Bemutatjuk szakértőinket

Dr. Strényer Ferenc

A Diabetes magazin legfőbb érdeme, hogy a benne olvasható információk mindig hitelesek. A mai világban, amikor mennyiségi – és minőségi – korlát nélkül ömlik ránk a neten mindenféle ismeret, ez különösen fontos. Mert az információhiánynál a hibás tudásanyag talán még rosszabb. Ezt a szakszerűséget – a lapunkat és a cukorbetegek országos közösségét segítő – diabetológusoknak és egyéb szakembereknek köszönhetjük.
A minden kedd este megtartott DiabPont interaktív szakmai programok, a CEOSZ honlapján feltehető és 24 órán belül megválaszolt kérdések, a közérthető nyelven megfogalmazott, de időnként orvosi mélységet elérő cikkek magazinunkban – mind-mind a diabéteszesek tájékoztatását, képzését szolgálják.
Elhatároztuk, hogy ebben az évben megismertetjük olvasóinkat azokkal a szakértőkkel, akik e munkánkat segítik. Elsőként dr. Strényer Ferenc főorvos urat, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház osztályvezetőjét mutatjuk be.

Repülőszakorvos? Kertész? Mindkettő, de elsősorban diabetológus

Strényer doktor belgyógyász, kardiológus, lipidológus és diabetológus szakorvos. Ezeken nem csodálkozunk, azon már igen, hogy emellett repülőszakorvos.

– Honvédelmi ösztöndíjasként végeztem az orvosi egyetemet, majd csapatszolgálatra Pápára kerültem, szép négy évet töltöttem itt. Amikor a pilóták repültek, az orvosnak kint kellett ülnie a reptéren. Hogy ne vesszen kárba az idő, letettem a repülőorvosi szakvizsgát. Érdekes volt belülről megismerni egy repülő ezredet. A pilóták jó értelembe véve fanatikus emberek, minden szabályt betartanak a levegőben, a földön viszont fenegyerekek.

Matektagozatról orvosi egyetemre

Pápáról Strényer doktor a Győri Honvédkórházba került. Azt már az egyetemen eldöntötte, hogy belgyógyász, kardiológus lesz. Illetve még korábban. A középiskolában matematika tagozatra járt, tíz zseni volt az osztályban, köztük ő. Mégsem folytatta a matekot, mert megfogalmazódott benne, szívbeteg édesanyjának akar segíteni. Sikerült is, bár mint hozzátartozót, nem ő kezelte. De a kontrollok szervezése, a legjobb orvosok kiválasztása oda vezetett, hogy édesanyja 80 éves kora fölött hunyt el.

Mindenhez érteni kell

Győrben először belgyógyászként dolgozott, majd a kardiológiai szakvizsgát tette le, ezt követte a diabetológia. A belgyógyászat azért vonzotta, mert ez a legkomplexebb ága az orvostudománynak. Ma ugyanezért szereti a diabetológiát. A szövődmények, a társbetegségek miatt a diabetológusnak mindenhez értenie kell, nem egy-egy betegséget, hanem a beteget kell gyógyítania.

– 1993-ban jött a lehetőség, hogy külön osztályt nyissunk, Hidvégi Tibor vezetésével ekkor jött létre a diabetológia, illetve a gondozó. ’96-ban lett a honvédkórházból megyei kórház, az osztályunk megmaradt. Ma már csak én dolgozom az induló gárdából.

Strényer doktor is nyugdíjas már, de nem tudja abbahagyni, nincs, aki átvegye tőle a stafétabotot. Bár az is igaz, betegeit – akik közül többeket már 30 éve gondoz – sem szívesen hagyná magukra.

A diabetológia lett a klasszikus belgyógyászat

Visszatérve az orvosi területek „rangsorára” fogalmazza meg: a cukorbeteg-gondozó az a hely, ahol ma is működhet a klasszikus belgyógyászat. Mire gondol?

– Leül elém a beteg, és én megfogom a lábát. Miközben hangvillával megvizsgálom, van-e neuropátiája, érzem, hogy száraz-e a bőre. Ha igen, figyelmeztetem, hogy rendszeresen krémezze, nehogy berepedjen. Érzem azt is, hogy elég meleg-e a lába, ezzel a keringését ellenőrzöm. S ha picit tovább ott felejtem a kezem, a pulzusát is megnézem. Ezzel az 1-2 perces vizsgálattal 4 szűrést is elvégeztem. És eközben beszélgetünk. A specialista egy-egy szervet vizsgál, én az egész embert.

Jogi ismeretek

Strényer doktor lassan jogi doktori címet is vindikálhatna magának, ő az, aki naprakészen tud minden jogszabályt, amely a cukorbeteg-gondozás során felmerül. (E számunkban kezdjük a sorozatot, amelyben a 2025-ben hatályos, aktuális jogszabályokat ismerteti.)

– Amikor dr. Vándorfi Győző szerkesztette a Magyar Diabetes Társaság honlapját, felkért, hogy foglaljam össze és kövessem nyomon a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök felírásával, alkalmazhatóságával kapcsolatos szabályokat.

Ezt a munkát több évtized óta végzi a doktor úr. Neki már „könnyű”, a változásokat kell folyamatosan követnie. S hogy milyen gyakoriak e változások?

– Minden hónap első napján foglalkozom ezzel, s jó, ha kétszer előfordult, hogy nem volt semmi dolgom.

Ma már rutinfeladat ez számára, s nemcsak az orvosok, de mi, cukorbetegek is hasznát látjuk. Mert valljuk be, bár a diabetológusok nagy része tisztában van – épp Strényer doktornak köszönhetően – az aktuális előírásokkal, a háziorvosok jelentős része nem ismeri ezeket a szabályokat. Ilyenkor jó, ha felhívjuk rá a figyelmüket.

Mesevilág a kertben

Nyugdíjkorhatár feletti gyakorló orvosként, aki sok pluszfeladatot is vállal – nemcsak az említett jogszabályi figyelést – és a munkáját lelkiismeretesen végzi, szüksége van kikapcsolódásra, töltődésre.

– Két orvos lányom van, három unokám. Évente egyszer-kétszer együtt elutazunk valahova egy hosszú hétvégén. Van egy szép nagy tóparti telkünk, sok gyümölcsfával. Már 20 éve alakítom: sövényt nyírok, permetezek, munka mindig van benne. Sikerült szép kis mesevilággá varázsolni. Több mint 40 éve gyógyítok, ehhez a stabil háttér a feleségem és a család.

Herth Viktória