Szerző: Dr. Putz Zsuzsanna Feltöltés dátuma: 2023.12.18.

Fontos a D-vitamin

Az utóbbi években a D-vitamin csontanyagcserén túlmutató hatása a tudományos figyelem középpontjába került. Számos tanulmány látott napvilágot arra vonatkozóan, hogy a D-vitamin-hiány összefüggésben lehet a szív- és érrendszeri, a daganatos betegségekkel, az autoimmun kórállapotokkal, az összhalálozással, valamint szerepet játszhat a cukorbetegség és a neurodegeneratív betegségek kialakulásában. Tekintettel arra, hogy mérvadó becslés szerint a 2000-ben 171 millióra tartott cukorbetegszám, 2030-ra várhatóan 366 millióra fog növekedni, igen nagy jelentőségűek a cukorbetegséggel kapcsolatos tanulmányok.

Illusztráció

D-vitamin és a diabétesz

Az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásában környezeti hatások, illetve vírusfertőzések és toxinok is közrejátszhatnak az örökletes tényezők mellett. A kórfejlődésben döntően autoimmun gyulladásos folyamatot feltételeznek. Az immunfolyamat következtében az inzulintermelő béta-sejtek pusztulása lép fel.

A 2-es típusú cukorbetegség – amely az összes diabéteszes eset többségét jelenti – kórfejlődésében kiemelkedő tényező az inzulinrezisztencia és az inzulinszekréció zavara. A 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának számos rizikófaktora ismert: etnikum, idősebb életkor, magasvérnyomás-betegség, pozitív családi kórelőzmény és elhízás.

Az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának útvonala ugyan eltérő, mégis mindkét esetben számos tanulmány igazolja a betegség kockázata és a D-vitamin-hiány közötti összefüggést. Érdekes adat, hogy magasabb az 1-es típusú cukorbetegség előfordulása a sarkkör közelében, a legmagasabb előfordulást a napfényben szegény Finnországban találták. Világszerte gyakoribb az őszi és a téli hónapokban az 1-es típusú diabétesz kórismézése, ami felveti a D-vitamin-hiány esetleges kóroki szerepét.

Az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásában szerepet tulajdonítanak a D-vitamin-hiány következtében kialakuló immunológiai változásoknak. D-vitamin-hiány fennállása esetén gyorsabb béta-sejt-pusztulásról számoltak be, ami D-vitamin adásával kivédhető. Érdekes adat, hogy megfelelő D-vitamin-pótlás a terhesség és kora gyermekkor idején csökkenti az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának a kockázatát. Egy norvég tanulmányban a csukamájolaj-fogyasztás az első életévben szignifikánsan csökkentette az 1-es típusú diabétesz kockázatát.

Megfigyeléses vizsgálatok a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának magasabb kockázatáról számoltak be alacsonyabb D-vitamin-szint mellett. A D-vitamin-hiány az inzulinérzékenységet és az inzulinelválasztást is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Néhány tanulmányban 2-es típusú cukorbetegekben a szénhidrát-anyagcsere romlását figyelték meg a téli időszakban, ami szintén felveti a D-vitamin-hiány szerepét.

Jól ismert, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kórfejlődése évekre elnyúlik, a progresszió jellegzetesen tünetmentesen és a háttérben zajlik. Az elmúlt évtizedekben vált ismertté, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kórfejlődése során az inzulinrezisztencia, a következményes emelkedett inzulinszintek, illetve a csökkent glükóztoleranciára jellemző étkezés utáni magasabb vércukorérték évekkel megelőzi az éhomi vércukorszint emelkedését. Éppen ezért napjainkban nemcsak a 2-es típusú cukorbetegség, hanem a szénhidrát-anyagcsere enyhébb zavarainak népegészségügyi jelentősége is egyre inkább előtérbe kerül.

Csökkent glükóztoleranciájú egyének utánkövetéses vizsgálata során D-vitamin és kalcium együttes adása mellett a szénhidrátanyagcsere-zavar progressziója kivédhető volt, míg más tanulmányok hasonló kedvező hatást igazolni nem tudtak. A választ egy közelmúltban megjelent tanulmány adta meg, amely közel kétezer résztvevő bevonásával zajlott. Azt találták, hogy a D-vitamin-pótlás enyhébb szénhidrátanyagcsere-zavarokban csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a kockázatát.

A diabétesz idült szövődményei

A cukorbetegség idült szövődményeit didaktikai szempontok alapján kis- és nagyér-szövődményekre szokás felosztani. A kisér-szövődmények sorába tartozó retinopátia, nefropátia és neuropátia diabétesz-specifikusnak minősül. Ezek a jellegzetes szövődmények csak cukorbetegeknél fordulnak elő. A nagyér-szövődmények az érelmeszesedés különböző megnyilvánulásai, a kórformák (koszorúérbetegség, stroke, perifériás verőérbetegség) jól ismert módon cukorbetegségtől függetlenül is kialakulhatnak.

A diabétesz-specifikus idült szövődmények közül kiemelkedő jelentőségű a neuropátia, amely a cukorbetegség rossz prognózisú szövődménye, a 2-es típusú cukorbetegek több mint felénél idővel megjelenik. Cukorbetegekben végzett követéses vizsgálatok igazolták, hogy a szív- és érrendszeri autonóm neuropátia fennállása ötszörösére emeli a cukorbetegek halálozását.

Az érzőidegeket érintő neuropátiát napjainkban a diabéteszes láb legfontosabb kóroki tényezőjének tartjuk. A kórkép fontosságára hívja fel a figyelmünket, hogy cukorbetegek körében az alsó végtagi amputációk 15–45-ször gyakoribbak a nem diabéteszes populációhoz képest. Fejlett ipari országokban a nem traumás eredetű alsó végtagi amputációk mintegy felét cukorbetegeken végzik, ezek közül elsősorban a neuropátiás eredetűek megelőzésére nyílna lehetőség időben történő észleléssel és megfelelő komplex kezeléssel.

A D-vitamin-hiány hatása az idegrendszerre

Különböző idegrendszeri betegségek megelőzésében és kezelésében a D-vitamin szerepét évek óta vizsgálják. Számos idegrendszeri betegség kialakulásában felmerült a D-vitamin-hiány kóroki szerepe (demencia, szklerózis multiplex, skizofrénia és a Parkinson-kór).

Ismert, hogy az egyenlítőtől távolodva a szklerózis multiplex előfordulásának kockázata nő. Számos tanulmány során igazolást nyert, hogy a szklerózis multiplex előfordulása összefüggésben van a D-vitamin-szinttel. D-vitamin-kezelés késlelteti a szklerózis multiplex okozta rokkantság progresszióját. A D-vitamin valódi terápiás hatására vonatkozóan a szklerózis multiplex gyógyításában jelenleg is zajló klinikai tanulmányok fogják megadni a választ.

A D-vitamin-hiány kóroki szerepe neurodegeneratív betegségek kialakulásában is igazolódott. Közel három évtizeden át tartó klinikai tanulmányban a D-vitamin alacsonyabb szintje és a Parkinson-kór nagyobb kockázata között találtak összefüggést. Egy másik tanulmányban a D-vitamin-szint és a szellemi hanyatlás közötti összefüggést vizsgálva azt találták, hogy D-vitamin-hiány fennállása esetén nagyobb a szellemi hanyatlás kialakulásának kockázata.

A D-vitamin szerepe a neuropátia kialakulásában

A D-vitamin-hiány és a diabéteszes neuropátia összefüggéseit vizsgáló tanulmányban tették közzé, hogy D-vitamin-pótlás hatására a neuropátia okozta fájdalom-pontszám értékei felére csökkentek.

Különböző eredetű izom- és csontrendszeri fájdalommal bíró betegek esetében D-vitamin-pótlás mellett a fájdalomküszöb emelkedéséről számoltak be.

Az átlagos D-vitamin-szintet szignifikánsan alacsonyabbnak találták a neuropátiában szenvedő cukorbetegek körében, összehasonlítva a neuropátiában nem szenvedő cukorbetegekkel.

Jól ismert, hogy a D-vitamin a fertőzésekkel szembeni védekező immunválaszt több ponton fokozza. A talpi fekélyes cukorbetegek esetében alacsonyabb D-vitamin-szinteket találtak, összehasonlítva a talpi fekélymentes diabéteszesekkel, ami felveti a D-vitamin-hiány szerepét a diabéteszes talpi fekély kialakulásában.

Összességében, ezen adatok alapján, a D-vitamin-pótlás jótékony adjuváns (kiegészítő) terápiának bizonyulhat a neuropátiás fájdalom enyhítésében, valamint az idegrendszeri destrukció progressziójának lassításában, megállításában.

A mindennapi orvosi gyakorlatban fontos lehet, hogy neuropátiás tünetegyüttes, illetve tünetmentes neuropátia fennállása esetén egyaránt gondoljunk D-vitamin-hiány fennállására, és szükség esetén D-vitamin-pótlás alkalmazására.

Csontanyagcsere és cukorbetegség

Az elmúlt években számos adat gyűlt össze, amely azt sugallja, hogy a cukorbetegség metabolikus és endokrin eltérései befolyásolják a csont mennyiségét és minőségét, aminek fokozott csonttörési kockázat a következménye. Mindezekhez a retinopátia, a neuropátia, a hipoglikémiák miatt az elesésre való fokozott hajlam társul.

Összességében elmondható, a fokozott szív- és érrendszeri, valamint csontanyagcsere-betegségek kockázata miatt indokolt, hogy a D-vitamin-pótlásra 1-es és 2-es típusú cukorbetegek esetében hangsúlyt fektessünk.

D-vitamin-pótlás

A D-vitamin legfőbb természetes forrásai a tengeri halak és a máj. A magyarok ezekből keveset fogyasztanak, így a hazai lakosság D-vitamin-ellátottság terén mutatott lesújtó adatai nem meglepőek. Télen tovább ront a helyzeten a napfénynek való kitettség hiánya, ami miatt kevesebb „aktív” D-vitamin jön létre a szervezetben. Éppen ezért, az egyébként egészséges gyermekeknek és felnőtteknek is plusz D-vitaminra van szüksége a napfényhiányos hónapokban.

Hazánkban a két év alatti gyermekeknél a D-vitamin pótlása (a gyermekorvosi és a védőnői hálózat munkájának is köszönhetően) rutinszerűen történik, napi 500 NE D-vitamint kapnak a csecsemők, kisgyermekek. A felnőtteknek maguknak kell a rendszeres D-vitamin-bevitelről gondoskodni.

Egészséges felnőtteknél szeptembertől áprilisig javasolt a D-vitamin szedése. Számukra napi 2000 NE D-vitamin javasolt. Ez megfelel kéthetente 30 000 NE (elérhető 1 tabletta formájában), vagy havonta 60 000 NE-nek (2 tabletta 30 000 NE-es D-vitamin). Túlsúlyos vagy elhízott felnőtteknél az egyébként szokásos adag duplája, azaz 4000 NE/nap D-vitamin-dózis javasolt, folyamatosan, naponta szedve. A D-vitamin-hiány szempontjából rizikócsoportba tartozóknak (1-es, 2-es típusú diabétesz, magas vérnyomásos betegek, idősek, krónikus máj- vagy vesebetegek, mell- vagy vastagbéldaganatosok) egész évben, folyamatosan javasolt a D-vitamin-bevitel.

Dr. Putz Zsuzsanna Semmelweis Egyetem ÁOK, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest

Megjelent a diabetes2023/6. számában

Kiadványaink

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!