Aluldiagnosztizált az idült vesebetegség
Az idült vesebetegség (CKD) sokáig nem okoz a páciensek által észlelhető tüneteket, a kifejezetten alattomos, aluldiagnosztizált kórképek közé tartozik. Hazánkban egészen mostanáig nem készült pontos felmérés a CKD-ban szenvedők számáról, a kutatók nemzetközi adatok alapján itthon 1,5 millió főre becsülték a betegszámot. A Pécsi Tudományegyetem és az AstraZeneca betegadat-elemzésen alapuló közös kutatásából most kiderült, hogy a laboratóriumban vizsgált 100 ezer fős populáció 14 százaléka igazolhatóan CKD-s, de közülük csak minden harmadik volt a hivatalos „betegkartonja” szerint is az.
A Pécsi Tudományegyetem és az AstraZeneca hazai leányvállalata 2021 novemberében együttműködési megállapodást kötött többek között annak érdekében, hogy pontosabban meghatározhassák az idült vesebetegségben szenvedők számát hazánkban. Magyarország első egyeteme és az innovatív gyógyszergyártócég célkitűzése azért is előremutató, mert az idült vesebetegség komoly népegészségügyi probléma az egész világon.
Idült vesebetegség, cukorbetegség, szívelégtelenség, magas vérnyomás kéz a kézben járnak
Az idült vesebetegség kialakulásában a magas vérnyomás és a diabétesz jelentős szerepet játszik – utóbbi az összes CKD-s eset több mint 40 százalékáért felelős. A kórkép ráadásul több más, hasonlóan veszélyes betegség megjelenéséhez vezethet, az előrehaladástól függően akár 14-szeresére is emelheti a szív- és érrendszeri halálozás kockázatát. A vesebetegségben szenvedők kezelése és gondozása nagy ellátásbeli, és így pénzügyi terhet ró az egészségügyi kormányzatokra, holott a korai felismerés életeket menthet, ugyanis a betegség maga könnyen diagnosztizálható, és így az ellátási költségek jelentősen csökkenthetők.
„Valójában rutinszerű, laboratóriumi vérvizsgálattal kimutatható a CKD a páciensek esetében, ehhez ugyanis elegendő az úgynevezett bGFR értékét (becsült glomerulus filtrációs ráta; mértékegysége ml/perc/1,73 m2) vizsgálni: amennyiben a 60 alatti eredmény 3 hónapon túl is fennáll a laborleletünkben, úgy joggal feltételezhetjük, hogy érintettek vagyunk a betegségben, és mihamarabb szakorvos segítségét kell kérnünk” – magyarázta prof. dr. Wittmann István, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ II. Számú Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrumának igazgatója.
A laborértékek alapján rengeteg a beteg, a betegkartonok alapján csupán harmadannyi
A PTE és az AstraZeneca szakemberei a most közzétett vizsgálat során többek között ezt az adatot keresték a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központját egészségügyi ellátás céljából felkereső környező hat járás (Komló, Pécs, Pécsvárad, Sellye, Siklós, Szentlőrinc) lakosságának egészségügyi adataiban. A kutatók azt nézték meg, hogy hányan voltak az elmúlt években (2011 és 2019 között) olyan betegek, akikről a laboratóriumi vizsgálatok igazolták, hogy idült vesebetegségben szenvednek, és hányan olyanok, akiket a valós orvosi dokumentációban rögzítettek mint idült vesebeteg.
„Az elemzés során vizsgált 6 járás közel 300 ezer lakosa közül mintegy 100 ezer főnek volt releváns labortesztje. A 100 ezer fő 14 százalékánál, egészen pontosan 13 596 főnél igazolódott idült vesebetegség a laboratóriumi eredmény alapján, további 2374 fő rendelkezett korábbi CKD-diagnózissal. Ami a társbetegségek előfordulási arányát illeti: a laboratóriumban igazolt CKD-s betegek 40 százaléka volt cukorbeteg, 70 százalékuk szenvedett magas vérnyomásban, 20 százalékuknál diagnosztizáltak szívelégtelenséget, továbbá 10-10 százalékuknál lépett fel stroke vagy infarktus” – magyarázta Wittmann István.
Meglepő eredményt mutatott azonban az, amikor a laboreredmények alapján igazoltan CKD-s betegek hivatalos orvosi dokumentációját nézték meg. A beazonosított, közel 14 ezer főből mindössze megközelítőleg 3900 fő egészségügyi kartonjában került felismerésre és rögzítésre, hogy az illető idült vesebetegségben szenved.
Nagyobb szakmai odafigyelést javasolnak
„A vizsgálat eredményei felhívják a figyelmet arra, hogy az idült vesebetegségre érdemes az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítani össztársadalmi és egészségpolitikai szinten is” – hangsúlyozza prof. dr. Miseta Attila. A Pécsi Tudományegyetem rektora, aki egyben a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság elnöke is, az eredmények tükrében szakmai javaslatot fogalmazott meg a laboratóriumok számára, amelyben arra kéri a szakembereket, hogy a jövőben külön jelöljék a kóros bGFR-értéket a leletekben.
A kutatás rámutatott, hogy a CKD népbetegség, összetett megközelítést igényel a betegség felismerése, kódolása és kezelése szempontjából. Az idült vesebetegség – amely a nemzetközi becslések alapján másfél millió magyar embert érinthet – népegészségügyi prioritásként kezelendő.
