe véve aranyszabálynak minősül, hogy reggelire tejet, tejterméket (kivételt képeznek a sajtok), illetve gyümölcsöt és gyümölcskészítményt fogyasztani tilos.

A reggeli szükséges szénhidrátmennyiséget megfelelő mennyiségű és minőségű pékáruval lehet fedezni. Megfelelő a magas rosttartalmú gabonából készült teljes kiőrlésű vagy rozskenyér. A kenyér mellé fogyasztható felvágott, sajt; a kenőanyag mennyiségét a kismama tápláltsági állapota szabja meg. A reggelire fogyasztható zöldségek mennyisége nincs korlátozva, kivéve a kápia- és pritaminpaprikát.

Kisétkezések és az édesítőszerek

A kisétkezésekre (tízórai, uzsonna és utóvacsora) megengedett szénhidrátmennyiség nem állhat csak gyors felszívódású szénhidrátból. Így tejet, tejterméket, gyümölcsöt vagy gyümölcskészítményt nem ideális önmagában fogyasztani. A kismamák leggyakrabban a gyors felszívódású szénhidrátot tartalmazó ételt valamilyen cukormentes termékkel kombinálják, amelyet édesítőszerrel lehet ízesíteni. Azonban ezek közül a szacharin használata ellenjavalt a terhesség egész ideje alatt. Az édesítőszerek napi megengedhető mennyiségét feltétlenül szükséges ismerni és betartani.

A diétás termék nem diétás

Cukros, mézes dolgokat nem szabad fogyasztani a diétában! Ha mégis édesre vágyunk, cukormentes termékeket válasszunk! Ezeket sem lehet korlátlanul fogyasztani! Attól, hogy egy kekszbe, nápolyiba nem tesznek cukrot vagy mézet, liszt és minden más egyéb formájában benne marad a szénhidrát.

A szacharin és a ciklamát a méhlepényen keresztül bejut a magzathoz, így fogyasztásuk ellenjavallt. A többi édesítőszer napi biztonságos beviteli mennyiségéről érdemes tájékozódni.

Ebéd és a glikémiás index fogalma

Főtt étel készítésénél a sűrítési eljárásra (rántás, habarás, lisztszórás) használt fehér lisztet le kell cserélni teljes kiőrlésű vagy rozslisztre. Az olyan ételféleségeknél, amelyeknél általában domináns mennyiségű fehér lisztet használunk (palacsinta, galuska), a liszt összmennyiségének legalább a felét le kell cserélni a fent említett lisztek egyikére.

Ebédnél a köreteket, illetve a zöldségeket mindig nyers állapotban, főzést megelőzően kell kimérni. Köretnek ajánlott fogyasztani a burgonyát (pürésítés mint elkészítési mód és így a burgonyapüré fogyasztása kerülendő), a barna rizst, a kuszkuszt, a bulgurt, a quinoát, a kölest, a teljes kiőrlésű, valamint a durumtésztát.

Roncsolással emelkedik a glikémiás index

Az extrudált, puffasztott termék glikémiás indexe magasabb, mint az alapélelmiszeré. Ezek az eljárások megbontják a gabonafélék szerkezetét, ezáltal könnyebben emészthetővé válnak, gyorsabban felszívódnak, így fogyasztásukat nem ajánljuk.

Ha a kenyeret megpirítjuk, a hőkezelés révén a nedvességtartalmát kivonjuk, így a gyomorban könnyebben szétbomlik, az emésztőenzimek könnyebben hozzáférnek, gyorsabb lesz a felszívódásuk, magasabb a glikémiás indexük.

A pürésítés, a turmixolás lényegében roncsolás. A szétdarabolt rostok gyorsan felszívódnak, hamar megemelik a vércukrot. A krumplipüré, a burgonyahab ezért nem javasolt.

A mirelit hasábburgonya azért szép szabályos alakú, mert pürésítik a krumplit, majd formába nyomkodják. Azért, hogy ropogósra lehessen sütni, keményítőbe forgatják. Diéta idején maradjunk a valódi burgonyánál!

A pürésítés kerülése és a különböző lisztkombinációk alkalmazásának fontossága akkor válik érthetővé, ha ismerjük a glikémiás index fogalmát. A glikémiás index olyan jelzőszám, amely megmutatja, hogy az adott élelmiszer szénhidráttartalma milyen gyorsan emeli meg a vércukorszintet azonos mennyiségű cukor vércukoremelő hatásához viszonyítva. Cukorbetegségben a minél alacsonyabb glikémiás indexű ételek fogyasztása javallott.

A glikémiás index csökkentése érdekében érdemes a magas rostbevitelre is figyelni, hiszen ezek olyan élelmiszerösszetevők, amelyek a szénhidrátok felszívódását tudják lassítani, azaz mérséklik a szénhidrátok vércukoremelő hatását. További jótékony hatásuk, hogy a kellő mennyiségű rostbevitel a székletet lazítja, így fogyasztásukkal elkerülhető a székrekedés, amellyel sok kismama küzd.

A zöldségek közül a hüvelyesek (kivéve a zöldbab) és a sütőtök mennyiségére érdemes odafigyelni magasabb szénhidráttartalmuk miatt. A húsok, illetve halak szénhidrátot nem tartalmaznak, szénhidrátmentességüket célszerű megőrizni, így a bundázott, panírozott húsokat az étrendben minimalizálni szoktuk.

Vacsora

A kismama vacsorája hasonlóképpen alakul, mint a reggeli, annyi különbséggel, hogy gyors felszívódású szénhidrát is fogyasztható, 10 g mennyiségben.

Csak a magas hústartalmú felvágottak szénhidrátmentesek

A párizsi, a virsli húspépből készül. Ebbe sok mindent beledarálnak, így elképzelhető, hogy szénhidrát is kerül a késztermékbe. Ezért csak a magas hústartalmú felvágottakat, húskészítményeket fogyasszuk!

Összefoglalva

A fent említett alap diétás tanácsok betartásával kivitelezett diéta hozzájárul a kismama és a születendő gyermek egészségéhez. A diéta eredményességéről otthoni vércukor-önellenőrzéssel tudnak a kismamák megbizonyosodni.

A diéta akkor mondható sikeresnek, ha az éhgyomri vércukor 5,6 mmol/l vagy ez alatti, illetve az étkezés után mért egyórás érték (utolsó falattól számítandó az egy óra) 7 mmol/l alatti.

Az egyes étkezések alkalmával fogyasztható szénhidrátmennyiségek és az ajánlott fogyasztási időpontok

Étkezés megnevezése Étkezések ajánlott időpontja 150 g szénhidrát 5 étkezésre elosztva 160 g szénhidrát 6 étkezésre elosztva
Reggeli 7 óra 25 g 20 g
Tízórai 10 óra 25 g 30 g
Ebéd 13 óra 50 g 50 g
Uzsonna 16 óra 20 g 20 g
Vacsora 19 óra 30 g 30 g
Utóvacsora 22 óra 10 g
szerzo

Zoboky Barbara

Dietetikus, a CEOSZ Teherédes várandósság programjának szakértője

Megjelent a diabetes gdm2024/k1. számában

Rendelje meg a Diabetes című betegtájékoztató kiadványt, és féláron adjuk mellé a Diabetes különszámokat és a Hypertonia Magazint!
(Legfeljebb 3 db-ot)

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!