2040-re az 5. leggyakoribb haláloki tényező lehet világszerte
10-ből 9 beteg nem is sejti, hogy idült vesebetegségben szenved
Becslések szerint közel 850 millió embert érint az idült vesebetegség globálisan, vagyis napjainkra már nagyobb problémát jelent, mint a sokat emlegetett cukorbetegség. Ezen nem csodálkozhatunk, hiszen a változatos tünetek, olykor teljes tünetmentesség miatt a betegek vesefunkciójuk akár 90 százalékát is elveszíthetik, mire tudomást szereznek állapotukról – hívja fel a figyelmet a Magyar Nephrologiai Társaság a március 14-ei Vese Világnapja alkalmából. Fontos tudni, hogy a CKD rutin vérvizsgálattal is egyszerűen azonosítható az ún. bGFR-érték meghatározásával, illetve vizeletvizsgálat során a fehérjevizelés ellenőrzésével, ezeket a vizsgálatokat érdemes rendszeresen elvégeztetni – hangsúlyozzák a szakemberek.
A krónikus vagy másnéven idült vesebetegség (chronic kidney disease, CKD) 2013-ban még a 19. helyen állt a vezető halálokok listáján, 2017-re azonban a 12. helyre lépett előre. Az előrejelzések szerint ez a tendencia pedig tovább romlik. A csak hazánkban körülbelül 1,5 millió embert érintő CKD hátterében leggyakrabban cukorbetegség és magasvérnyomás-betegség áll. A nemzetközi adatok szerint a cukorbetegek 43 százaléka szenved krónikus vesebetegségben, és komoly kockázati tényező a magas vérnyomás is. Ezek hátterében többnyire a mozgásszegény mindennapok, a helytelen táplálkozás miatti elhízás és az olyan káros szokások állnak, mint például a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás. Ha mindezekre nem figyelünk oda tudatosan, több, egymással összefüggő betegségnek tesszük ki a szervezetünket. A Vese Világnapját minden év március második csütörtökén tartják, idén március 14-én. A Vese Világnapja célja, hogy világszerte felhívják a figyelmet a CKD lehetséges tüneteire és szövődményeire, valamint a rendszeres ellenőrzések fontosságára.
Az idült vesebetegség diagnózisa és így kezelése nélkül veszélyben a szívünk is – ezeket az értékeket kell rendszeresen ellenőrizni!
A megelőzéshez kulcsfontosságú a betegség korai felismerése, mert ez teszi lehetővé a korai kezelést: a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az enyhébb stádiumú vesebetegek közül 10-ből 1 beteg, míg a súlyos stádiumban levő CKD-s páciensek körében 3 betegből 1 nincs tisztában állapotával. Ez azért óriási probléma, mert a CKD nagyon gyakran tünetmentes és ezért előrehaladott stádiumban kerül felismerésre, amiből következően több millió ember szorul vesepótló kezelésre vagy transzplantációra világszerte. Ráadásul más súlyos szövődményekkel is járhat a kórkép.
„A beteg állapotától függően akár 14-szeresére is nőhet például a szív-érrendszeri halálozás kockázata is: egy közelmúltbeli hazai kutatás szerint 20,5 százalékban szívelégtelenség, 10,5 százalékban agyi érbetegség és 9,4 százalékban szívinfarktus jelentkezik a CKD-s pácienseknél. Az általános életminőség jelentősen romlik az idő haladtával és a páciensek kétszer akkora eséllyel kerülnek kórházba más betegségekkel összefüggésben is. A krónikus vesebetegség halálozási aránya sajnos több mint 40 százalékkal nőtt a 30 évvel ezelőtti halálozási adathoz képest” – sorolja a következményeket prof. dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság elnöke és a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke.
A diagnózis felállítása tehát nagyon gyakran tolódik a későbbi stádiumokra, és ezalatt egyre rosszabb a vese méregtelenítése, a ki nem ürülő mérgek aztán minden szervet károsítanak. A veseműködés hatékonyságáról az ún. bGFR (becsült glomerulus filtrációs ráta) ad információt, melynek széles körű megismertetése így elengedhetetlen. A bGFR egyszerű laboratóriumi rutinvizsgálattal ellenőrizhető, és a CKD-gyanús értékkel a betegek azonnal szakorvos segítségét kérhetik. A bGFR-érték mellett másik fontos laboratóriumi mutató a fehérjeürítés mértéke, mely vizeletvizsgálattal meghatározható.
„Az ismeretterjesztéssel a legfőbb célunk az, hogy a betegek oldaláról is bevett gyakorlat legyen a bGFR rendszeres ellenőrzése, valamint az orvosi protokoll is reagáljon erre az egyre súlyosabb kihívásra. Különböző kórképekben, de különösen cukorbetegség és magasvérnyomás-betegség esetén a megelőzésre különösen nagy hangsúlyt kell fektetni. Aktív életmóddal, egészséges táplálkozással és a káros szokások elhagyásával is sokat tehetünk a rejtőzködő kór ellen. A CKD gyógyszeresen jól befolyásolható, ugyanis léteznek a gyógyszereknek olyan csoportjai, amelyek hatnak a cukorbetegségre, a testsúlyra, valamint vese- és szívvédők egyszerre! Ezek használatát egyeztesse kezelőorvosával” – mondja dr. Ladányi Erzsébet, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke.
Ennek érdekében a Magyar Nephrologiai Társaság más szakmai szervezetekkel, kutatóhelyekkel és olyan, átfogó adatvagyonnal és terápiás tapasztalatokkal rendelkező világcégekkel működik együtt, mint az AstraZeneca.
„A CKD minél részletesebb feltérképezése, a tudományos együttműködés, az edukáció és a kezelési lehetőségek fejlesztése közös érdekünk, hiszen a későn azonosított elváltozások finanszírozási és erőforrás szempontjából is óriási nyomást helyeznek az egészségügyi ellátórendszerekre, a páciensekre és hozzátartozóikra pedig testi és lelki értelemben is súlyos teherként nehezednek” – teszi hozzá prof. dr. Wittmann István.
„Sokan nem tudják, mennyit számít a veséjük egészségének megőrzésében, hogy például isznak-e elegendő folyadékot, vagy mennyi sót tesznek az ételeikbe. Ugyanakkor minden eszköz adott a kezünkben, hogy mérsékeljük a betegség előfordulását azzal, hogy a társadalom minél szélesebb köre megismeri a betegséget és a megelőzés módjait” – hangsúlyozza dr. Ladányi Erzsébet.
Ön mit tehet a vesebetegség megelőzése érdekében?
- Legyen fitt, legyen aktív! – A rendszeres mozgás segít fenntartani az ideális testsúlyt, csökkenti a vérnyomást és a krónikus vesebetegség kockázatát.
- Étkezzen egészségesen, vigyázzon a testsúlyára és csökkentse a sóbevitelt! – Az egészséges táplálkozással szintén megőrizhető a megfelelő testsúly és csökkenthető a vérnyomás. Segít megelőzni a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri betegségeket és más, a krónikus vesebetegséggel összefüggő állapotokat.
- Ellenőrizze rendszeresen és tartsa normális értéken a vércukorszintjét! – A cukorbetegek közel felénél vesekárosodás jelentkezik, amely mérsékelhető, ha idejekorán észleljük és megfelelően kezeljük. Az egyik legfontosabb cél a vércukor három hónapos átlagértékének, a HbA1c-nek 7 százalék alatt tartása.
- Mérje rendszeresen és tartsa normális értéken a vérnyomását! – A magas vérnyomás károsíthatja a vesét. A kockázat csökkenthető a vérnyomás megfelelő szabályozásával. Felnőtteknél a vérnyomás normális értéke 120/80.
- Fogyasszon kellő mennyiségű folyadékot! – Ősztől tavaszig naponta 2–3 liter folyadékot kell fogyasztani. Nyáron, a nagy melegben ezt fél-egy literrel meg kell növelni. Művesekezelés előtt ennek csökkentése lehet szükséges.
- Ne dohányozzon! – A dohányzás ugyanúgy károsítja a vesét, mint a szívet.
- Nagy óvatosság szükséges a gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók szedését illetően! – Vannak olyan gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók, amelyek károsítják a vesét, ezek adagját a lehető legkisebbre kell csökkenteni, és a vesét nem károsítók preferálása javasolt.
- Ellenőriztesse veseműködését, ha fennáll önnél egy vagy több kockázati tényező: cukorbetegség, magas vérnyomás, kóros elhízás, vagy ön vagy egyik családtagja vesebetegségben szenved. Ellenőrizze a laborleletén a bGFR (vagy eGFR) értéket és a vizeletvizsgálat eredményét!
- Konzultáljon kezelőorvosával!
Dr. Ladányi Erzsébet a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke
Prof. Dr. Wittmann István a Magyar Diabetes Társaság elnöke