Digitális diabétesz
A hétköznapi életünkben is tapasztaljuk, hogy a technológiai fejlődés elérte a gyógyászatot is. Legtöbbször az eszközök „okos” voltával, azok fejlődésével találkozunk. A diabetológia is elérte azt a technikai fejlődési színvonalat, amikor már a mindennapi életben megkerülhetetlenné váltak azok a technológiai eszközök, döntési mechanizmust támogató rendszerek, amelyek az orvos vagy a beteg mindennapi életét megkönnyítik. A technológiai fejlődés megállíthatatlan, a kérdés az, hogy ki mennyire nyitott ezekre a megoldásokra, akarja-e és mennyire mélyen megtanulni, alkalmazni ezen eszközöket. Hiszen legyen szó bármilyen jó eszközről, rendszerről, ha nem használjuk, nem építjük be a mindennapi életünkbe, munkánkba, akkor az komoly hátrányt eredményezhet a gyorsan fejlődő, egyre inkább technológia által vezérelt világunkban.

A diabétesz kezelésében/önmenedzselésében legfontosabb eszközök az orvos/kezelő team és a beteg számára:
- vércukormérést támogató eszközök,
- inzulin-/gyógyszeradagolást segítő eszközök,
- algoritmusok/terápiás döntést támogató eszközök,
- egyéb olyan digitális, fiziológiai adatokat gyűjtő eszközök, amelyek a kezelést befolyásolják (lépésszámláló, alváselemző, EKG, ABPM, pulzoximéter, szívritmus-számláló stb.).
Vércukormérést és -elemzést támogató technikai eszközök
A diabétesz gondozásának egyik alapvető pillére a vércukor-önellenőrzés. Ennek gyakoriságát, a mérések időpontjának a rendszerét, abból a célból, hogy értelmezhető, elemezhető adatokat kapjunk, a nemzetközi irányelvek pontosan leírják (ADA, EASD, MDT irányelvek). A mindennapi élet tapasztalata alapján azonban ezt az együttműködést gyakran nehéz elérni a betegekkel.
A vércukormérők fontos funkciója az, hogy elmentik a memóriájukban az adatokat, a mért vércukorértéket a mérés időpontjával együtt eltárolják. Ezeket az adatokat meg is tudják jeleníteni rendszerezett formában egy számítógépes szoftver vagy egy mobilapplikáció segítségével.
Miért fontos, hogy ezek az adatok rendszerezve, grafikusan megjelenítve és elemezve legyenek? Fontos a betegnek és a kezelőorvosnak egyaránt, hogy az adatok értelmezhetőek legyenek, a kezelésről visszajelzést kapjanak, ennek megfelelően a kezelésen módosítani lehessen. A vizualizált megjelenítési mód alkalmas arra, hogy „rajzolatokat”, mintát észleljünk, ami a gyógyszeres vagy az életmódi változtatáshoz nyújt segítséget. Az adatok színes megjelenítése megkönnyíti az edukációt, a motiválást. Az adatok reprodukálhatósága hosszú távon az adott kezelési mód ellenőrzését, összehasonlítását teszi lehetővé. Az, hogy ezek az adatok nagy mennyiségben egy központi adatbázisban vannak, olyan lokális vagy akár nemzeti szintű adatelemzést is lehetővé tesz, amelyre egészségügyi stratégiát lehet alapozni, segíti olyan célzott kutatási projektek kidolgozását, amelyek a betegséggel kapcsolatos összefüggéseket elemzik.
Ambuláns glükózprofil
A legtöbb vércukormérő adatainak feltöltésével a vércukorértékek statisztikai elemzése is megtörténik. Korábban a vércukorérték átlaga, szórása, a mérések gyakorisága jelent meg különböző grafikus megjelenítési módokkal. Az adatok értékelése szükséges az egyéni és napi glükózvariabilitás megítéléséhez egyaránt. A krónikus hyperglykaemia a diabétesz komplikációinak az elsődleges rizikófaktora, míg a nagy és gyakori glükózfluktuáció ettől függetlenül hozzáadódik a diabéteszhez társuló komplikációk kialakulásához, illetve a fokozott kardiovaszkuláris rizikóhoz. Ahhoz, hogy az egyes kezelési módokat összehasonlíthassuk és az adatok időbeni változása is egyértelműen értékelhető legyen, szükség volt egy standardizált megjelenítési mód kifejlesztésére. Mivel szinte minden vércukormérőhöz tartozott egy saját, speciális dizájnnal rendelkező grafikus megjelenítési mód a vércukorértékek elemzéséhez, emiatt számtalan ilyen adatelemzési, adatmegjelenítési felszínt kellett ismerni. Az adatok megjelenítésének a célja a gyors áttekinthetőség és a kezelés gyors kiértékelése, de a különböző megjelenítő felszínek nem voltak összehasonlíthatóak, még akkor sem, ha ugyanazon betegről volt szó, aki közben vércukormérő eszközt váltott. Ez nemcsak a mindennapi életben, hanem a különböző gyógyszertanulmányok, felmérések esetén is nehézséget jelentett. Kellett egy olyan adatmegjelenítő és adatelemző szoftver és felszín, amely egységes és a különböző adatokat összehasonlíthatóvá teszi. Ez a megjelenítési mód az ambuláns glükózprofil (AGP). Az AGP alkalmas a folyamatos szöveti glükózmonitorok, valamint a strukturáltan végzett ujjbegyes vércukormérések adatainak megjelenítésére, statisztikai elemzésére. A vércukormérések glikémiát jelző értékeinek a grafikus megjelenítése (táblázatokban, grafikonokon, diagrammokon) lehetőséget teremt a gyors elemzésre, valamint betegedukálásra is. A standardizált megjelenítés és elemzés miatt az eredmények összehasonlíthatóak, a beavatkozások eredményessége egyszerűbben értékelhető, az önellenőrzés megtanítható a betegnek – valamint alkalmas összefüggések keresésére is. Az első AGP 1987-ben jelent meg Mazze leírásában, majd 2008-ban Mazze és Bergensthal közléseiben. Eleinte ezeket klinikai vizsgálatokban alkalmazták. A gyakorlatban való elterjedése 2008-tól kezdődött, majd 2017-ben az Amerikai Endokrin Társaságok konszenzusban írták le a vércukormérés rendszerét (AACE/ACE Consensus Statement), amelyben az AGP, valamint az adatelemzések klinikai használhatóságát is részletesen elemzik.
Az AGP célja, hogy könnyen áttekinthető, reprodukálható, összehasonlítható, rövid, egyoldalas összegzést kaphassunk a vércukorértékekről. Az AGP az a nemzetközi irányelv, amely alapján a különböző gyártók az új adatmegjelenítő és adatelemző rendszereiket elkészítik. Minden jelentős, vércukorszintmérő készüléket vagy CGM-et gyártó vállalat (pl. Abbott, Dexcom, Medtronic, Roche, Senseonic) már elkészítette a maga AGP riportot alkalmazó megoldását.
A Magyarországon leggyakrabban használt vércukorszintmérőkhöz is elérhetők adatmegjelenítő rendszerek, de ezek saját fejlesztésű adatösszegző és megjelenítő módszereket használtak eddig. Most azonban a nemzetközi irányelv eljutott Magyarországra is. A Di-Care Zrt., a MÉRY és MÉRYkék termékek forgalmazója az MDT XXVII. Kongresszusán bemutatta új adatelemzési és adatmegjelenítési megoldását, amely az IDC-vel (International Diabetes Center), illetve hazai szakemberekkel együttműködésben készült és a nemzetközi AGP irányelv legfrissebb vizualizációs rendszerét használja.
Dr. Kántor Irén
– Mester, sokat kell várni a dolgok jobbra fordulására?
– Hát, ha várunk, akkor még sokat.
(Lao-Ce)