Szerző: Herth Viktória Feltöltés dátuma: 2020.12.20.

Interjú Heller Tamás színművésszel

Ritka, ha nem kapok bejövő tapsot

Amikor felhívtam Heller Tamás érdemes művészt (színészt, előadóművészt, zeneszerzőt, dalszövegírót), nem lepődött meg. Kollégája, barátja, Beregi Péter, akivel korábbi számunkban olvashattak interjút, előre bejelentett engem. Ekkor mégsem jött össze a beszélgetés, fáradt volt a művész úr az előző esti premierje miatt. Ezen nem kell csodálkozni, 74 éves, és aki járt már színházban, olvasott színészinterjút, tudja, a premier mindennél fontosabb, és a megelőző főpróbahét lezárásaként fárasztó időszak koronája.

Illusztráció

Apropó korona! Az „Ami késik, nem múlik” című darabnak olyan hosszú próbaidőszaka volt, mint talán soha színdarabnak. Tavaszra tervezték a bemutatót, október lett belőle. Ebben, a Gergely Theáter produkciójában játszik Heller Tamás.

10 fölött sosem volt

Milyen érdekes, Gergely Róberttel is nemrég olvashattak interjút lapunkban, tagja volt a CEOSZ Receptpályázat zsűrijének. Kicsi a világ és sok a diabéteszes – bár Gergely Róbert nem cukorbeteg.

Heller Tamás viszont igen. Emiatt hívtam fel.

– Nem tudom, mióta vagyok diabéteszes. Valójában nem is érzem magam annak, 10 fölötti cukrom még soha nem volt. Egy vérvételnél derült ki, hogy a normálisnál magasabb, gyógyszert szedek rá. A doktornő fűz engem, hogy legyek inzulinos, naponta egyszer szúrjam magam, de én még vitatkozom. Amikor nála járok, mindig megkérdezi: Na, szúrjunk? Én pedig mindig azt válaszolom: Várjunk még! Eddig beleegyezett, háromhavonta járok vérvételre, és komolyan mondom, soha nem ment 10 fölé a vércukrom.

Szívesen járok vidékre

Heller Tamás 1972–78 között a debreceni Csokonai Színházban játszott, ez az időszak volt az ő főiskolája. A hat év alatt 20 darabban szerepelt, prózát, operettet, mindent kipróbálhatott. 1978-ban lett a Mikroszkóp Színház tagja, ahonnan 34 év után jött el.

– 2012-ben úgy gondoltam, ezentúl egyedül fogok fellépni, járom majd az országot. Nos, az országjárás megvalósult, de nem egyedül, több utazó társulatnál dolgozom. Szívesen járok vidékre, nagy szeretettel fogadnak bennünket, örülnek, hogy személyesen találkozhatnak velünk.

Heller Tamás népszerű színész. Aki színpadon nem látta, az is ismeri a televízió kabaréiból.

– Ritka, ha nem kapok bejövő tapsot – meséli, s ezt csak a legnépszerűbbeknek adja a közönség.

Természetesen nem csak ebben a darabban lép fel, épp a közelmúltban készített összesítést, 2012 óta, amikor otthagyta a Mikroszkóp Színpadot, 25 színdarabnak volt szereplője.

– Bírom, és kapok felkéréseket – válaszolja. Bizony, ilyen „egyszerű” egy színész élete.

Egyet azért szabad

Visszakanyarodva a diabéteszhez: ha ilyen jók a vércukorértékei, biztosan szigorúan diétázik. Nevetős hangon vágja rá gyorsan a választ:

– Nem! De hát ezt nem lenne szabad leírni. Volt egy szakasz, amikor betartottam, akkor tényleg még lejjebb ment. A feleségem üt-vág, fenyít engem, de azért vegyesen étkezem. Próbálok vigyázni, de nagyon szeretem az édességet.

Elmeséli, hogy vele is megtörtént a klasszikus eset: kedvenc presszójában a pincér után szólt, hogy édesítővel hozza a kávéját, majd rendelt egy szelet tortát.

– Minden süteménynél azt mondom: egyet azért szabad enni – mondja nevetve.

Ezen a ponton belátom, ha pozitív példának szeretném állítani önök elé Heller Tamást, jobb, ha a művészetéről, mintha a diétájáról beszélgetünk.

Nem véletlen, hogy több kitüntetés és az érdemes művész cím mellett megkapta 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. Büszke rá, de a legbüszkébb a közönség szeretetére.

– Tudom, hogy nem mindenki szeret, ez nem is lenne elvárható.

Sokszor megszólítják az utcán, szívesen elbeszélget mindenkivel. Annak is örül, amikor egy ismeretlen ránéz az utcán, s bár nem szólítja meg, elmosolyodik. Érzi, hogy ez a mosoly neki, vagy valamelyik szerepének szól.

Család, karantén

Pár mondat után módosítja a válaszát, a legbüszkébb – minden előtt – a családjára. Felesége énekesnő volt, gyermekük születése után azonban visszavonult. Fiúk ma a televízióban dolgozik, és több zenekarban is dobol.

Természetesen ő is aggódik a szüleiért e vírus-terhes időszakban. Tavasszal volt, hogy igazán extrém módon találkoztak. A két autó leparkolt egymás mellé, és lehúzott ablaknál, maszkban beszélgettek.

– Februárban betegek voltunk a feleségemmel, a tünetek egybeestek a koronavíruséval. Igaz, a háziorvosunk azt mondta, ez nem korona, mi gyanítjuk, hogy már átestünk rajta.

Ennek ellenére most is vigyáznak, ha csak lehet, inkább otthon maradnak. Kisétálnak a kertbe, s ha már nagyon „mehetnékjük” van, autókáznak egyet. A nyarat pedig a Balatonnál töltötték, ahogy korábban is.

– A balatoni házunk igazi magánszféra, oda senki nem jöhet. Ott tudom igazán kipihenni magam. Rejtvényt fejtek, olvasok, filmeket nézek. Imádom a filmeket. A karantén alatt is ezt csináltam. Rengeteg dalt írtam – most derült ki, hogy legalább 130-at –, azok kottái, szövegei között is rendet raktam.

Nekem megadatott

Egy ilyen beszélgetés végére valami bölcs, de legalábbis szép gondolat kívánkozik. Fel is tettem egy szokványos kérdést: ha újra kezdhetné, csinálna valamit ­másképp?

– Hadd gondolkodjam, nem – válaszolta viccesen, a „nem” előtt egy pillanatra sem megállva. – Írtam Kabos Lászlónak egy dalt Ha újra kezdhetném címmel. Arról szól, hogy ugyanúgy csinálna mindent. Én is így vagyok vele. A legnagyobb boldogság, ha az ember azt csinálhatja, amit szeret, és még sikere is van. Nekem ez megadatott.

Herth Viktória

Megjelent a diabetes2020/6. számában

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!