Sportos cukros edzőtábor
Jó helyen vagyok
2019-ben találkoztam először a Sportos Cukorbetegek Egyesülete októberi edzőtáborának lehetőségével a Facebookon, azonban akkor úgy gondoltam, hogy egyáltalán nem illek bele a profilba, mert csak hobbiszinten kerékpározom. Körülbelül fél év elteltével ismerkedtem meg az egyesület két motorjával, Edinával és Erikával, illetve egy reklámfilmforgatás keretén belül néhány egyesületi taggal. Tekintve, hogy 35 éve vagyok 1-es típusú diabos és a most 10 éves kisfiam két éve ugyancsak cukorbeteg lett, nagyra értékelem mindenki munkáját, aki segíteni próbál rajtunk, cukorbetegeken. Az idei év egyébként is fordulópont volt az életemben, mert jóval nagyobb hangsúlyt kapott a rendszeres mozgás, illetve lehetőségem van szenzort használni, így még magabiztosabban tudtam belevetni magam a sportba.
Bicikli
Egy évvel azután, hogy a közösségi oldalon még csak a reklámját láttam a felnőtt diabos edzőtábornak, nekem is lehetőségem nyílt eltölteni egy egész hétvégét inspiráló sorstársakkal igazán inspiráló környezetben, a mátraházi Nemzeti Edzőközpontban. Nagyon barátságos, sportszerető társaság kezdett együtt dolgozni pénteken. Szerencsére a kiváló időjárás miatt lehetőségünk volt kültéri edzésekre. Jómagam a megérkezés után azonnal megtámadtam a Kékestetőt bicajjal, majd este kötetlen beszélgetés során megismertük egymást.
Szombaton egész nap velünk volt Kusztor Péter profi kerékpárversenyző – szintén cukorbeteg –, akivel együtt tehettünk meg egy edzőkört. Minden szempontból motiváló volt az a közel 70 km, amely alatt volt idő beszélgetni is, illetve fényképet és videót készíteni.
Megszokássá silányult étkezés
Délután Shenker-Horváth Kinga dietetikus előadása közben jöttem rá, hogy mennyire megszokássá silányult a mindennapi étkezésem, és hogy mekkora jelentősége van, illetve kellene hogy legyen, három és fél évtized távlatából is a szénhidrát- és vitaminbevitelnek, pláne a megnövekedett mozgás tükrében. Igazi profi csapatépítő tréning következett Mátrafüreden szabadulószobával, valamint lézeres céllövészettel. Szerintem egyikünk sem feledi még sokáig az ott eltöltött perceket.
Este érkezett hozzánk és folytatott velünk szakmai megbeszélést nagyon emberi hangon dr. Svébis Márk diabetológus, aki az utolsó napon végigcsinálta az összes lehetséges edzést.
Nem kell megfelelnem senkinek
Vasárnap saját testsúlyos edzésen vettünk részt, ami számomra teljesen új mozgásforma volt. Délután csapatosan tudtunk kerékpározni, egy nagyobb létszámú csoport feltekert a Kékestetőre, majd onnan négyen indultunk tovább Galyatetőre és vissza Mátraházára.
Az edzőtábor zárásakor éreztem azt, amit utoljára gyerekkoromban, a cukorbeteg gyerekeknek szervezett nyári tábor alkalmával: jó helyen vagyok cukorbetegként; nem kell megfelelnem senkinek. Ez az érzés azóta is elkísér, hiszen a sportaktivitást mérő alkalmazások használatával látjuk egymás edzéseit és versenyeit az interneten keresztül.
Fekete Antal
