Mit tehet a cukorbeteg veséjének védelmében?

A veseszövődmény sokáig tünetmentes marad, így csak rendszeres szűrővizsgálatokkal deríthető fel a kezdeti vesekárosodás jelenléte, az elváltozások súlyossága és a romlás üteme. Sohasem késő elvégeztetni a vizsgálatokat. A már kialakult veseelégtelenség ugyan nem szüntethető meg – ahogy a cukorbetegség sem –, a dialízis (művese)-kezelés indításáig eltelt idő azonban lényegesen, évekkel is kitolható.

Gyakran találkozom a nefrológiai (vesegyógyászati) rendelésen olyan cukorbeteggel, aki nem tudja, hogy tünet hiányában milyen laboreltérések miatt küldte be háziorvosa. Cukorbetegség esetén eleinte a vizeletben kórosan megnövekszik a fehérjetartalom. A magas vércukorszint károsítja a vesék szűrőegységeit, amelyek ezért a nagyobb fehérjemolekulákat is áteresztik a vizeletbe.

Minél nagyobb a vizelet fehérjetartalma, annál valószínűbb a veseműködés gyors romlása, a kreatinin egy idő után megemelkedik a vérben, a GFR értéke viszont ezzel párhuzamosan csökken. Ezen változások már az összesen 2 millió szűrőegység háromnegyedének pusztulását jelentik. Ami maradt, arra tehát vigyázni kell!

Tudta Ön, hogy minden második ember halálát szív- és érrendszeri betegség okozza? A cukorbetegek érrendszerében zajló, lényegesen felgyorsult érelmeszesedés 3-5-ször nagyobb kockázatot jelent a szívinfarktus, agyi infarktus kialakulására, a csökkent veseműködéssel élők számára a rizikó már 17–20-szoros. Ez nagyobb veszélyt rejt a diabéteszes veseelégtelen betegek számára, mint maga a fenyegető művesekezelés, hiszen élettartamukat a korai életkorban átélt érkatasztrófa határozza meg.

Hogyan védhetjük vesénket?

Vesebetegségben nincs egyetlen csodaszer! Számos ponton védeni tudja veséit:

1. Elsőként történjen meg a vizeletfehérje reggeli első vizeletből való évenkénti szűrése (általában diabetológiai gondozáson), mert ez segít azonosítani a vesebetegséget, illetve követni annak súlyosságát.

2. Tudjuk, hogy a nem megfelelően kezelt cukorbetegség, valamint a magasvérnyomás-betegség jelentősen rontja a veseműködést, ezért törekedjen arra, hogy a kezelési célokat minél inkább megközelítse: cukorbetegség esetén ez a 7%-os vagy ez alatti HbA_1c-érték elérését jelenti, a vérnyomás pedig 130/80 Hgmm-nél nagyrészt ne legyen magasabb!

3. Jelentősen csökkent veseműködésnél (ha a GFR értéke 30 ml/perc alatti) vagy kifejezett vizeletfehérje-ürítés esetén a diétás fehérjebevitel mérséklésével (0,8→0,6 g fehérje/nap/testsúlykilogramm) a vesék terhelése csökkenthető. Ez a húsfélék és tejtermékek, tojás mennyiségének csökkentését jelenti.

4. Koleszterincsökkentő gyógyszerek az előrehaladott érelmeszesedés megfékezése útján csökkentik a vesebetegség érrendszeri hatásait, az infarktus és agyérgörcs veszélyét.

5. Bizonyos vérnyomáscsökkentő gyógyszereket a vesekeringést, működést védő hatásai lévén előnyben részesítünk a diabéteszes vesebetegek kezelése során.

6. A megfelelő folyadékbevitel fontos a salakanyagok hatékony, vizeletbe való kiválasztásához. Ez a mennyiség betegenként eltérő – társbetegségektől, napi vizeletmennyiségtől függően. Legalább napi 2 liter legyen, de a 3 liternél több folyadékbevitel haszna már kérdéses. Hasmenéssel, hányással járó vagy lázas betegség esetén a vízhajtók adagját csökkentsék, vagy pár napra hagyják is el, alacsony vérnyomásértékeknél a vérnyomáscsökkentők adagját is szükséges változtatni.

7. Bizonyos gyógyszerek a vesebetegség romlásával már nem vagy csak kisebb adagban szedhetők (metformin, verospiron, gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapítók), ilyenkor orvosa más hatóanyag-tartalmú gyógyszerre válthat. Antibiotikum felírásakor az adag a veseelégtelenség mértékétől függ, említse meg a felíró orvosnak vesebetegségét!

8. A kontrasztanyaggal járó CT-, MR-vizsgálat vagy koszorú- és egyéb érfestés további vesekárosodást okozhat, ami jó eséllyel megelőzhető még több folyadékbevitellel a vizsgálat előtti és utáni napokban (3 liter/nap), valamint napi 2×600 mg ACC bevételével a vizsgálat előtti nap és aznap ismételten. A metformintartalmú gyógyszereket a vizsgálat előtt legalább két nappal el kell hagyni, és utána is 2 nap elteltével kezdhető csak újra.

9. Előrehaladott vesebetegség a diabéteszes terhesség vállalhatóságának ellenjavallatát képezi mind a diabéteszes anya, mind a gyermek érdekében.

Amennyiben a vesebetegség irányába a szűrés nem történt meg, idővel tünetek jelennek meg: lábra és szemhéjra, arcra kiterjedő vizenyő, vérnyomás-emelkedés, a vizelet fokozatos csökkenése. Ezen tünetek esetén a veseműködés ellenőrzése céljából mielőbb jelentkezzen háziorvosánál, aki elindíthatja a nefrológiai gondozásba vételt.

Mi történik a vesegondozáson?

Az első 1-2 vizsgálat során a vesék ultrahangvizsgálata, a veseerekhez hasonló nagyságú és állapotú szemfenéki erek állapota, a vizeletlelet és a kórelőzmény alapján megítéljük, hogy a vesebetegség valóban a cukorbetegség következménye-e, vagy további okot kell keresnünk az eltérésekre. Azután a vesebetegség súlyosságától függően általában 3-6 havonta végzünk újabb viziteket vérvételi és vizeleteredmények, vérnyomás- és vércukornapló segítségével. Társuló urológiai problémák: vizelettartási, prosztatabetegségek szintén felmerülhetnek, valamint a megjelenő vérszegénység veseeredetének tisztázását, kivizsgálását is elindítjuk.

A gondozás során a fentebb említett kezelési lépéseken túl lehetőségünk van a vese­ere­detű vérszegénység – vérképző eritropoetin hormonnal és vasbevitellel történő – kezelésére, a vízhajtó dózisának beállítására, a magas káliumszint korrekciójára. Kimerülő veseműködés esetén beszélünk a további megoldási lehetőségekről, mint a hasűri otthoni és a gépi művesekezelésről, a veseátültetésről, vagy akár a vese-hasnyálmirigy együttes átültetésének mikéntjéről.

Az a diabéteszes beteg, aki eljut a nefrológiai rendelésekre és ezzel lehetővé válik számára, hogy kellő tudást szerezzen vesebetegségéről, annak kezeléséről, várható jövőjéről, hosszabb és teljesebb életet élhet, lényegesen jobb állapotban, mint elkésve észlelt és kezelésbe vett betegtársai.

Dr. Havasi Anett