Nem vagyok magyartanár, de napok óta nyelvészeti kérdések járnak a fejemben. November számunkra fontos hónap, ekkor tartjuk szerte az országban – és a világban – a diabétesz-világnapi rendezvényeinket. Sok tudósítást kaptunk, sok köszöntőt olvastam, eközben gondolkodtam el. Frederic Banting az inzulin feltalálója – írta valaki. Nem, nem ő találta fel, megelőzte őt az Úr, amikor megteremtette Ádámot és Évát, vagy az evolúció, amikor kialakította a hasnyálmirigy béta-sejtjeit. Másutt az inzulin felfedezőjének nevezik, ez már jobb egy fokkal. Én szívesebben használom a megtaláló kifejezést, úgy érzem, pontosabb, bár kétségtelenül nem eléggé magasztos. Nem jutottam a gondolataim végére, amikor felmerült egy újabb nyelvészeti kérdés.
Mivel 2024 jeles év magazinunk életében – 35 éves lesz újságunk – a veszprémi világnapot megelőző este szerkesztőbizottsági ülést tartottunk. Kellemes és nagyon hasznos együttlét volt, felelevenítettük a múltat és sok új ötletet fogalmaztunk meg.
Minek nevezzük önmagunkat? A diabétesz betegség vagy állapot? E két kérdés összefügg. A kezdetekre emlékezve elmeséltem, hogy Vándorfi doktor teljesen szabad kezet adott nekem a lap megtervezésében, de egy dologhoz ragaszkodott: az akkoriban még gyakran használt cukorbaj kifejezést soha le ne írjuk! Nem is írtuk, sőt, kéziratokban is egyre ritkábban találkozom vele.
Ma már az is zavaró, hogy a cukorbeteg kifejezésben ott a beteg. Mert sokan vannak, akik nem tartják magukat betegnek, diabéteszüket nem betegségként, hanem állapotként kezelik. A diabéteszes kifejezést gyakrabban használjuk, mint a cukorbeteget, de ez a szó kicsit nehézkesnek tűnik. A fiatalok jó ideje diabnak emlegetik a cukorbetegséget, magukat diabosnak nevezik. Az évente megjelenő Junior kiadványunkban már ez a megszokott elnevezés, de az „öreg” magazinban még nem mertük általánossá tenni.
Mi ott, a szerkesztőbizottsági ülésen nem jutottunk eredményre. Ezért fordulok olvasóinkhoz: van ötletük? Minek nevezzük magunkat? Ötleteiket várjuk a diabetes@tudomany-kiadó.hu címre.
Megszokhatták, hogy e bevezető sorokban próbálok kedvet csinálni cikkeinkhez. Most arra hívnám fel a figyelmüket, hogy van több olyan írás, ami valójában nem is nekünk szól, mert a diabétesz megelőzése a témája. Erről mi már lekéstünk. Mégis, nekünk is szólnak ezek az írások. Abban a családban, ahol az anyai nagymama és az apai nagybácsi 2-es típusú cukorbeteg, „diabéteszveszélyben” van a család minden tagja. És ki tudná „megmenteni” a még egészséges családtagokat, ha nem mi?
Hosszú évek óta nem volt olyan szoros a kapcsolat a kormányzat és a cukorbeteg-szervezetek között, mint mostanában. Alapítványok, egyesületek kapnak támogatást, köztük lapunk is, de ennél is fontosabb, hogy folyamatos az egyeztetés a diabetológusok szakmai közösségével a diabéteszesek életminőségének javítása érdekében. Nyitrai Zsoltnak, a miniszterelnök főtanácsadójának neve sokszor megjelent már lapunkban, most interjút olvashatnak vele.
A MentaPRO Alapítványt elsősorban azért hoztuk létre nyolc évvel ezelőtt, hogy pszichés támogatást nyújtsunk a diabétesszel élő gyermekeket nevelő családoknak – különösen a diagnózist követő egy évben −, hogy segítsük az életük újratervezését…
A legtöbben valószínűleg nem tudják, mit takar pontosan az étrend-kiegészítő mint jogi kategória. Mit várhatunk el tőle, megbízható-e, illetve hogyan ismerhetjük fel a megbízható étrend-kiegészítőt? Sőt, sokszor nem is biztos, hogy felismerjük, hogy gyógyszert vagy étrend-kiegészítőt szedünk be az adott tablettával.
– Hogyan látja a cukorbetegek helyzetét ma Magyarországon? – Magyarországon több mint 1 millió cukorbeteg él. Ez a betegség sajnos kortól és nemtől függetlenül rengeteg embert érint…
Lapunk idén is rengeteg meghívást kapott az ország különböző részéről a részvételre – számos helyen találkozhattak velünk, de minden meghívásnak sajnos nem tudtunk eleget tenni. A szerkesztőségünkbe érkezett beszámolókból készítettünk egy rövid összeállítást.
A nagyérszövődmények, az úgynevezett makroangiopátiák érelmeszesedés formájában jelentkeznek, amelyek kiterjedt, instabil szerkezetű plakkokból állnak. Tüneteik az adott szervek funkciózavara esetén jelentkeznek, szív- és érrendszeri történés formájában…
Október 14-én ismét megtelt a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központ aulája diabétesszel élő gyermekekkel, fiatalokkal és családjukkal, hogy együtt töltsenek egy kellemes napot a Szurikáta családi nap keretében…
A 2-es típusú cukorbetegség napjainkra szinte járvánnyá vált. Bár a diabétesz különféle szövődményeit folyamatosan és alaposan tanulmányozzák, a mentális funkciókra gyakorolt hatásait gyakran figyelmen kívül hagyják. Az ép kognitív funkciók szerves részét képezik az emlékezéssel, a döntéshozatallal és az egészségügyi problémák megoldásával kapcsolatos mindennapi tevékenységeknek. A kognitív károsodás enyhe formái is zavarhatják az olyan mindennapi dolgokat, mint az általános intelligencia, a figyelem, az észlelés, a tanulás, a memória és a végrehajtó feladatok. Ezért ezeknek a funkcióknak a romlása a cukorbetegség (ön)menedzselésére, a kezelés és a diéta betartására is negatív hatással lehet.
Digitális kórház segíti a cukorbetegség és szövődményeinek kezelését, megelőzését, ezzel visszaszorítva a betegség olyan súlyos következményét, mint a lábamputáció. A 30 év klinikai tapasztalat alapján kidolgozott MEROVA végtagmentő alkalmazás a lábdiagnosztika mellett kibővült a szakellátók, lábápolók által használható felülettel, amely egyúttal orvosi támogatást is nyújt ezen ellátóknak. A MEROVA módszer egyik kidolgozója dr. Rozsos István sebész, érsebész, diabéteszesláb-specialista.
A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét! A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
