Egészségmagatartás Magyarországon

Van még tennivaló!

Egy nemrégiben végzett online kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja a mai magyar felnőtt lakosság egészségmegőrzéssel kapcsolatos magatartását, a kapott válaszokat összevetették az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaival.

Zöldség- és gyümölcsfogyasztás

Talán nem meglepő, hogy zöldség- és gyümölcsfogyasztásunk még mindig messze esik az ideálistól, amely a WHO szerint legalább napi öt adag lenne.

Mindenképpen pozitív, hogy a népességnek csak 16 százaléka, aki egyáltalán nem fogyaszt zöldséget vagy gyümölcsöt, ugyanakkor a megkérdezettek 61 százaléka csak napjában egyszer, ami meglehetősen elmarad a WHO ajánlásától.

Testmozgás

A népesség több mint fele (52 százalék) nem végez kellő időtartamú és intenzitású testmozgást. Csupán 28 százalék teljesíti azt a WHO-kritériumot, amely szerint a hét öt napján vagy annál többször kellene ezt tenni.

Az eredménnyel párhuzamba állítható az a megdöbbentő adat, hogy a megkérdezettek 73 százaléka ülve tölt naponta 4–8 órát, sőt, akár 8 óránál is többet.

Testtömegindex

A testtömegindex mérőszáma szerint a kutatásban résztvevők 57 százaléka mérsékelten vagy súlyosan elhízott. Az átlag testtömegindex 26,6 kg/m² volt. A BMI index normális tartománya 18,5 és 25 kg/m² közé esik, 25 kg/m² felett túlsúlyt jelez, 18,5 kg/m² alatt pedig soványságot. Ezzel felülmúljuk az Európai Unió népességére jellemző középértéket.

Stressz, dohányzás, alkohol

Az egészségtelen életmód mellett a lakosság nagymértékben kitett különféle veszélyeztető tényezőknek, mint a krónikus stressz, a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Extrém mértékű stresszről számol be a résztvevők 40 százaléka. A nők körében különösen magas (49%) azoknak az aránya, akik súlyos fokú napi stresszterhelésnek vannak kitéve.

Még mindig túl sok a dohányos ember: a megkérdezett népesség 33 százaléka. Aggasztó, hogy a 18–39 éves korosztályban ez az arány 39 százalék. Saját bevallásuk szerint a megkérdezettek körülbelül fele fogyaszt rendszeresen alkoholt, negyedük hetente többször is.

Sokan küzdenek problémával

A hét vizsgált egészségmagatartási jellemző közül a lakosság átlagosan 4,4 területen küzd valamilyen problémával. A legelső helyen a táplálkozás áll, ez a megkérdezettek 70–100 százalékánál jelent gondot. Előkelő második helyet foglal el a krónikus stressznek való kitettség.

Az egészségtelen életmód és a kockázati tényezők együttesen számos betegség, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentős részéért felelősek.

Minden harmadik magyar veszélyeztetett

A kutatás azonosított egy különösen veszélyeztetett csoportot, amelynek tagjai az alábbi rizikófaktorok közül legalább kettőt mutatnak:

• Jelenleg dohányzik
• Hetente legalább 1-2 napon fogyaszt alkoholt
• Egyáltalán nem mozog
• Egyáltalán nem eszik zöldséget vagy gyümölcsöt

Felmérték, hogy a lakosság hány százaléka tartozik ennek alapján a veszélyeztetettek körébe. A vizsgálati népesség 30 százalékát, azaz szinte minden harmadik embert lehetett a különösen veszélyeztetett kategóriába sorolni. Közülük felülreprezentáltak a férfiak és az alacsonyabb iskolai végzettségűek.

Van még tennivaló

Hogyan ítélik meg ezt a helyzetet a megkérdezettek: belenyugszanak, vagy változtatni szeretnének?

Úgy tűnik, a változtatási igény megvan. A problémás 4,4 területből legalább 3,6 területen szeretnének változtatni a részt­vevők.

A veszélyeztetett csoportba tartozók leginkább a testmozgás-ülő életmód, táplálkozás és alkoholfogyasztás területeket ítélték változtatásra szorulónak. A kutatás során magas fokú egyéni variabilitást tapasztaltak arra nézve, ki milyen mértékű életmódváltást tart elfogadhatónak.

Általános jótanácsok

Ha teheti, kérjen személyes tanácsadást szakemberektől, akik az ön egyéni egészségügyi állapotának függvényében segítenek kidolgozni a személyre szabott iránymutatásokat.

Néhány általános tanács rámutat azokra a területekre, ahol célszerű a változtatást elkezdeni.

Táplálkozás

Fogyasszon több zöldséget és gyümölcsöt! Próbáljon meg napi legalább öt adag zöldséget és gyümölcsöt beiktatni az étrendjébe! Kerülje a magas zsírtartalmú és cukros ételeket! Kérje dietetikus szakember segítségét a megfelelő étrend összeállításában!

Testmozgás

Végezzen rendszeres testmozgást! Hetente legalább 150 perc közepes intenzitású aerob tevékenység, mint például gyors séta, vagy 75 perc intenzív mozgás, mint a futás ajánlott. Érdemes személyi edzővel konzultálni, hogy életmódja, életkora, testsúlya és egyéb mozgásszervi tényezők figyelembevételével egyéni mozgástervet állítson össze.

Dohányzás

A dohányzás az egyik legnagyobb kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Kérjen segítséget a hatékony leszokásban, például nikotinpótló terápiák vagy tanácsadás formájában!

Alkoholfogyasztás

Csökkentse az alkoholfogyasztást! A mértékletes alkoholfogyasztás (nők esetében napi egy adag, férfiak esetében napi két adag) kevésbé káros, de a legjobb, ha teljesen elkerüli.

Stresszkezelés

A stressz elkerülhetetlen része a mindennapjainknak, de az, hogy hogyan reagálunk rá, rajtunk múlik. Ma már számos stresszkezelési módszer áll rendelkezésre, érdemes kipróbálni, hogy melyik irányzat eredményes. Bizonyos esetekben segíthet a jóga, a légzésgyakorlatok, a meditációs és mindfulness technikák, de széles körben elérhetők ma már coach vagy pszichológus segítők, megtartó közösségek és terápiás csoportok is.

Rendszeres szűrővizsgálatok

Vegyen részt rendszeres szűrővizsgálatokon, hogy időben felismerjék a szív- és érrendszeri betegségek korai jelei!

Minden kis lépés számít, és közelebb visz az optimális megoldáshoz. Ne feledje, nincs egyedül! Az életmódváltás mindenkinek nehéz, azonban egészsége az ön kezében van. A fenti területek változásai hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzéséhez.