Szerző: Herth Viktória Feltöltés dátuma: 2017.12.12.

Magányos küzdelem

Szándék, akarat, kitartás

Levélben kereste meg szerkesztőségünket Bognár Jánosné, aki akkoriban ocsúdott fel a meglepetésből, hogy ő példa lehet mások előtt. A tapolcai klubba hívták, hogy meséljen magáról.

Nehezen jött össze a találkozás Zsuzsával, a Lesenceistvándon élő hölggyel, de örülök, hogy végre megismerhettem. Egyik ámulatból a másikba estem, ahogy hallgattam történetét. Követendő példa, ahogy a saját maga által összeszedett tudásmorzsák segítségével, hatalmas akaraterővel 120 kilóról lefogyott 65-re. És elrettentő példa, hogy a 2000-es évek küszöbén nem volt senki, aki segített volna neki.

Két gyerek, 120 kiló

1993 őszén, egy halva született baba okozta bánatot követően teherbe esett. Éhomi vércukra 11 fölött volt, kórházba került, várandóssága hónapjait ott töltötte. 24 évesen nem tudott semmit a terhességi cukorbetegségről. Mondták neki, hogy ne egyen cukrot és naponta csak négy zsömlét. (Sokan emlékeznek még erre az időszakra, amikor a diéta ennyiből állt…) Egészséges fia született, az erős fiatalember ma nyugatra készül burkolóként dolgozni. Zsuzsát a szülés után nem hívták vissza, senki nem kérdezte meg tőle, hogy van.

1998-ban ismét teherbe esett, a vércukra még magasabb volt, diétázni kezdett úgy, ahogy korábban tanulta. Lánya szintén egészséges, most érettségizik, egyetemre készül. Ugyanúgy végződött a történet, mint korábban, a baba megszületett, az anyával senki nem törődött. Háziorvosához fordult, ő segített, de nem sok eredménnyel, mert Zsuzsa rendszeresen 10-es éhomi vércukrokat produkált.

2003 a következő dátum, ekkor három hónap alatt három közeli hozzátartozója elhunyt, a lelki megrázkódtatástól 14 fölé ugrott a cukra. Ekkor, 31 évesen 120 kiló volt, dohányzott és a kisgyerekes anyák szokásos testmozgásán kívül semmi sport nem volt az életében.

Ez volt az a pont, amikor azt mondta: elég! Leszokott a dohányzásról, önmagának előírt egy szigorú diétát, és görkorcsolyát húzott. Gyermekként csodálta a jégtáncos lányok kecses mozgását, felnőttként kiment a falu szélére az alig használt, aszfaltozott bekötőútra, ott rótta a köröket. Furcsán néztek rá egy ideig, de ősszel az önkormányzat letisztíttatta a sarat az útról, hogy Zsuzsa görkorizhasson, s ő nyolc éven át, naponta 1-2 óra hosszat ezt is tette.

Zabkorpa, lenmag, fahéj

Hogy csináljam, hogy ne egyek szénhidrátot? – tette fel magának a kérdést, mert másnak nem tudta feltenni. Miközben a megyeszékhelyen színvonalas diabetológiai szakrendelés működött, dietetikus foglalkozott egyenként a betegekkel, Zsuzsának senki nem mondta, hová fordulhat.

Vett tápanyagtáblázatot, mérleget, és napi 120 grammra állította be saját szénhidrát-fogyasztását. Talán már túlzás is, amilyen pontosan étkezett éveken át. A részletekbe most nem megyünk bele, de a három „varázsszerét” nem lehet kihagyni.

Zabkorpa: gyümölcsre, főzelékre szórva, hogy lassítsa a cukoremelkedést, köztes étkezései alkalmával zabkekszet fogyaszt. Fahéj: ami csökkenti a vércukrot, ezt gyümölcsre, túróra, ha néha tésztát eszik, arra szórja. És a harmadik a lenmag, amit szintén szinte mindenbe belekever.

A diétának, görkorcsolyázásnak meg is lett az eredménye, Zsuzsa súlya lement 75 kilóra. De lejjebb tapodtat sem mozdult. Az évek alatt lábai visszeresek lettek, és néha úgy érezte, nincs minden rendben.

Új élet

Szinte teljesen megújult az élete, amikor végre eljutott a tapolcai kórház dietetikusához, Jámbor Szilviához. Ő 160 grammra emelte a napi szénhidrátot, s azóta Zsuzsa ehet tésztát, kenyeret, májkrémet és több olyan finomságot, amitől hosszú éveken át megfosztotta önmagát. S ha azt hiszik, hogy a könnyedebb diétától hízott, tévednek, végre folytatódott a fogyás, ma már 65 kiló körül van. A görkorcsolyát felváltotta a fitneszterem, otthon pedig a szobabicikli, az edzőgép, a napi egy óra sport élete része maradt.

A diétára most is nagyon figyel. A barnakenyeret például nem szereti, cukorral barnítják, felviszi Zsuzsa cukrát. „Varázsszereit” most is keveri gyümölccsel, főzelékkel… és büszkén állítja: soha nem „bűnöztem”!

Lánya ugyanazt eszi, mint Zsuzsa, meg is látszik az alakján, fogyott ő is. A férfiaknak, nagy fiának és a külföldön dolgozó, csak hétvégén hazajáró férjének rendesen főz – ahogy fogalmazza –, de belecsempészi az egészségest, például a rántott húst is teljes őrlésű liszttel panírozza.

48 évesen fiatalosabb, mint 20 éve volt, csinos, fitt, s most már kevésbé görcsös, mint amikor egyedül volt problémájával, egészségre törekvő, de tanácstalan mindennapjaival.

Példa ő a szemünkben: a szándék, az akarat, a kitartás kiválósága. Példa az ő élete, elrettentő példa, hogy még a közelmúltban (talán még manapság is) hányan élnek köztünk tanácstalan sorstársak, akik nehezen vagy egyáltalán nem lelnek segítőre.

Herth Viktória

Megjelent a diabetes2017/6. számában

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!