Étrend-kiegészítők

Mindent beveszünk?!

Cukorbetegség, diabétesz, diab

Nem vagyok magyartanár, de napok óta nyelvészeti kérdések járnak a fejemben. November számunkra fontos hónap, ekkor tartjuk szerte az országban – és a világban – a diabétesz-világnapi rendezvényeinket. Sok tudósítást kaptunk, sok köszöntőt olvastam, eközben gondolkodtam el. Frederic Banting az inzulin feltalálója – írta valaki. Nem, nem ő találta fel, megelőzte őt az Úr, amikor megteremtette Ádámot és Évát, vagy az evolúció, amikor kialakította a hasnyálmirigy béta-sejtjeit. Másutt az inzulin felfedezőjének nevezik, ez már jobb egy fokkal. Én szívesebben használom a megtaláló kifejezést, úgy érzem, pontosabb, bár kétségtelenül nem eléggé magasztos. Nem jutottam a gondolataim végére, amikor felmerült egy újabb nyelvészeti kérdés.

Mivel 2024 jeles év magazinunk életében – 35 éves lesz újságunk – a veszprémi világnapot megelőző este szerkesztőbizottsági ülést tartottunk. Kellemes és nagyon hasznos együttlét volt, felelevenítettük a múltat és sok új ötletet fogalmaztunk meg.

Minek nevezzük önmagunkat? A diabétesz betegség vagy állapot? E két kérdés összefügg. A kezdetekre emlékezve elmeséltem, hogy Vándorfi doktor teljesen szabad kezet adott nekem a lap megtervezésében, de egy dologhoz ragaszkodott: az akkoriban még gyakran használt cukorbaj kifejezést soha le ne írjuk! Nem is írtuk, sőt, kéziratokban is egyre ritkábban találkozom vele.

Ma már az is zavaró, hogy a cukorbeteg kifejezésben ott a beteg. Mert sokan vannak, akik nem tartják magukat betegnek, diabéteszüket nem betegségként, hanem állapotként kezelik. A diabéteszes kifejezést gyakrabban használjuk, mint a cukorbeteget, de ez a szó kicsit nehézkesnek tűnik. A fiatalok jó ideje diabnak emlegetik a cukorbetegséget, magukat diabosnak nevezik. Az évente megjelenő Junior kiadványunkban már ez a megszokott elnevezés, de az „öreg” magazinban még nem mertük általánossá tenni.

Mi ott, a szerkesztőbizottsági ülésen nem jutottunk eredményre. Ezért fordulok olvasóinkhoz: van ötletük? Minek nevezzük magunkat? Ötleteiket várjuk a diabetes@tudomany-kiadó.hu címre.

Megszokhatták, hogy e bevezető sorokban próbálok kedvet csinálni cikkeinkhez. Most arra hívnám fel a figyelmüket, hogy van több olyan írás, ami valójában nem is nekünk szól, mert a diabétesz megelőzése a témája. Erről mi már lekéstünk. Mégis, nekünk is szólnak ezek az írások. Abban a családban, ahol az anyai nagymama és az apai nagybácsi 2-es típusú cukorbeteg, „diabéteszveszélyben” van a család minden tagja. És ki tudná „megmenteni” a még egészséges családtagokat, ha nem mi?

Hosszú évek óta nem volt olyan szoros a kapcsolat a kormányzat és a cukorbeteg-szervezetek között, mint mostanában. Alapítványok, egyesületek kapnak támogatást, köztük lapunk is, de ennél is fontosabb, hogy folyamatos az egyeztetés a diabetológusok szakmai közösségével a diabéteszesek életminőségének javítása érdekében. Nyitrai Zsoltnak, a miniszterelnök főtanácsadójának neve sokszor megjelent már lapunkban, most interjút olvashatnak vele.

Herth Viktória