Szerző: Füzesi Brigitta Feltöltés dátuma: 2022.03.22.

Új korszak kezdődött, amit mi is formálunk

Lezárult a CEOSZ betegek és orvosok körében végzett országos méretű reprezentatív kutatása, mely három témakört – telemedicinával szerzett tapasztalatok, cukorbetegséggel kapcsolatos tájékozottság és tájékoztatás, patikai gondozás – ölelt fel.

Illusztráció

Majdnem pontosan két éve, 2020 tavaszán új időszámítás kezdődött a COVID-járvány miatt, ami újratervezésre kényszerített valamennyiünket az élet szinte minden területén. A diabétesszel élők számára ez azt is jelentette, hogy a sok év vagy évtized alatt kialakított egészségügyi vizsgálatok rutinja, az orvos-beteg találkozók megszokott menete felborult. Talán nem túlzás azt állítani, hogy valamennyi résztvevő számára teljesen új működésre kellett átállni. Ez az új működés töltötte meg tartalommal a már sokszor hallott, de nem túl gyakran alkalmazott és még jelenleg is csak részben szabályozott telemedicina rendszerét.

A telemedicina fogalma

Minden korábbinál bizonyosabb, hogy a legkorszerűbb terápiák és legkiválóbb szakemberek segítsége mellett is csak azok a betegek érhetnek el tartós eredményt, és lesznek képesek sikerrel megvívni a mindennapi csatákat a diabétesszel, akik nem csak hagyják, hogy a dolgok megtörténjenek velük, hanem tudatosan részt vesznek saját maguk kezelésében.

Két évvel ezelőtt sokkal bővebben kellett volna kifejteni, mit jelent a telemedicina, de mára valószínűleg minden cukorbetegséggel együtt élő saját maga megtapasztalta ezt a rendszert a gyakorlatban is.

Ha közérthetően szeretnénk meghatározni, akkor azt mondhatjuk, hogy a telemedicina magába foglal minden olyan működést, amely lehetővé teszi, hogy az egészségügyi szakemberek telekommunikációs technológiával távolról értékeljék, diagnosztizálják, kezeljék, kontrollálják és akár gondozzák a betegeket. A telemedicina során több csatorna – akár vegyesen használva − áll a résztvevők rendelkezésére: telefon, e-mail, közösségi oldal, honlap, videóhívás vagy éppen az egyre népszerűbb betegségspecifikus applikációk.

A kutatás

A CEOSZ 2021 októberében országos méretű reprezentatív kutatást indított a cukorbetegek és az őket kezelő orvosok – háziorvosok, diabetológusok, kardiológusok és endokrinológusok – körében azzal a céllal, hogy a feltárt pozitív és negatív tapasztalatok alapján a telemedicina eszközeit hogyan lehetne a továbbiakban még inkább a kezelés hatékonyságának növelésére, az orvos-beteg együttműködés javítására és a rendszer megfelelő szabályozására fordítani.

A közel 700 beteg és 350 orvos által adott válaszok számos sürgős megoldást igénylő feladat elé állítják az egészségügyi szakembereket, az iparág szereplőit, a döntéshozókat és a betegeket egyaránt.

Túlsúly

A kutatásból egyértelműen kiderült, hogy amíg az 1-es típusú cukorbetegek 43 százaléka normális testsúlyú, addig a prediabéteszeseknek már csak 19, a 2-es típusúaknak pedig mindössze 14 százaléka tartozik ebbe a kategóriába! Ez utóbbiak több mint kétharmada túlsúlyos és elhízott, minden ötödik 2-es típusú cukorbeteg már túlzott vagy extrém elhízással küzd. A prediabéteszesek esetében is megegyezik ez az arány. (Sajnos a covid-járvány egyértelműen rontott ezen a helyzeten, bár ez természetesen nem lehet mentség.)

A túlsúly és az elhízás jelentős előretörésén azok az orvosok is meglepődtek, akik az elmúlt két évben csak telefonon vagy e-mailen tartották a kapcsolatot és személyesen nem találkoztak a betegekkel.

Táplálkozás

A megfelelő táplálkozás kulcsfontosságú a cukorbetegség hatékony kezelése szempontjából, hiszen már 5 százaléknyi testtömegcsökkenés is érzékelhető javulást eredményez a vércukor- és koleszterinszintben, a vérnyomásban, és szabadabban kapunk levegőt, mert könnyebb a tüdőnknek és a szívünknek is. Az pedig − be kell látnunk − csak rajtunk múlik, hogy kevesebbet eszünk és többet mozgunk.

A CEOSZ egy korábbi kutatása is rámutatott arra, hogy mivel a megfelelő táplálkozás kialakítása nem egyszerű, érdemes az orvosok által is nagyon ajánlott dietetikus segítségét igénybe venni ehhez, főleg akkor, ha már túlsúllyal küzdünk.

Családon belül

A felmérésből egyértelműen kiderült egy újabb szomorú tendencia: bár széles körben ismert az a tény, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kockázata jóval magasabb, ha valamelyik szülőnél vagy testvérnél már kialakult ez a betegség, ez a körülmény nem eléggé hangsúlyos az orvos-beteg kommunikációban. Ez szintén olyan terület, ahol a beteg rengeteget tud tenni hozzátartozóiért azáltal, hogy példát mutat a megfelelő táplálkozás és a rendszeres testmozgás terén. Másrészt a szükséges szűrővizsgálatok segítenek az időben történő felállításában, ami hozzájárul a szövődmények elkerüléséhez vagy lassításához.

A cukorbetegség nem magánügy, hiszen egyetlen diagnózis az egész családot érinti.

Otthoni diagnosztikai eszközök

A kutatás rámutatott, hogy az elmúlt két évben több szakorvosi vizit is elmaradt, bár a betegek jelentős része úgy értékelte, hogy ebből nem adódott egészségügyi problémája. De ezt vajon mi alapján lehet megítélni egy olyan betegség esetében, amely évekig képes rombolni a szervezetet anélkül, hogy bármilyen tünete lenne?

A telemedicina és az elmúlt kétéves magunkra utaltság akaratlanul is megszilárdította az otthon használatos diagnosztikai műszerek pozícióját, és rámutatott arra, hogy hatalmas, eddig még kiaknázatlan tartalékok vannak az okoseszközökben. Vérnyomást és vércukrot bárki képes mérni, akinek van otthon készüléke. Persze kényelmesebb, ha az orvos vagy az asszisztens méri, hiszen könnyebb megtalálni a célértéktől eltérő adatok okát, ha van, aki jól irányzott kérdésekkel faggat bennünket, és nem magunknak kell ezt átgondolnunk. Azonban mennyivel jobb, ha megvan a lehetőségünk arra, hogy ezeket a szűréseket, ellenőrzéseket bármikor elvégezhessük, az eredményeket pedig a telemedicina bármely csatornáján megoszthatjuk az orvossal, aki azt az időt, amit a mérésekkel töltött volna, arra tudja fordítani, hogy átbeszéli velünk a lehetséges okokat és tennivalókat.

Egy vérnyomásmérő, egy vércukormérő, egy testsúlymérleg, egy jó minőségű pulzusmérő és egy lépésszámláló megadják azokat a legszükségesebb adatokat, amelyek az orvos számára egyértelműen jelzik, ha bármilyen további vizsgálatra vagy egyéb beavatkozásra lenne szükség.

Egyszerűbb és hatékonyabb

Ezek egyszerű eszközök, bárki által beszerezhetőek, azonban a segítségükkel nyert adatok rögzítése és az orvossal történő megosztása a beteg – vagy családtag – aktív közreműködését igényeli. Emiatt ez sokszor nem valósult meg. A napjainkban rohamosan terjedő okoseszközök szerencsére jelentősen leegyszerűsítik az adatrögzítést és automatikussá teszik a megosztást. Mindez az orvos számára egységes rálátást biztosít a beteg diagnosztikai paramétereire – vagyis a legalapvetőbb egészségügyi értékekre. Ez megkönnyíti és hatékonyabbá teszi a munkáját, ami a beteg számára mindenképpen érezhető előnyt jelent.

Számunkra pedig biztosítja azt a hatalmas szabadságot, amellyel kézben tarthatjuk az egészségünket anélkül, hogy orvosi várókban kellene töltenünk hosszú órákat olyan vizsgálatokra várva, amelyeket mi magunk sokkal kényelmesebb körülmények között el tudunk végezni.

Füzesi Brigitta

a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének elnöke

Megjelent a diabetes2022/1. számában

Rendelje meg a Diabetes című betegtájékoztató kiadványt, és féláron adjuk mellé a Diabetes különszámokat és a Hypertonia Magazint!
(Legfeljebb 3 db-ot)

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!