A Konyhasarok Margitkája
Nagy Margit – barátai, ismerősei Margitkája – elment. Olyan csendben, diszkréten, ahogy élt. Elaludt. 82 éves volt. 1989 és 2013 között, 24 éven át a Diabetes magazin Konyhasarok rovatát írta. Amikor nyugdíjba vonult, a lapban elköszöntem tőle. Most sem tudok mást írni, mint akkor.
Már a legelső Diabetesben átadtam neked a „Konyhasarok kulcsát”, s azóta évente hatszor kinyitottad ezt az ajtót, besétáltál lapunk konyhájába, s amikor kijöttél, jobbnál jobb receptek alapján készített ételek sorakoztak az asztalon. Ha minden nap a te receptjeid alapján főznék, több mint három évig tehetném.
Csoda, amit tettél, el sem tudom képzelni, honnan jött ennyi ötlet! De nemcsak én nem tudom a titok nyitját, kollégáid, az ország különböző részein dolgozó dietetikusok is felteszik ezt a kérdést. Végleg távoztál a Diabetes „konyhájának sarkából”. Egy pillanatra meglepődtem, amikor ezt elmondtad nekem. Megszeppentem, de egy mély lélegzetvétel után ki tudtam mondani: megértelek.
Megérdemled a pihenést! Most nem beszélek a veszprémi szakrendelőben végzett tanácsadásaidról, a megyei kórházban diétás szakemberként eltöltött évtizedekről, arról a sok cukorbetegről Veszprém környékén, akik tőled tanulták a diéta alapelveit, s akikkel megosztottál minden apró trükköt. Mindig megértő voltál, szakszerű, de nem szigorú. Most „csak” arról a több tízezer magyar diabéteszesről beszélek – és persze családtagjaikról, az édesanyákról, a feleségekről, akik a diabéteszes hozzátartozójuknak főznek –, akik lapunk révén „beengedtek” a saját konyhájukba, s ott tartanak azóta is.
Sok ideális HbA1c-értékben ott vagy te is! És ott ülsz a diétás vagy „csak” egészséges ételekkel megrakott ebédlőasztaloknál szerte az országban. Köszönjük, amit értünk tettél! Vándorfi Győző doktor úr – a Diabetes első példányai hármunknak köszönhetőek – az égi konyhában lát téged. Ha ott is folytatod, amit az életedben tettél, rövidesen csak egészséges angyalok lesznek.
Herth Viktória