Szerző: Herth Viktória Feltöltés dátuma: 2020.09.27.

Beszélgetés az MDT elnökével, dr. Kempler Péterrel

„Hazánkban a II. világháború befejezése után, a súlyosan tönkretett infrastruktúra ellenére már az 1950-es években szerte az országban spontán alakultak olyan gyógyító létesítmények klinikákon, kórházakban, rendelőintézetekben, sőt néhány körzeti orvosi rendelőben is, ahol a diabétesszel kiemelten kezdtek foglalkozni. Figyelembe véve, hogy ezek a kezdeti próbálkozások egy lényegében zárt társadalomban történtek, ahol a »nyugati« hasonló mintákat nem volt egyszerű követni, a szakmai »pionírok« megérdemlik az utókor csodálatát és elismerését” – írta dr. Halmos Tamás professzor a Magyar Diabetes Társaság történetét bemutató könyv ajánlójában.
Az 50-dik évforduló alkalmából megjelent, 60 szerző írását tartalmazó kiadvány szerkesztői dr. Kempler Péter és dr. Winkler Gábor.

Prof. dr. Kempler Péter
Prof. dr. Kempler Péter

„A két világháború közötti időszakban a nagy belgyógyászati tankönyvek kevés súlyt helyeztek e betegségre, mindössze néhány oldalon tárgyalták a kórképet (valójában csak a mai 1-es típusú diabétesszel foglalkoztak). Az inzulin felfedezése és alkalmazása kétségtelenül előtérbe állította a diabétesz patofiziológiáját. A betegséggel való intenzív foglalkozás… a rohamos gyorsasággal fejlődő biokémiai, élettani, gyógyszertani és persze klinikai kutatások eredményeinek köszönhetően azután a problémakör egésze jelentősen felértékelődött az 1950-es években. Erre az időre esik hazánkban is az első orális antidiabetikumok bevezetése a terápiába.

A diabétesz lassan »túlnőtte« magát.

Az új készítmények – inzulinok és orális antidiabetikumok –, a folyamatos inzulinadagoló eszközök elterjedése régebben soha nem remélt új utakat nyitott meg a terápia területén. Mindezek elemzése rámutat szemléletünk alapvető változásaira. Ma a jól gondozott cukorbeteg ugyanolyan hosszú életű, mint a hasonló korú, nem diabéteszes egyén, életminősége sem rosszabb.” – prof. dr. Halmos Tamás

Miért jó és mire jó egy orvosi társaság?

– Nem érdekvédelmi szervezet, hanem tudományos társaság, amely többek közt kongresszusokat szervez. A kongresszusok a szakmai, tudományos munka színterei. Az elmúlt években célul tűztük magunk elé, hogy az MDT kongresszusai az egyetemi városokban legyenek. A diabetológia átalakult, az egyetemekhez került közelebb.

Diabetológiai licenc

– Nincs önálló diabetológusi szakvizsga. A cukorbetegeket kezelő orvosok a belgyógyászatra és gyermekgyógyászatra ráépíthető endokrinológiai szakvizsgát tehetik le. Miközben tízszer annyi a diabéteszes, mint az összes többi endokrin páciens. A pajzsmirigybetegek száma ugyan jelentős, de az összes többi ritka betegség, amelyeket nem a súlyuk szerint tanítunk az egyetemen. Sokat beszélünk olyan dolgokról, amelyeket soha nem fog látni egy orvos. A diabetológiának pedig akkora súlya van az oktatásban ma is, mint 40 éve volt. Pedig a diabéteszesek száma sokszorosára nőtt, a terápiák köre tucatszor bővebb.

A diabetológus orvos kifejezést mióta lehet mégis hivatalosan használni?

– A szakvizsga hiányát pótolandó társaságunk 1996-ban német mintára hozta létre az „MDT diabetológus orvosa” minősítést, amelyet elfogadott a szakma és az állami vezetés is. Ebből nőtt ki 2014-re a licenc, amely a Nemzeti Vizsgabizottság által kiadott állami képesítés. Sikerült azt is elérnünk, hogy akinek megvolt az MDT diabetológus orvosa képesítése, csak vizsgáznia kellett. A licenchez szükséges képzést az egyetemek koordinálják, ezért került közelebb a diabetológia az egyetemekhez.

Háziorvosok kompetencia nélkül

– A licenc háziorvosi képzésre is ráépíthető. Ez nagyon fontos. Él Magyarországon legalább 1 millió cukorbeteg, és van 600 diabetológus orvos, akiknek egy része nem diabetológusként dolgozik. (Amikor könnyített módon meg lehetett szerezni a licencet, sokan megszerezték, de nem használják.) Ezt a hatalmas, 1 milliós tömeget a háziorvosoknak kell ellátniuk.

Tehát az MDT-nek az a célja, hogy a háziorvosok között minél több legyen, aki szereti és érti a diabetológiát. Örömmel mondhatom, hogy az újonnan vizsgára jelentkezők nagy része háziorvos. Azonban üröm az örömben, hogy a licencvizsgához nincsenek kompetenciák rendelve. Tehát a háziorvos nem írhatja fel támogatással azokat a gyógyszereket, amelyeket a belgyógyász felírhat. Két éve dolgozunk azért, hogy ez megváltozzon.

A Magyar Diabetes Társaság missziós nyilatkozata

Küldetésünk a cukorbetegséggel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek naprakész követése, széleskörű terjesztése, a magyarországi cukorbeteg-ellátás segítése, hatékonyságának erősítése, ennek érdekében eredményességi mutatóinak elemzése. A kutatás ösztönzése, támogatása, a hazai diabetológia nemzetközi képviselete. A diabétesz-ellátás vívmányainak megőrzése, együttműködés az egészségügyi döntéshozókkal és a betegszervezetekkel közös erőfeszítéseink sikeréért.

Tudományos műhelymunka

– Visszatérve az eredeti kérdéséhez: valakinek ezt össze kell fogni. Nem lenne licenc, ha nem lenne MDT. De nem lenne tudományos műhelymunka se. A legfontosabbnak azt tartom, hogy a cukorbetegekkel kapcsolatos klinikai tapasztalatainkat megosztjuk egymással. Ha van egy nem mindennapi eset, mutassuk be, hogy tanuljon belőle más is! Dolgozzuk fel az osztály tapasztalatait a szövődményekkel, azok kezelésével kapcsolatban, a társbetegségeket, rizikófaktorokat!

Átfogóbb, nagyobb lélegzetű szakmai munkát is végez a Társaság.

– Ilyen például az a vizsgálatunk, amely összefoglalja 2001 és 2016 között valamennyi cukorbeteg adatait. Ezek pontos számok. Tehát, ha én azt mondom, hogy 3658 cukorbeteg lábát vágták le egy évben, az nem becsült adat. Bizony, ez azt jelzi, hogy minden nap 10 cukorbeteg lábát vágták le.

Munkacsoportok

– A Magyar Diabetes Társaságnak a munkacsoportok fontos részei. Vannak köztük régebbiek, mint a diabéteszes terhességgel foglalkozó vagy az edukációs és a szakdolgozói munkacsoport. A legújabb, a digitális még nem is szerepel a könyvben. A munkacsoportoknak saját rendezvényeik vannak, a szakmai munka jelentős része a munkacsoportokban zajlik.

A családorvosi munkacsoportnak közel 250 tagja van. Ez egy „elit” közösség, 42 év a tagok átlagéletkora. Ha ezt egybevetjük azzal, hogy a magyar háziorvosok átlagéletkora 58 év, máris érti, miért neveztem elitnek. Ők tanulni akarják a klinikai diabetológiát. 2012 óta szervezzük Budapesten, az I. Belklinikán a munkacsoport tudományos üléseit, s látom, milyen komolyan veszik a dolgot.

Lengyel Csaba, Kempler Péter és Várkonyi Tamás professzorok az MDT XXVI. kongresszusának nyitóünnepségén (Szeged, 2018. április 19.)
Lengyel Csaba, Kempler Péter és Várkonyi Tamás professzorok az MDT XXVI. kongresszusának nyitóünnepségén (Szeged, 2018. április 19.)

Forradalmi lépések

Jövőre lesz 100 éve, hogy az inzulin megmentette a cukorbetegek életét. Mondhatjuk, hogy ez egy földrengés volt. Milyen következő robbanások voltak a diabetológiában?

– Az inzulin után jó 30 évig nem történt semmi. Aztán a II. világháborúban megfigyelték, hogy bizonyos fertőzésekre szulfonamidot kapó francia katonáknak leesett a vércukruk, holott a fertőzések inkább emelik a cukorszintet. Így fedezték fel a szulfanilureákat. Ez volt az első szájon át szedhető vércukorcsökkentő. Utána jöttek a biguanidok, a metformin. Ezzel kell kezdeni a 2-es típusú diabétesz kezelését. Sőt, az inzulin mellett is indokolt adni.

Az utóbbi évtizedben pedig elképesztő robbanás történt, minden évben kijön egy-egy új gyógyszer, új gyógyszercsoportokkal bővült a terápia. Ha jól emlékszem, idén már két új készítmény jelent meg.

Tényleg egyre jobbak?

– Igen. Nem növelik a testsúlyt, nem okoznak hipoglikémiát. Van, amelyiket csak injekcióban lehet adni, de elegendő egy héten egyszer. Van, amelyik csökkenti az étvágyat és fogyni lehet tőle. És több szerről kiderült, hogy a kardiovaszkuláris kimenetelre is kedvezően hat, a betegek tovább fognak élni, ritkábban kapnak infarktust, stroke-ot. Ez áll most a kezelés középpontjában. A kombinált készítmények pedig könnyebbé teszik a betegek életét.

Fontos lépés volt a hemoglobin A1c vizsgálat lehetősége és az otthoni vércukor-önellenőrzés. Az, hogy 1986-ban magyar gyártású vércukormérő készülék jelent meg, ami lehet, hogy nagy volt és nem volt szép, de pontosan megmérte a vércukrot, szintén robbanásnak tekinthető. Azóta tucatnyi generációnál tart a 77 Elektronika, a mai készülékek sokkal pontosabban mérnek, egyre kevesebb vér kell hozzájuk. Ugyancsak kiválóak a Di-Care Zrt. által forgalmazott készülékek.

Az inzulinpumpa is forradalmi dolog, elsősorban a gyerekek használják, a szenzorral együtt. Az MDT hozta létre a pumpa-regisztert is. Csak mi tudjuk megmondani, hogy hány pumpahasználó van az országban.

Maradjon a telemedicina

A diabetológusok és diabéteszesek kapcsolata is sokat változott az elmúlt évtizedekben.

– Én inkább a jövőről beszélnék, a telemedicináról, amire a járvány hívta fel a figyelmet. Erre a diabetológia a legalkalmasabb. Egy 20 éve cukorbetegnek, aki élete végéig az marad, fegyelmezetten él, diétázik, miért kell háromhavonta bemennie a szakrendelőbe? Minden második alkalommal elég lenne beküldenie a mért vércukorértékeket. De az is felesleges, hogy a nagymamát háromhavonta 100 kilométerről elhozzák, a családtagja szabadságot vegyen ki, a TB fizesse a vonatjegyet.

A járvány miatti veszélyhelyzet alatt kértük, hogy az orvosi szakjavaslatok érvényességét hosszabbítsák meg, a tesztcsíkokat is lehessen e-receptre felírni. Elértük. Most pedig azt kérjük a kormányzattól, hogy a telemedicina maradjon meg a diabetológiában a járvány után is.

Aprópénzre kell váltanunk

Tavasszal az MDT eredményesen harcolt a cukorbetegekért. Ha nincs veszélyhelyzet, milyen a Társaság és a kormányzat kapcsolata?

– Három éve helyeződött új alapokra. A Miniszterelnöki Kabinetiroda társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki biztosa, Nyitrai Zsolt kiváló partnerünk. Most kérte a javaslatainkat, hogy az együttműködési megállapodásunkat megújítsuk. Ez valójában egy hosszú távú keretszerződés, amelyet lassanként kell aprópénzre váltanunk. Ilyen aprópénz a szenzor- és pumpatámogatás, az egyre több új gyógyszer befogadása. A betegekért akkor lehet tenni valamit, ha együttműködünk a kormánnyal.

Szeretnénk a mostaninál sokkal komolyabb együttműködést kialakítani a Magyar Diabetes Társaság, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia és a kormányzat között.

A 2019-es Magyar Imre EASD Clinical Postgraduate Course (2019. november 14–16.) megnyitója
Az asztalnál ülnek: Nyitrai Zsolt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda társadalmi-stratégiai kapcsolatokért felelős miniszterelnöki biztosa, prof. Bruce Wolffenbuttel, az EASD Postgraduate Subcommittee képviselője; a pulpitusnál prof. dr. Kempler Péter, az MDT és a helyi szervezőbizottság elnöke.
A 2019-es Magyar Imre EASD Clinical Postgraduate Course (2019. november 14–16.) megnyitója
Az asztalnál ülnek: Nyitrai Zsolt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda társadalmi-stratégiai kapcsolatokért felelős miniszterelnöki biztosa, prof. Bruce Wolffenbuttel, az EASD Postgraduate Subcommittee képviselője; a pulpitusnál prof. dr. Kempler Péter, az MDT és a helyi szervezőbizottság elnöke.

Nem állunk rosszul

A Magyar Diabetes Társaságnak, illetve a magyar diabetológiának milyen a presztízse Európában, a világban?

– Kelet-Európában az új gyógyszerek forgalomba kerülése, illetve azok támogatása tekintetében elsők vagyunk. Az új, korszerű készítmények szinte mindig nálunk kerülnek először forgalomba. A támogatási rendszer több mint 10 éve nem változott. Ennek van előnye is, hátránya is. De például Lengyelországban az inzulinanalógokat nem támogatják, s az elmúlt 10 évben megjelent innovatív szerek közül egyik sem támogatott. Romániában hullámzó a helyzet, az aktuális kormányzattól függően. Talán Bulgária hasonlít leginkább hozzánk.

Nyugat-Európához viszonyítva sem állunk rosszul, volt olyan korszerű, új gyógyszer, amelyhez Európában harmadikként juthattak hozzá a magyar cukorbetegek. Tudni kell, hogy mindig Svájc az első, és a skandináv országokat sem lehet megelőzni.

Ha a gondozás, a kezelés minőségét hasonlítjuk össze?

– Magyarországon ez sem rossz. A 2000-es évek elején megjelent egy összehasonlító tanulmány az Amerikai Diabétesz Társaság lapjában, amelyik az amerikai és magyar gondozási adatokat hasonlította össze. Kiderült, hogy az USA-ban sokkal több pénzből sokkal rosszabbul dolgoznak, mint mi.

Azért nem dőlhetünk hátra!

– Több diabetológusra lenne szükség, több szakápolóra és dietetikusra. Ráadásul jelentős a szakemberek átáramlása a magánszférába. A szakápolóképzés magas színvonalú hazánkban. Sajnos, most veszélybe került, máshová sorolják, és sok helyen indultak nívótlan képzések, pénzkereseti céllal.

Korszerűsíteni kellene a gondozás finanszírozását. Az ambuláns diabetológia finanszírozása elavult, ezen változtatni kellene.

A Magyar Tudományos Akadémián A jelen és a jövő kihívásai a diabetológiában című, 2019. októberi szimpózium keretében megrendezett kerekasztal
A résztvevők balról jobbra: prof. Boncz Imre egészséggazdaságtan-szakértő, a PTE-ETK Egészségbiztosítási Intézete mb. igazgatója, Papp Renáta, az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága Egészségügyi Ellátásszervezési Osztályának vezetője, Oberfrank Ferenc, a MOTESZ elnöke, Erős Antónia, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány alapítója, prof. dr. Kempler Péter, a Magyar Diabetes Társaság elnöke, Nyitrai Zsolt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízottja és Füzesi Brigitta, a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének elnöke
A Magyar Tudományos Akadémián A jelen és a jövő kihívásai a diabetológiában című, 2019. októberi szimpózium keretében megrendezett kerekasztal
A résztvevők balról jobbra: prof. Boncz Imre egészséggazdaságtan-szakértő, a PTE-ETK Egészségbiztosítási Intézete mb. igazgatója, Papp Renáta, az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága Egészségügyi Ellátásszervezési Osztályának vezetője, Oberfrank Ferenc, a MOTESZ elnöke, Erős Antónia, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány alapítója, prof. dr. Kempler Péter, a Magyar Diabetes Társaság elnöke, Nyitrai Zsolt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízottja és Füzesi Brigitta, a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének elnöke

Az elnök három kívánsága

Az MDT elnöksége mindig három főből áll, a volt és a leendő elnökök helyettesként segítik az elnök munkáját. Ön decembertől hátrébb lép, Wittmann István professzor lesz az elnök. Mi az, amit még mindenképpen szeretne megvalósítani?

– Úgy tekintek a 2012-vel kezdődő időszakra, mint közös munkára. Akkor Barkai László professzor vezette a Társaságot, de mindig közösen terveztünk, döntöttünk. Az elmúlt időszakban pedig mindent egyeztettem Wittmann professzorral. Három javaslatom megvalósulása már folyamatban volt, de a vírushelyzet megakasztotta. Szeretném, ha ezek mihamarabb valósággá válnának:

Amelyik háziorvosnak megvan a diabetológiai licence, az kapja meg ugyanazokat a jogosultságokat, mint a belgyógyász!

Az egyéves szakorvosi javaslatok, az orvos belátása szerint, maximum három évre legyenek meghosszabbíthatóak. Jelenleg e szakvélemények kiállítása a diabetológiai szakrendelések idejének legalább a felét elveszik, adminisztratív munka. Több idő jutna a tényleges szakmai munkára.

A harmadik javaslatom a tesztcsíkokkal kapcsolatos. Aki nem használ inzulint, vagy napi egyszer ad magának, nem kap támogatást a tesztcsíkokhoz. Azt kértem a kormánytól, hogy a napi egyszeri inzulinhasználók kéthavonta, aki pedig bármilyen vércukorcsökkentő gyógyszert kap, háromhavonta kaphasson egy doboz támogatott tesztcsíkot.

Lett egy ráadás kívánságom is: a veszélyhelyzet idején létrejött telemedicina­rendszer maradjon meg.

Herth Viktória

Megjelent a diabetes2020/4. számában

Rendelje meg a Diabetes című betegtájékoztató kiadványt, és féláron adjuk mellé a Diabetes különszámokat és a Hypertonia Magazint!
(Legfeljebb 3 db-ot)

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!