Feltöltés dátuma: 2015.07.20.

Berni, Flóra és Bence

Kellemes szombat délelőttünk volt a közelmúltban: kisebbik gyermekemmel Litéren jártunk látogatóban. A Veszprémhez közeli faluban egy meseház kapuján csöngettünk − volna, de már parkolás közben elénk sietett Berni és Bence. Valójában csak Berni sietett, Bence édesanyja karjaiban méltatlankodott, ami teljesen érthető, hiszen a tízóraiját zavartuk meg.

Illusztráció

Takács-Pintér Bernadett neve olvasóinknak ismerős: a veszprémi Alapítvány a Cukorbetegekért munkatársaként egy-egy rendezvény szervezése során levelezésben állt a fél országgal, a Civil Fórumok rendszeres moderátoraként pedig láthatták kedves mosolyát, apró alakját. Most egy ideig nem találkoznak vele, mert új és nagyon fontos feladatot vállalt: két gyermekét neveli.

Flóra

A 32 éves, inzulinos cukorbeteg fiatalasszony iker gyermekei április 2-án születtek: Flóra 2350 grammal, Bence – nővére után pár perccel – 2150 grammal. Egészségesek, szépek és így, három hónaposan senki meg nem mondaná róluk, hogy koraszülöttek. Sajnos, egy hónappal korábban látták meg a napvilágot, mint kellett volna. Ezért három hetet töltöttek a kórházban. Berni mellettük volt napközben, de esténként hazament, feltöltődött az otthon békéjével, férje szeretetével és kiskutyájának, Roninak ragaszkodásával. Így másnap reggel mindig friss erővel siethetett babáihoz.

Amikor nála jártunk, nyugodt, magabiztos édesanyával találkoztunk, aki nem lett ideges akkor sem, amikor Flóra megmutatta, milyen egy vérbeli női hiszti. Naponta egyszer „színpadra lép” ezzel, majd megnyugszik. Azon már a család is nevet, hogy ha mérlegre teszik, mindig felháborodik. Édesapja szerint túllépte a neki tetsző súlyhatárt, azért méltatlankodik.

– Nagyon sokat eszik, és nagyon gyorsan. Figyelnem kell, mert előfordulhat, hogy túletetem.

Bence étkezése könnyebben ellenőrizhető, mert speciális cumisüvegből kapja az anyatejet. Hasfájós, s így nem nyel feleslegesen sok, görcsöt okozó levegőt. Egyébként ő a nyugodtabb baba.

Berni

Mikor mindkét baba szunyókált, az én fiam pedig Roni kutyussal játszott, visszaléptünk az időben:

– Jó egy évvel korábban kezdtem felkészülni a terhességre. 2006 óta Vándorfi főorvos úr a diabetológusom, s neki jeleztem, hogy szeretnénk babát. Átállított másik inzulinra, vérnyomásproblémáim is voltak, azt is kezelni kellett. Természetes úton nem estem teherbe, ők „tapolcai gyerekek” (Tapolcán működik a Pannon Reprodukciós Intézet). Volt két sikertelen inszeminációnk (mesterséges spermafelhelyezés), végül a lombikbébi programban eredményesek voltunk. A felkészülés során kapott hormonok miatt a pajzsmirigyem alulműködött, arra is gyógyszert kellett szednem.

Berni korábban inzulinanalógot használt, a babavárás azzal kezdődött, hogy visszaállt humán inzulinra.

Illusztráció

– Az inzulinanalógok szabadságát túlzottan élveztem. Hajlamos voltam akkor enni, amikor kedvem volt, előfordult, hogy nem délben ebédeltem, hanem háromkor. A humán inzulin miatt figyelnem kell az időpontokra, mint a régi rendszerben. Nekem kellenek a kötöttségek ahhoz, hogy betartsam a szabályokat. Ugyanakkor azt is tudom, hogy némi bűnözés belefér. Ha megkívántam valamit, azt megettem a terhesség alatt is, és nem volt semmi problémám. Legutóbb 7 százalék volt a HbA1c-értékem.

– Szerencsére a várandósság idején nem voltak problémák. Ehhez kellett egy jó nőgyógyász, dr. Bagarus Sándor, és egy jó diabetológus, Vándorfi főorvos úr. Hozzá hetente jártam, a nőgyógyászhoz háromhetente. Folyamatos orvosi ellenőrzés alatt álltam. Sőt, a védőnő is gyakrabban látott, illetve látogatott, mint az egészséges kismamákat.

Bence

Kis szünet következett a beszélgetésben, Bence felébredt. A síró babát kamasz fiam vette karjaiba, Berni mosolyogva nézte, ahogy kisfia a nagyfiút figyelve abbahagyta a sírást. Jól elvoltak hosszú percekig, így folytathattuk az interjút. A szülésről kérdeztem az ifjú anyát.

Illusztráció

– Március végén mindenképpen bementem volna a kórházba, de a megbeszélt időpont előtt három nappal elkezdődtek a fájások. Infúzióval leállították, hiszen minden nap számít ilyenkor a gyerekeknek. Tüdőérlelő szert kaptam a babák érdekében, ami hatástalanította az inzulint. Mikor reggel beadtam, nem lefelé, hanem fölfelé ment a vércukrom. Szóltam mindkét orvosomnak, s rövid gondolkodás után megszületett a döntés: műtét. Érzéstelenítéssel zajlott, ébren voltam, mindenki kedves volt velem, beszélgettünk, viccelődtünk.

Most Flóra zendített rá, rövidesen Bence is kedvet kapott tőle. A zenebonában Roni kutyus – aki egyébként már akkor védte a kicsiket, amikor még anyukájuk hasában voltak, most pedig igazi barátjuk és őrzőjük – sértődötten az asztal alá bújt. Nem szereti, amikor sírnak. Mi fiammal lelkesen segítettünk, míg Berni az etetéshez készült, majd gyorsan elköszöntünk, mert innentől már csak útban lennénk.

Mostani számunkban több hétköznapi hősről is olvashatnak. Azt hiszem, az ikreket nevelő diabéteszes anyuka közéjük tartozik.

Herth Viktória
(fotó: Kristóffy András)

Megjelent a diabetes2015/3. számában

Rendelje meg a Diabetes című betegtájékoztató kiadványt, és féláron adjuk mellé a Diabetes különszámokat és a Hypertonia Magazint!
(Legfeljebb 3 db-ot)

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!