Gyümölcsöt mindennap – de csak mértékletesen!

Mi az az ennivaló, ami zamatos, lédús, illatos és színes? A gyümölcs. Olyan táplálék, amely „megdolgoztatja” az érzékszerveket. A nyár eljöttével a gyümölcsfák ágai sokszor szinte roskadoznak a termés súlya alatt. A piacok asztalai, az üzletek polcai megtelnek jobbnál jobb, finomabbnál finomabb gyümölcsökkel. Éppen ezért itt az ideje, hogy élvezzük a lédús, idény adta, zamatos, friss gyümölcsöket. A mértékletesség persze itt sem árt!

A gyümölcsök magas biológiai értékű, nedvdús, húsos termései vagy olajtartalmú magvai a növényeknek. Vannak köztük almásgyümölcsűek (alma, körte, naspolya, birs), csonthéjas gyümölcsűek (szilva, meggy, cseresznye, őszi- és kajszibarack). A bogyós gyümölcsök közé sorolják a szőlőt, ribizlit, szedret, málnát, egrest. Kabaktermésű a sárgadinnye és a görögdinnye. Külön csoportot képeznek a nálunk nem termő déligyümölcsök, például a narancs, grépfrút, citrom, mandarin. A száraztermésű, héjas gyümölcsök közé pedig a dió, mandula, mogyoró, gesztenye, mák, tökmag, napraforgómag tartozik. Bár ez utóbbiakat inkább mint olajos magvakat szoktuk említeni és a fogyasztásukkal kapcsolatos ajánlás mennyiség tekintetében más, mint a gyümölcsöknél általában.

Milyen gyümölcsöt?

Az egészséges étrendbe a gyümölcsök és a zöldségek visznek igazán színt. Szó szerint. Amellett, hogy gyönyörködtetik a szemet, kényeztetik az ízlelőbimbókat, tele vannak olyan tápanyagokkal és flavonoidokkal, amelyek nélkül a szervezet nem tudna megfelelően működni. Ezek védik az egészségünket.

A gyümölcsökről elmondható, hogy megfelelő érettségben, frissen élvezhetők leginkább, és ekkor a legmagasabb a tápértékük is. Néhány gyümölcs – mint például az alma, körte – hűvös helyen, megfelelő levegőnedvesség mellett néhány hónapig is tárolható. Azonban a legtöbb gyümölcsféle, mint a cseresznye, földieper, málna legfeljebb csak néhány napig őrzi meg igazán a frissességét. Majd a nedvesség- és vitamintartalmuk fokozatosan csökken. A mélyhűtéssel a legtöbb gyümölcsöt hosszabb ideig is tárolhatjuk, kisebb vitaminveszteség mellett.

A héjasok kivételével a legtöbb gyümölcs 80–90 százalékban vízből áll. A gyümölcsök energiatartalma elsősorban a cukrokból származik (szőlőcukor, gyümölcscukor, szacharóz). Keményítő az éretlen gyümölcsökben van, amely érés során cukorrá bomlik. A gyümölcsök élelmi rost (például pektin, cellulóz) tartalma 1–5 százalék. A bennük lévő zsír- és fehérjemennyiség nem számottevő. Jellegzetes alkotórészeik a gyümölcssavak (almasav, citromsav) és az aromaanyagok.

Mennyit?

A gyümölcsök nem hiányozhatnak a cukorbetegek étrendjéből! Mindennap ajánlott enni belőlük, de csak 2-3 adagnyi mennyiséget, és lehetőleg mindig azt, aminek éppen szezonja van. A gyümölcsök értékes vitaminokat, ásványi anyagokat, élelmi rostokat, flavonoidokat tartalmaznak, amelyek jók az egészségnek. De ebben az esetben is igaz: a jóból a nagyon sok nem biztos, hogy még jobb. Egyrészt, mert kiszoríthatnak más értékes ételeket az étrendből, másrészt nem tartalmazzák a szervezet számára szükséges összes tápanyagot.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már közel három évtizede tette közzé azt az ajánlását, amely napi ötadagnyi, összesen mintegy 40 dekányi zöldség-gyümölcs elfogyasztását javasolja. A WHO szerint ilyen mennyiségű zöldség-gyümölcs elfogyasztásával már jelentősen csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke, az elhízás kockázata. A tudományos társaságok ajánlásai azóta is ezt vagy ennél egy kicsit nagyobb napi mennyiséget javasolnak fogyasztani.

Ezt a napi 40–50, esetleg 60 dkg mennyiséget cukorbetegként ossza el úgy, hogy arányaiban egy kicsit többet egyen a zöldségfélékből, valamivel kevesebbet a gyümölcsökből. Tehát naponta körülbelül 15-20-30 dekányi gyümölcsöt és körülbelül 25-30-40 dekányi zöldséget egyen! Inkább az alacsony cukortartalmú gyümölcsöket részesítse előnyben a magasabb szénhidráttartalmúakkal szemben. Minden gyümölcsöt úgy illesszen az étrendjébe, hogy a fogyasztani kívánt mennyiségnek tudja a szénhidráttartalmát és figyelembe veszi, mennyit ehet belőle egy-egy étkezésnél. Azaz beszámítja az ajánlott – napi és étkezési – szénhidrátbevitelbe.

Az egyes gyümölcsök szénhidráttartalmát tápanyagtáblázatban találja. Az ott megadott értékek tisztított gyümölcsre vonatkoznak (például narancs vagy dinnye héja nélkül), és egyfajta átlagot jelentenek (normál érettségi állapotú gyümölcsök). Tehát nem az ön által fogyasztott konkrét gyümölcs szénhidráttartalmát tartalmazza a táblázat. Azonban jó és fontos tájékozódási érték.

Most, a gyümölcsszezon kellős közepén fontos, hogy az egyes gyümölcsök szénhidráttartalmát ismételje át, ha kell, újra tanulja meg, hogy ne kelljen elővenni minden esetben a tápanyagtáblázatot, ha gyümölcsöt szeretne enni! Illetve mérje le a fogyasztani kívánt gyümölcsmennyiség súlyát, és számolja ki szénhidráttartalmát!

Vannak gyümölcsök, amelyek viszonylag alacsony, mások közepes, míg egyes gyümölcsök magas szénhidrát (cukor)-tartalmúak.

10 dekányi mennyiségben:

• 7 g szénhidrátot vagy kevesebbet tartalmaz: alma, citrom, görögdinnye, grépfrút, málna, földieper, szeder, őszibarack;
• 8–10 g szénhidrátot tartalmaz: egres, birsalma, mandarin, őszibarack, sárgabarack, sárgadinnye, ribizli;
• 11–15 g szénhidrátot tartalmaz: cseresznye, kivi, körte, narancs, meggy, nektarin, szilva;
• több mint 15 g szénhidrátot tartalmaz: szőlő, banán.

A nyári gyümölcsök egyenértéktáblázatában a megadott mennyiségek körülbelül 15 g szénhidrátot tartalmaznak. Tisztított alapanyagokról van szó, például őszibarack magva nélkül, dinnye héja nélkül.

Mikor egyen gyümölcsöt?

A gyümölcsöket lehet egy-egy étkezés befejező fogásaként enni, vagy lehet önállóan kisétkezésre. Azt javaslom, hogy egy-egy étkezésnél 10–15, esetleg 20 g szénhidráttartalmú gyümölcsmennyiséget egyen, naponta 1-2 alkalommal. Ha ennél többet szeretne enni egyszerre, kérjen tanácsot kezelőorvosától, dietetikustól. Bizonyára megtalálják annak lehetőségét, hogyan illeszthet be több gyümölcsöt étrendjébe.

Kicsák Marian

Az Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának dietetikai szakán 1990-ben szerzett kitüntetéses diplomát, 1996-ban egészségügyi szakoktatói diplomát. Jelenleg Nyíregyházán, a Jósa András Oktatókórházban dolgozik. Több mint két évtizede rendszeresen, sikerrel végzi a cukorbetegek terápiás célú oktatásával kapcsolatos feladatait. Több, betegeknek szóló könyv, tájékoztató füzet szerzője, társszerzője.