Közgyógyellátás, adókedvezmény

Szabályok – kedvezmények és korlátozások

A Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének felkérésére írt összefoglalóm remélem, segít eligazodni a cukorbetegséghez kapcsolódó számos kedvezmény igénybevételében és néhány fontos korlátozás figyelembevételében. Ahol lehetett, megadtam a témához kapcsolódó jogszabályokat is. Ezek teljes szövege a Nemzeti Jogszabálytárban (njt.hu) található meg.

Közgyógyellátásra jogosultság

Az 1993. évi III. törvény (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról) 49. § (1) bekezdése definiálja a közgyógyellátás fogalmát: „A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.”

Alanyi jogcímen jogosult közgyógyellátásra:

• az átmeneti gondozásban részesülő és a nevelésbe vett kiskorú;
• az aktív korúak ellátására jogosult egészségkárosodott személy;
• a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;
• a rokkantsági járadékos;
• az, aki
  • rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30 százalékos mértéket,
  • a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 30. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontjának vagy 32. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
  • az Mmtv. 31. §-ának alkalmazásával öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy
  • öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon a két első alpont valamelyikének hatálya alá tartozott;
  • az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.

Normatív jogcímen jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az 50/A. § (4) bekezdése szerint elismert térítési díja a szociális vetítési alap összegének 10 százalékát meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a szociális vetítési alap összegének 105 százalékát, egyedül élő esetén a 155 százalékát.

Az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultságról a járási hivatal dönt.

A járási hivatal dönt

• a közgyógyellátásra való jogosultságról,
• a közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontjáról,
• a jogosult gyógyszerkeretéről, külön megjelölve az egyéni gyógyszerkeret összegét.

Az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot négy évre, a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot két évre állapítják meg.

Tudnivalók a közgyógyellátással kapcsolatban

Az egészségbiztosítási szerv a közgyógyellátásra jogosult személy jogosultságáról, továbbá gyógyszerkeretének figyelemmel kísérése céljából hatósági nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

• a jogosult nevét, lakó- és tartózkodási helyét, társadalombiztosítási azonosító jelét, közgyógyellátási igazolványának számát, betegségének BNO-kódját;
• a közgyógyellátásra való jogosultság kezdő és befejező időpontját, a megállapításáról döntést hozó szerv megnevezését és határozatának számát;
• a jogosult számára megállapított, a jogosultsági időtartam alatt még felhasználható és az 50/E. §-ban szabályozott időszakban még rendelkezésre álló gyógyszerkeretének összegét;
• a támogatás jogcímét (alanyi, normatív);
• a jogosult által a közgyógyellátás terhére igénybe vett gyógyszert és gyógyászati segédeszközt.

A közgyógyellátásra való jogosultság igazolására a közgyógyellátási igazolvány szolgál, amelyet a jogosultságot elbíráló járási hivatal döntése alapján a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivatal, a fővárosban, illetve Pest vármegye tekintetében Budapest Főváros Kormányhivatala állít ki, a jogosultságot megállapító határozatban foglaltak szerint. A plasztikkártya formátumú hatósági igazolványt az ellátást rendelő orvosnak be kell mutatni.

Közgyógyellátás jogcímen a következő orvosok rendelhetnek gyógyszert:

• a háziorvos, házi gyermekorvos (a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben vagy gyermekvédelmi intézményben elhelyezett személynek az intézmény orvosa, büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott személyek részére a büntetés-végrehajtási intézet orvosa is rendelhet),
• azon gyógyszerek esetében, amelyeket csak szakorvos írhat fel, a kezelést végző szakorvos,
• sürgős szükség esetén a tartózkodási hely szerint illetékes kezelőorvos statim jelzéssel legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban,
• a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa a beteg elbocsátásakor legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban,
• a járóbeteg-szakellátás szakorvosa vizsgálatra, kezelésre megjelent betegnek legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban.

Bővebb tájékoztatást a NEAK honlapján találhatnak.

Adókedvezmény cukorbetegeknek

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezik a súlyosan fogyatékos személyeket megillető személyi kedvezményekről, amelyek tulajdonképpen nem adókedvezményként, hanem összevont adóalapot csökkentő kedvezményként érvényesíthetők. A személyi kedvezmény mértéke a jogosultság hónapjaiban a minimálbér egyharmadának felel meg (100 forintra kerekítve).

Tájékoztatásul a minimálbér összege 2026-ban bruttó 322 800 forint, tehát az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény ennek egyharmada, vagyis 107 600 forint, ennek a 15 százalékos adóját, vagyis 16 140 forintot nem kell befizetni, tehát ennyivel több marad „zsebben” havonta. Egy évben ez 194 680 forint kiesést jelenthet, ha valaki nem tud arról, hogy jogosult a kedvezményre!

Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll.

A 335/2009. (XII. 29.) kormányrendelet a kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségnek tekinti az 1-es típusú cukorbetegséget (BNO-kód: E10) és a 2-es típusú cukorbetegség szövődménnyel járó eseteit (E110–117 BNO-kódok).

Felhívnám arra a figyelmet, hogy az E118 (nem inzulindependens cukorbetegség k.m.n. szövődményekkel) és az E119 (nem inzulindependens cukorbetegség szövődmények nélkül) kódok továbbra sem jogosítanak kedvezményre. Utóbbi kódok mellett 2-es típusban még inzulinkezelés esetén sem jár kedvezmény!

Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, vagy ha ezt az előbbiek véglegesnek minősítik, a jogosultságot megállapító orvosi dokumentáció alapján a beteg választott háziorvosa állítja ki.

A kedvezmény év közben adóelőleg-nyilatkozatban kérhető a munkáltatótól, illetve az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizetőtől, vagy év végén, az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásban érvényesíthető.

A kedvezmény utólagos érvényesítésére is lehetőség van. Ha valaki évek óta igazoltan jogosult lett volna a személyi adókedvezményre, akkor a kedvezményt az igazolás megszerzését követően az 5 éves elévülési időn belül a személyijövedelemadó-bevallások önellenőrzésével érvényesítheti.

Dr. Strényer Ferenc

belgyógyász, kardiológus, diabetológus, lipidológus

A CEOSZ szakértője