A cukorbetegség okozta vesebetegségről
Adjon esélyt a veséinek! – a magyar nyelvben a két vese valójában egy. Ha az egyik hiányzik, nem azt mondjuk, egy veséjű, hanem azt, hogy félveséjű. Ha mindkét vesénk megvan, akkor vagyunk egészek a vese szempontjából. Ezt az egységet leginkább veszélyeztető betegség a diabétesz. Dr. Wittmann István professzor úr Civil Fórumon elhangzott előadásának írásbeli változatát olvashatják.
60 év felett minden ötödik ember diabéteszes
Az évente újonnan felfedezett 2-es típusú cukorbetegek száma, bár nem kevés, 2001 és 2016 között jelentősen csökkent. 2001-ben 76 ezer új 2-es típusú cukorbeteget diagnosztizáltak, 2016-ban csak 29 ezret.
Ám, ha azt nézzük, hogy összesen hány diabéteszes van az országban, már nem ilyen kedvező a kép: 2001-ben 422 ezer, míg 2016-ban 748 ezer. Ha a kor szerinti megosztást figyeljük, kiderül, hogy a 60 év feletti korosztályban minden ötödik ember cukorbeteg.
Ráadásul a felismert cukorbetegek mellett pont ugyanannyi még fel nem ismert cukorbeteg él köztünk. Tehát nagyjából másfél millió embert érint a diabétesz. A cukorbetegséget megelőző állapotban szintén 2,5 millióan vannak.
A szövődményekben érintettek statisztikája sem rózsás. 2005-ben 3475 amputáció történt a diabétesz miatt, 2014-ben már 3658. Ezen a téren tehát nincs javulás, sőt. Ezért a Magyar Diabetes Társaság minden szakellátó helyet ellátott olyan készülékkel, amellyel lehet mérni az alsó végtagi erek állapotát. Bízom benne, hogy a megfelelő időben történő szűrés után megfelelő kezeléssel csökkenteni tudunk az amputációk nagy számán.
Még egy adat: ma hazánkban 1,5 millió idült vesebeteg van, a betegek több mint felénél cukorbetegség okozza a veseproblémát. Ha másik irányból nézzük: a cukorbetegek 40 százaléka idült vesebeteg.
A „takarékos gén”
Az őskorban az az ember élte túl az éhezési időszakokat, aki a bőség idején bevitt ételből képes volt az energiát zsír formájában elraktározni. Ez akkor a túlélés esélyét biztosította a „takarékos génnek” köszönhetően. Ma nincsenek éhségperiódusok, minden nap bőségesen étkezünk, ugyanakkor nem mozgunk, s a takarékos gén, ami annak idején a túlélést biztosította, most betegségek – elhízás, diabétesz – okozója, de lehet küzdeni ellene diétával, fizikai aktivitással.
A bélbaktériumok szerepe
A túlzott energiabevitel miatt – mindegy, hogy ez cukorból, zsírból vagy fehérjéből ered – a bélbaktériumok összetétele megváltozik. Ha túl sok energiát fogyasztunk, a bél áteresztővé válik, a bélből kijutnak a baktériumok különböző anyagai, ezzel megmérgezve a hasi zsírsejteket. A megváltozott zsírsejtek pedig gyulladást okoznak a szervezetben. A cukorbetegség is gyulladásos betegség.
A gyulladás oxidatív stresszt okoz, a sejteken belüli oxidáció pedig inzulinérzéketlenséget hoz létre. Ennek 2-es típusú cukorbetegség lesz a következménye, másrészt ez a gyulladás nekitámad a vesének, megbetegíti, nekitámad az érnek és érelmeszesedés lesz az eredménye. Ez a három együtt halad.
Méregtelenítés – GFR
Szervezetünk méregtelenítése a bőrön, a tüdőn keresztül is zajlik, a gyomor-, béltraktusban a zsírban oldódó mérgek választódnak ki, a vízben oldódó mérgeket pedig a vese választja ki. A legfontosabb méregtelenítő szervünk a vese. Ha a vesénk nem működik, a mérgek elöntik a szervezetünket.
A vese méregtelenítésének mértékegysége a GFR (glomerulus filtrációs ráta). Ahogy megtanultuk a koleszterin, a hemoglobin A1c fogalmát, meg kell tanulnunk a GFR-t is. Nem a szérumkreatinin alkalmas a vesebetegség kimutatására, hanem a GFR, amely azt jelzi, hogy mennyire méregtelenít a vesénk. Ez az a mutató, amely összeköti a cukorbetegséget a vesebetegséggel.
A veseműködés stádiumai a GFR alapján |
|
---|---|
Jellemző |
GFR (ml/min/1,73 m2) |
normális vagy fokozott veseműködés |
≥90 |
enyhén csökkent veseműködés |
60–89 |
mérsékelten csökkent veseműködés |
45–59 |
középsúlyosan csökkent veseműködés |
30–44 |
súlyosan csökkent veseműködés |
15–29 |
végstádiumú veseelégtelenség |
<15 |
A cukorbetegség termeli a mérgeket, a vesebetegség visszatartja
A GFR-értékek által jelölt állapotromlás nemcsak azért veszélyes, mert a végén a beteg dialízisre kerül, hanem azért, mert akinek elkezd csökkenni a GFR-értéke, annál az infarktus, az agyi értörténések, a stroke vagy a lábamputáció kockázata jelentősen megnő, a szervezetéből ki nem ürülő mérgek miatt.
Ha alacsony, 60 alatti a GFR-érték, akkor is van megoldás, van gyógyszer, amely serkenti a méregtelenítést, de mindenképpen kezelésre van ilyenkor szükség. A cukorbetegség termeli a mérgeket, a vesebetegség visszatartja.
A cukorbetegség által termelődő mérgek (glikációs méreg) a keringési rendszerben vannak, részben fehérjevizelést okoznak, másrészt GFR-vesztést. Ha alacsonyabb a GFR, nincs méregtelenítés, még magasabb lesz a keringésben a glikációs mérgek aránya – ördögi kör alakul ki, ami az érelmeszesedés és a szív-, érrendszeri megbetegedések irányába hat.
A hosszú élet titka
A cukrunkat jól kell beállítani (a diéta nagyon fontos ebben) és a vesénket meg kell tartani! Mit kell tennünk e cél érdekében? Sokat mozogni, a diétát betartani, a dohányzást elhagyni! Ügyelni kell arra, hogy a vérnyomásunk normál értékű legyen! Vannak olyan vérnyomáscsökkentők, amelyek javítják a vércukrot és védik a vesét. Pár éve vannak olyan vércukorcsökkentő gyógyszerek, amelyek a vesét is védik, s ezzel csökkentik a szív-, érrendszeri eredetű halálozás kockázatát.
Prof. dr. Wittmann István
a Magyar Diabetes Társaság elnöke