„Nem csak a királyok betegsége”
Az emelkedett húgysavszint táplálkozásterápiája
A magas húgysavszint következtében megjelenő köszvény korábban ritka, csak az uralkodók körében jellemző betegségnek számított, ami a lakomáknak, a túlzott hús- és alkoholfogyasztásnak volt köszönhető. Mára a túlsúly és az elhízás talaján kialakuló metabolikus szindróma (jellemzői az emelkedett haskörfogat, vérnyomás- és vérzsírértékek) kísérőjeként tartjuk számon. Van, akinek (még) nem fáj, mindössze a laborleletén megcsillagozott húgysavszint árulkodik arról, hogy valami nincs rendben.

Miért baj, ha magas a húgysavszint? Mi okozhatja?
Az emelkedett húgysavszint nemcsak egy csillag a vérképen, hanem a szív- és érrendszeri betegségek független kockázati tényezőjeként tartják számon.(1) A magas húgysavszint oka sokszor a táplálkozásban keresendő. Mivel az állati eredetű purinforrásokban gazdag élelmiszerek emésztése során keletkezik a húgysav, így ha túlfogyasztunk belőlük, előállhat a magas húgysavszint. Kiváltó ok lehet a csökkent húgysavkiválasztás, például cukorbetegségben, veseelégtelenség esetén,(2) továbbá a hirtelen fogyás is oka lehet a magas húgysavszintnek.
Étrendi terápia
Szorítsuk vissza az állati eredetű purinforrásokat
Az étrendi terápia egyik legfontosabb pillére az állati eredetű purinfogyasztás mérséklése.(2) Idetartoznak a húsok – függetlenül attól, hogy vörös vagy fehér húsokról, halakról beszélünk –, mindegyik magas purintartalommal bír. A belsőségek és az ezekből készült élelmiszerek, ételek (máj, hurka, disznósajt) kiemelkedő mennyiségben tartalmazzák a purint.(3) Jelentős mérséklés javasolt a húskészítmények tekintetében (felvágottak, kolbász, szalámi), amelyek nemcsak magas purintartalommal rendelkeznek, de a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek szempontjából egyértelműen rizikófaktorok.
A fruktózzal való ízesítés mellőzendő!
A cukorral egyenértékű energiatartalma és trigliceridszintet emelő hatása miatt a fruktózzal való édesítés visszaszorulóban van a testtömegtöbblettel rendelkező diabéteszesek között, magas húgysavszint esetén sem javasolt édesítőszer, mivel emeli annak értékét.(2)
A szélsőséges diéták és a koplalás kerülendők!
Az egyoldalú diéták nemcsak tápanyaghiányokhoz vezetnek, hanem bizonyos élelmiszerek, étrendi összetevők túlzott fogyasztásával is járhatnak. Így a gyakori, nagy mennyiségű húsfogyasztás oka lehet a magas húgysavszintnek.
Diabéteszesek számára sokszor kecsegtető ezen élelmiszercsoport, hiszen a natúrhúsok, a felvágottak, a kolbász, a szalámi és a virsli elenyésző mennyiségű szénhidrátot tartalmaz. Ám ettől még más szempontból károsak, a szív- és érrendszeri szövődmények kialakulását emelhetik, testtömegtöbblet esetén pedig energiatartalmukkal is számolni kell!
Az éhezéses, koplalásos étrendek nemcsak a hipoglikémia veszélyét rejtik magukban – emiatt cukorbetegeknek nem javasoltak –, hanem a húgysavszintet is megemelik. Éhezés hatására emelkedik a laktátszint a vérben, ami gátolja a húgysav ürítését.
Bő folyadékfogyasztás, alkohol- és szénhidrátmentes folyadékok formájában
A bőséges alkoholmentes, szénhidrátmentes folyadékfogyasztás elősegíti a purin ürülését. Az alkohol ebben az esetben azért is káros, mert gátolja a purin kiválasztását a szervezetből.
A szakirodalom és a klinikai tapasztalat egyetért a lúgos ásványvizek és a csalántea kúraszerű alkalmazásának jótékony hatásában.
Hogy pontosan mit jelent a bő folyadékfogyasztás, az egyénre szabott. Függ a testtömegtől, fizikai aktivitástól, külső hőmérséklettől, alapbetegségektől. A mennyiség meghatározásához kérjünk segítséget kezelőorvosunktól, dietetikusunktól!
Előnyben a zöldségek, gyümölcsök, jótékony hatású a cseresznye és a meggy
A zöldségek, gyümölcsök nemcsak purinban szegények, hanem jótékonyan támogatják mind a cukorbetegség, mind a magas húgysavszint terápiáját. Néhány zöldség és a szárazhüvelyesek (lencse, bab) magasabb purintartalommal bírnak, előfordulhat, hogy találkozhatunk olyan tájékoztató anyagokkal, amelyek ezeket az élelmiszereket tévesen (!) a mellőzendő kategóriába sorolják.
A növényekben előforduló purin rosszul szívódik fel, emiatt nem kell tartani attól, hogy megemelné a húgysavszintet.
A friss zöldségekben, a fermentált zöldségekben (pl. savanyúkáposztában) és a gyümölcsökben található C-vitamin is segíti a purin ürülését. A cseresznye és a meggy jótékony hatását a köszvényes betegek étrendi terápiájában több tanulmány is kiemeli.(4,5)
A cukorbetegség szempontjából fontos megemlíteni a cseresznyefogyasztás mennyiségét: egy amerikai tanulmány szerint 2 nap alatt 3 adagnyi cseresznye (1 adag cseresznye 10-12 db) 35 százalékkal csökkentette a köszvényes rohamok előfordulását.(5)
A diabétesz és a magas húgysavszint étrendi terápiájának összehangolása
Nem kell megijedni, a kétfajta étrend könnyedén összehangolható, természetesen a kivitelezésben mindig jól jön, ha segít dietetikus. Az alábbi alapelveket érdemes szem előtt tartani:
- Előnyben kell részesíteni a növényi alapú élelmiszerek, húsmentes ételek, zöldségek, savanyúságok, főzelékek, gyümölcsök (különösen a meggy, cseresznye), teljes értékű gabonafélék, zöldséges tésztaételek és a diófélék fogyasztását.
- Nem elvárás a teljes húsmentesség, a korábbinál kisebb adagokban és ritkábban szerepelhetnek húsételek az étrendben, például a lecsós szelet nagy adag lecsóval és kisebb adag hússal készüljön, a rakott káposzta több savanyúkáposztával és kevesebb hússal, a fasírtokban a hús egy részét váltsuk ki reszelt zöldségekkel.
- Nem kell minden étkezésnek húst tartalmaznia, élvezzenek prioritást a húsmentes fehérjeforrások: sovány tejtermékek (joghurt, kefir, túró), tojás, szárazhüvelyesek.
- Felvágottak helyett készítsünk vagy vásároljunk szendvicskrémeket (tojáskrém, körözött, hummusz, tonhalkrém).
- Bő folyadékfogyasztás, csalántea kúraszerű fogyasztása.
A DiabPONT-előadás megtekinthető: https://youtu.be/Br93qFfsbOU
Irodalomjegyzék
- Feig DI, Kang DH, Johnson RJ: Uric Acid and Cardiovascular Risk. N Engl J Med 2008; 359(17): 1811-1821. doi:10.1056/NEJMra0800885
- Járai Z, Alföldi S, Mátyus J, et al.; Járai Z (szerk.): A Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének konszenzus-dokumentuma a hyperuricaemiás és a köszvényes betegek ellátásáról. Magy Reumatol 2020; 61(2): 70-89.
- Kaneko K, Aoyagi Y, Fukuuchi T, et al.: Total Purine and Purine Base Content of Common Foodstuffs for Facilitating Nutritional Therapy for Gout and Hyperuricemia. Biol Pharm Bull 2014; 37(5): 709-721. doi:10.1248/bpb.b13-00967
- Collins MW, Saag KG, Singh JA: Is there a role for cherries in the management of gout? Ther Adv Musculoskelet Dis 2019; 11. doi:10.1177/1759720X19847018
- Zhang Y, Neogi T, Chen C, et al.: Cherry consumption and decreased risk of recurrent gout attacks. Arthritis Rheum 2012; 64(12): 4004-4011. doi:10.1002/art.34677
Dr. Szálka Brigitta
regisztrált dietetikus




