Feltöltés dátuma: 2023.04.12.

Másfél millió magyar szenved tőle

Népbetegség, mégis alig beszélünk róla

Nehéz felismerni, pedig könnyű diagnosztizálni – mondhatjuk a világ népességének mára mintegy tizedét érintő idült vesebetegségről (CKD – chronic kidney disease). Az ellentmondás csak látszólagos: a CKD valóban szinte észrevehetetlenül, panasz nélkül jelentkezik, miközben már egy rutin vérvizsgálat során is egyszerűen megállapítható az úgynevezett bGFR-érték rendszeres ellenőrzésével – hangsúlyozza a Magyar Nephrologiai Társaság. A változatos kórképekkel, többek között súlyos szív- és érrendszeri komplikációkkal együtt járó civilizációs betegség mozgásgazdag életmóddal és egészséges táplálkozással előzhető meg leginkább. A CKD-nak az egészségügyi ellátórendszerre rótt óriási terhe miatt pedig össztársadalmi jelentősége van a széleskörű edukációnak mind a páciensek, mind az orvosok körében.

Magyarországon is jelentősen aluldiagnosztizált az idült vesebetegség

A március 9-i Vese Világnapját a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke javaslatára 2005 óta világszerte tartják, hogy mindenki megismerje a vese működését és nagyobb figyelmet fordítson egészségének megőrzésére.

Túlzott kalóriabevitel, elhízás, dohányzás – csupa olyan civilizációs jelenség, amelyek veszélyeiről nap mint nap hallunk, és pontosan tudjuk, hogy a modern kor legsúlyosabb népbetegségeiért felelősek. Miközben azonban gyakran beszélünk a krónikus anyagcsere-elváltozásokról vagy a szívelégtelenségről, ritkán esik szó az ezeket előfordulásában jócskán megelőző CKD-ról. Az idült vesebetegség a becslések szerint mintegy másfél millió embert érint hazánkban, és a kialakulásában a magas vérnyomás és a diabétesz is komoly szerepet játszik. Jól látszik tehát, hogy ezek az ártalmak és kórképek szorosan összefüggnek egymással, és szinte dominószerűen következve károsítják az egyes szervrendszereket az egészségtelen életmódból fakadó szövődmények – melyek gyakran végzetesen sokáig rejtve maradnak.

A rendszeres ellenőrzés a kulcs

A Vese Világnapján az ismeretterjesztést alapküldetésének tekintő Magyar Nephrologiai Társaság arra hívja fel a figyelmet, hogy az idült vesebetegség kezelésében kifejezetten kulcsszerepe van a korai felismerésnek.

„Kevesen vannak tisztában azzal a megdöbbentő ténnyel, hogy a páciensek vesefunkcióik akár 90 százalékát is elveszíthetik, mire diagnosztizálják náluk a CKD-t. Mindez abból fakad, hogy a kór nem okoz egyértelmű, könnyedén felismerhető tüneteket, sőt, kifejezetten változatos panaszok jelentkezhetnek, így az orvosok is nehezebben tudják összerakni a teljes képet. Ebből adódóan gyakoriak a hirtelen, gyors állapotromlást mutató betegutak, és akkor már a súlyos szövődményekkel is számolni kell: előrehaladástól függően akár 14-szeresére is nőhet például a szív-érrendszeri halálozás kockázata” – mondja prof. dr. Rosivall László, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke.

Ezért is rendkívül fontos, hogy az idült vesebetegség mihamarabb kikerüljön a leginkább aluldiagnosztizált kórképek közül, a betegek tisztában legyenek az ehhez szükséges rendszeres vizsgálatok jelentőségével, valamint az orvosi protokoll is megváltozzon. Valójában egy rutinszerű, laboratóriumi vérvizsgálattal kimutatható a CKD a páciensek szervezetében, ehhez ugyanis elegendő az úgynevezett bGFR (becsült glomerulus filtrációs ráta, mértékegysége: ml/perc/1,73 m2) értékét vizsgálni: amennyiben a 60 alatti eredmény 3 hónapon túl is fennáll a laborleletünkben, úgy joggal feltételezhetjük, hogy érintettek vagyunk a betegségben, és mihamarabb szakorvos segítségét kell kérnünk. Prof. dr. Rosivall László szerint a cél az lenne, hogy az bGFR vizsgálata is olyan rendszeres és rutinszerű legyen, mint akár a koleszterinszint mérése.

A leghatékonyabb mindig a megelőzés

Mint a többi hasonló civilizációs népbetegség esetében, úgy a vesénk egészségének megőrzéséhez is a megelőzés a kulcs: a rendszeres testmozgás, a tudatos táplálkozás és a káros szokások (dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás) elhagyása a legfőbb szövetségesünk az idült vesebetegség elkerülésében.

A már kialakult károsodásokat, a sorban megjelenő szövődményeket már sokkal nehezebb kezelni: a statisztikák szerint pedig a globálisan mintegy 750 millió CKD-s közül több mint 2 millió ember szorul vesepótló kezelésre vagy transzplantációra napjainkban.

A CKD nemcsak a beteget, a családját és a környezetét terheli, de mint az egyik „legdrágább”, legmagasabb egészségügyi társadalombiztosítási kiadással járó betegség a nemzeti összkiadást is befolyásolja.

A kezelések, eljárások hatalmas terhet rónak az egészségügyi ellátórendszerekre világszerte, az Egyesült Királyságban például az idült vesebetegek kezelése többe kerül, mint a mell-, vastagbél-, tüdő- és bőrdaganatosok gyógyítása együttvéve, a probléma pedig kifejezetten kritikus a fejlődő országok számára.

Amennyiben sikerülne a krónikus vesebetegség előfordulását jelentősen csökkentenünk, az nemcsak a lakosság jobb életminőségéhez és az átlagos élethossz javulásához, de a nemzeti jövedelem automatikus növekedéséhez is hozzájárulna; ezért a Vese Világnapján – sőt azon túl is – érdekünk és kötelességünk harcolni a CKD előfordulásának csökkenéséért.

Prof. Dr. Rosivall László a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke

Dr. Kárpáti István a Magyar Nephrologiai Társaság főtitkára

A Magyar Nephrologiai Társaság azért lépett partnerségre az AstraZenecával, hogy figyelemfelhívással, korai felismeréssel és a kezelési protokoll fejlesztésével küzdjenek az idült vesebetegség rohamléptékű terjedése ellen.

A krónikus vesebetegség megelőzésének legfontosabb lépései

Illusztráció
  • Kezdje a megelőzést már gyermekkorban!
  • Vigyázzon a veséjére, hogy védje a szívét!
  • Ne fogyasszon sok sót!
  • Tartsa alacsonyan a vérnyomását!
  • Ne hízzon el!
  • Igyon elég vizet!
  • Ne dohányozzon!
  • Figyeljen a veséjére és ellenőriztesse a kreatininszintjét és az eGFR-t!

Megjelent a diabetes2023/1. számában

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!