Több mint 5,5 millió magyar él súlytöbblettel

Az elhízás krónikus betegségnek számít

Napjaink egyik legjelentősebb járványává nőtte ki magát az obezitás: világszerte több mint 1 milliárd, hazánkban több millió ember küzd elhízással vagy túlsúllyal, és az előrejelzések szerint 2035-re a Föld lakosságának több mint felét érinti majd a probléma. A legjelentősebb nemzetközi orvosszervezetek önmagában is krónikus betegségként tartják számon az elhízást, amely gyakran túlmutat az egyén kontrollján. Az obezitás ráadásul 200 szövődmény fokozott kockázatával is jár, valamint komoly anyagi terhet jelent az ellátórendszer számára. Tekintve, hogy a lakosság körülbelül egyharmada túlsúlyos, közel egynegyede pedig elhízott, Magyarország jelentős népegészségügyi kihívással néz szembe – hívták fel a figyelmet szakorvosok és dietetikusok a Lilly Hungária Kft. kerekasztal-beszélgetésén.

A magyarok 24 százaléka elhízott

A ma már krónikus betegségnek tekintett elhízás következményei súlyosak mind az egyén, mind a közösség és az egészségügyi ellátórendszer számára – szögezték le a beszélgetésen a szakemberek, akik többek között prof. dr. Merkely Béla és prof. dr. Hosszúfalusi Nóra segítségével járták körbe az obezitással kapcsolatos legfontosabb tényeket és tévhiteket.

A népegészségügyi krízis hazánkat kiemelten érinti, hiszen az elhízással élő felnőtt lakosság aránya Magyarországon a második legnagyobb az EU-ban (közel 24 százalék), tehát összességében nagyjából 2,5 millió magyar él jelentős súlytöbblettel, 30 feletti BMI-értékkel.

Az obezitás szövődményei

Az elhízás közel 200 krónikus betegség kialakulásához is hozzájárulhat, mint például a magas vérnyomás vagy a szívkoszorúér-betegség, emellett pedig legalább 13 különböző típusú rosszindulatú daganatos elváltozás kockázati tényezőjeként ismert. Fontos megjegyezni, hogy a pluszkilók súlyos terhet jelentenek a mozgásszervrendszernek is, ami számos, akár fogyatékossággal járó megbetegedést okozhat.

Az egészségkárosító szövődmények között kiemelt helyet kap a 2-es típusú cukorbetegség, amely szintén népbetegségnek számít: már a diagnosztizált esetek száma is eléri az 537 milliót globálisan, miközben az anyagcsere-elváltozás a páciensek közel felében nem diagnosztizált.

„Hazánkban a jelenlegi becslések szerint mintegy 1,2 millió cukorbeteg él, az inzulinrezisztencia – amelyet a 2-es típusú diabétesz előszobájának tekintenek – előfordulása szintén egyre gyakoribb. Az érintettek száma tehát drámai mértékben nő, ami nagyban köszönhető életmódunknak: a mozgásszegény mindennapoknak és az energiagazdag táplálkozásnak. Fontos hangsúlyozni, hogy az inzulinrezisztencia nem oka, hanem következménye az elhízásnak” – mondta a beszélgetésen prof. dr. Hosszúfalusi Nóra, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Ugyanakkor a túlsúly nem csupán a test állapotát befolyásolja negatívan, hiszen az érintettek döntő része romló mentális és érzelmi jóllétet is tapasztal a pluszkilók következményeként, és ha ez nem lenne elég, szégyenérzettel és bűntudattal, ítélkező pillantásokkal, valamint igencsak kézzelfogható kirekesztéssel is küzdeniük kell a munkahelyeken és a hétköznapokban.

Ítélkezni könnyű, lefogyni nehéz

Csak jellemgyengeség lenne az obezitás? Korántsem. A Lilly Hungária Kft. által szervezett kerekasztal-beszélgetés szakértői hangsúlyozták, a túlsúly kialakulását számos körülmény befolyásolhatja, többek között genetikai tényezők, természeti és mesterséges környezeti hatások, sőt még az egyén lelki egészsége is. Ezen tényezők változatossága miatt pedig az elhízás gyakran túlmutat az egyén kontrollján, személyenként jelentősen eltérhet, és ez megnehezítheti a fogyás elérését és fenntartását. A lényeg, hogy tenni kell az obezitás ellen a lehető legeffektívebb módon, ez viszont egyénre szabott döntés.

„A legtöbb elhízással élő ember számára az életmód (étrend, testmozgás) megváltoztatása önmagában sokszor nem eredményez elegendő és tartós fogyást: egy átfogó elemzés ugyanis rámutatott, hogy 5 év után a kutatásban részt vevők az eredeti testtömegcsökkenésnek mindössze 23,4 százalékát tudták megtartani. A küzdelmet azonban semmiképpen sem érdemes feladni, hiszen már kismértékű – akár 5 százalékos – testtömegcsökkenés is mérsékelheti a kapcsolódó szövődményeket és javíthatja az életminőséget, ehhez pedig minden támogatást meg kell adni az érintetteknek” – hangsúlyozta prof. dr. Merkely Béla kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora.

Rendszerszintű és terápiás szemléletváltásra is szükség van

A megelőzéssel és az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretterjesztést, illetve a stigmák lebontását célzó társadalmi edukáció mellett az egészségügyi ellátásban tapasztalható egyenlőtlenségek kezelése is rendkívül fontos lenne az obezitás leküzdésében.

A probléma rendszerszintű: egy 50 országra kiterjedő felmérés során az érintett betegek arról számoltak be, hogy akadályokba ütköztek a beutalók megszerzésénél és a számukra kínált terápiás lehetőségek hiányát is megtapasztalták – vagyis a negatív előítéletek nagyban befolyásolják az elérhető ellátás minőségét. Ugyanakkor, ha az elhízással élő páciensek magukra maradnak az ideális(abb) testsúly újbóli eléréséért folytatott küzdelemben, az nem csak számukra jelent óriási hátrányt, hanem az egész közösség és az egészségügyi intézményrendszer számára is.

Az elhízás sokba kerül

Becslések szerint ugyanis az elhízás 2035-ig évente több mint 4 ezer milliárd dollárba kerülhet a globális gazdaságnak, miközben terjedésének megállítása évi 2,2 ezer milliárd USD megtakarítást is eredményezhetne világszerte. Hazánkban az obezitáshoz kapcsolódó költségek összességében elérhetik a GDP 3 százalékát, ami nagyságrendileg évi 1400 milliárd forintot jelent, vagyis a túlsúly komoly gazdasági teher is.

Égető szükség van tehát az elhízásbetegség időben történő diagnosztizálására és a hatékony, bizonyítékokon alapuló, hosszú távú ellátására, amely megelőzheti a kapcsolódó szövődményeket is. A komplex és korszerű terápiás protokollok ma már magukban foglalják az életmód-terápiát, de szükség esetén különböző gyógyszeres kezeléseket és műtéti beavatkozásokat is. A szemléletváltás sürgető, hiszen Magyarországon az obezitással küzdők aránya évről évre nő, ráadásul egyre több és fiatalabb érintett van, így ha nem lépünk időben, egyre súlyosbodó következményekkel kell számolnunk – hívták fel a figyelmet a szakemberek.