Életmódorvoslás

A Magyar Életmód Orvostani Társaság megfogalmazása szerint: „az életmódorvostan a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egyik ága, amely – az életmóddal összefüggő betegségek kiváltó okait megcélozva – átfogó életmódváltást használ az életmóddal összefüggő betegségek megelőzésében, gyógyításában, progressziójuk lassításában.”
Dr. Babai László István, a társaság elnöke többször is hangsúlyozta beszélgetésünk során, hogy az életmódorvoslás a nyugati orvoslás evidenciáin alapuló orvostudományi ág.

– Az orvostudomány többi ágának megelőzési, kezelési eszközeivel együtt alkalmazható. Ha műtétre van szükség, műteni kell, ha gyógyszerre van szükség, szedni kell. Nem ezek helyett, hanem ezek mellett, más kezelésekkel kombináltan hatásos az életmód-terápia, persze időnként önállóan is megállja a helyét.

„Az életmódorvostan interdiszciplináris ág – folytatódik a társaság állásfoglalása –, amely átöleli az egész orvostudományt, a pszichoszociológiát, a népegészségtant, a biológiát, a mozgástudományt. Része a tanácsadás, a vizsgálat, a szűrés és az életmódváltás klinikai alkalmazása.”

Megdöbbentő adat: „a krónikus betegségek 78 százaléka megelőzhető vagy visszafordítható megfelelő életmóddal.” Ez is igazolja, hogy ne reklámszövegnek tekintsük az életmódváltás fontosságáról szóló üzeneteket. Rólunk van szó. És a mi kezünkben a lehetőség.

Fejlődött az orvostudomány

– Régebben nem beszéltünk ennyit a helyes életmódról. Az orvostudomány változott, vagy mi élünk ártalmasabban?

– Mindkettő igaz. 1948-ban indult az Egyesület Államokban a Framingham-vizsgálat. Ekkoriban keveset tudtak a szívbetegségek, a stroke okairól, miközben az e betegségek miatti halálozások száma folyamatosan nőtt. Framingham városában több mint 5000 felnőtt állapotát mérték fel, majd kétévente rendszeresen visszatértek. Ekkor bizonyították például a dohányzás és a tüdőrák összefüggését, vagy azt, hogy a rostokban gazdag táplálkozás csökkenti az infarktus kockázatát és a vastagbélrák esélyét.

Az 1998-as DASH tanulmány az étkezés vérnyomásra gyakorolt hatását vizsgálta. A gyümölcsökben, zöldségekben és alacsony zsírtartalmú tejtermékekben gazdag, csökkentett telített és összes zsírtartalmú étrend jelentősen csökkentheti a vérnyomást.

De mondok egy saját tapasztalatot: 1998-ban, abban az évben, amikor végeztem az egyetemen, 370 cikk jelent meg a szaksajtóban a fizikai aktivitás és a diabétesz kapcsolatáról. Mostanában évente több mint 4000 ilyen témájú tanulmány olvasható. Az 1990-es évek elején mondták ki először az életmódorvoslás kifejezést, az USA-ban 2004-ben alakult meg az életmódorvostani társaság. Ez az orvosi oldal.

Inaktívak vagyunk

– A lakosság fizikailag sokkal inaktívabb, mint régen, mindenütt a világon. Autóval, tömegközlekedési eszközökkel utazunk, sokan egész nap fel sem állnak az íróasztaltól. Bizonyított tény: ha valaki egész nap ül, hiába végzi el az ajánlott heti 150 percnyi közepes intenzitású kardiómozgást, nem tudja vele ellensúlyozni a folyamatos ülés okozta károkat. Félóránként 2-3 percre fel kell állni, s mozogni kell! A fizikai inaktivitás az egyik legnagyobb ellenségünk.

– A magyar orvosok mennyire veszik komolyan az életmódorvoslást? Partnerei a társaságnak?

– A fiatalok körében trendi az egészséges életmód. A közép korosztály pedig ebben az időszakban szembesül a hibás életmód okozta betegségeivel. Ugyanez a helyzet az orvosok között is. Az idősebb korosztály fogadja el nehezebben. Magyarországon 2013-ban alapítottuk meg a Magyar Életmód Orvostani Társaságot. 2019-20-ban már olyan konferenciákat szerveztünk, amelyeken több mint száz orvos vett részt. A pandémia máshová helyezte a hangsúlyokat, de a közelmúltban hatalmas lépést tettünk. 2025 áprilisától Európában, sőt, valószínűleg a világon egyedül az életmódorvoslás bekerült a szakképesítések közé, az orvosok licencvizsgát tehetnek.

Táplálkozás, mozgás

Az életmódorvoslás hat alappillére: a táplálkozás, a fizikai aktivitás, a stresszmenedzsment, a jó alvás, a szociális kapcsolatok, a káros szenvedélyek kerülése.

A táplálkozással részletesen most nem foglalkozunk, hiszen olvasóink diabéteszesként pontosan tudják a rájuk vonatkozó szabályokat, lapunkban is rendszeresen olvashatnak ilyen témájú cikkeket. A fizikai aktivitás szükségessége is közismert a cukorbetegek körében, erről mégis essék szó.

A WHO állásfoglalása szerint heti 150 percnyi közepes intenzitású kardió- és kétszer 30 percnyi izomerősítő mozgásra lenne szüksége mindenkinek. (A diabéteszesek számára kardiómozgásként napi legalább 30 perc közepes intenzitású fizikai aktivitás javasolt.)

Ismét egy érdekesség: a fizikai mozgás növeli az inzulinreceptorok érzékenységét, olyan glükózfelvevő csatornákat nyit meg, amelyekhez nem kell inzulin. Mozgás közben a vázizomzat inzulin nélkül is képes cukrot fogyasztani.

– Ma már egyre több orvos javasolja a fizikai aktivitást betegeinek. De csak ajánlani nem elegendő. A vezetett és nem vezetett mozgások között nagy különbség van. Egy személyi edző, gyógytornász tudja a helyes irányba terelni a mozogni vágyókat.

Stressz, jó alvás

– Könnyű mondani, hogy kerüljük a stresszt, megvalósítani viszont lehetetlen.

– A teljes stresszmentesség is öl. A megküzdőképességet érdemes fejleszteni, ehhez vannak módszerek: pszichológiai eszközök, légzéstechnikák. A mély légzés a paraszimpatikus idegrendszert erősíti, s ez ellensúlyozza a stressz által aktivált szimpatikus idegrendszert. Hasznos eszköz a rendszeres meditáció is.

Alvás közben is a paraszimpatikus idegrendszer erősödik. Ha valaki sokat mozog, elfárad, jobban alszik. De ha nem mozog, nem kezeli a stresszt, nem fog jól aludni, s ez akár cukorbetegséget is okozhat. S ugyanez igaz fordítva: rendszeres mozgással, stresszkezeléssel javíthatjuk az alvásunkat, ez pedig az egészségi állapotunkat javítja.

Felnőttek számára a napi 6–8 óra alvás javasolt. Kimutatták, ha valaki ennél kevesebbet, vagy jóval többet alszik, növekszik a cukorbetegség kockázata, illetve romlik a meglévő diabétesz állapota.

Igen a kapcsolatokra, nem a káros szenvedélyekre

– Ne legyünk egyedül! Biztosan mindenki hallott már a kék zónákról. Olyan helyek ezek, ahol az emberek gyakran 100 évig élnek, mégis alacsony a krónikus betegségek aránya. Úgy tűnik, az életmódjukban lehet a titok: napi mozgás, mediterrán, illetve növényi alapú étrend, tudatosan beiktatott relaxációs idő és erős családi, közösségi kötődések. Ezeken a területeken az emberek valódi közösségben élnek, mindennapos, gazdag kapcsolatrendszerük van, s az idősek is megbecsült tagjai a családnak, a helyi társadalomnak. A régi magyar falvakban a fonó volt az a helyszín, ahol a falu közössége együtt töltötte a telet.

– Mi ezektől sajnos messze vagyunk. Ha valaki telefonon tartja másokkal a kapcsolatot, az is jó?

– Több, mint a semmi, de az emberi érintés is nagyon fontos. Nem véletlen az, amikor a kórházban vizitkor az orvos megérinti a beteg vállát.

– Le kell szokni a káros szenvedélyekről, a dohányzásról, az alkoholról! Ha valakinek nem sikerül?

– Akkor nem fogja élvezni azt az egészségnyereséget, amit a leszokás okozna. Kérjen segítséget! A közösségnek itt is szerepe van, segíthet is, de vissza is ránthat.

– Gondolom ön is gyakran hallotta már: nincs nekem erre sem időm, sem pénzem.

– Olyan embertől, akinek cigaretta és kétszázezer forintos mobiltelefon van a kezében, nem fogadom el, hogy nincs pénze az egészséges táplálkozásra. A fizikai aktivitás gyaloglás is lehet, nem kell konditerembe járni, otthon egy gumiszalaggal elvégezhetők ugyanazok a gyakorlatok, mint a gépeken. A WHO irányelvében az is benne van: aki nem tud heti 150 perc kardiómozgást végezni, törekedjen a valamennyire, ezen belül a legtöbbre.

– Végezetül mit üzen a Diabetes olvasóinak?

– Higgyék el, hogy az életmódtényező olyan, mint a gyógyszer, ha megfelelő dózisban használják, lesz hatása.

Herth Viktória