Szerző: Dr. Bakó Barnabás Feltöltés dátuma: 2015.03.29.

Cukorbetegek előkészítése endoszkópos vizsgálatokra

Magyarországon évente 125 endoszkópos munkahelyen körülbelül 330000 endoszkópos vizsgálatot végeznek, ezek 15–20 százalékát cukorbetegeken. Az endoszkópos beavatkozások éhgyomorra történnek, az étkezés kimaradása vércukoresést provokálhat. A hipoglikémia megelőzhető, ha a tervezett vizsgálat előtt a beteg kellően alapos tájékoztatást kap. A betegoktatás idő hiányában gyakran elmarad, vagy nem terjed ki minden részletre, ezért ebben a cikkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Az endoszkópos vizsgálatok jelentősége

Az endoszkópos vizsgálatok segítségével lehetővé válik a hasonló tüneteket előidéző gyomor-bélrendszeri betegségek elkülönítése. Például székletritmus-változást gyakran okoz diabéteszes neuropátia (a bélmozgást szabályozó idegek károsodása révén), de ugyanezt a tünetet látjuk vastagbéldaganat esetén is. A biztos elkülönítő diagnózishoz vastagbéltükrözés szükséges.

A cukorbetegség ugyanakkor nehezítheti az endoszkópos vizsgálatok előkészítését: neuropátia okozta gyomorürülési zavarban előző napi ételmaradék zavarhatja meg a gyomortükrözést, a beidegzési zavar miatt lelassult bélműködés pedig a vastagbéltükrözést teheti nehezebbé. Egy klinikai tanulmányban a diabéteszes és a nem diabéteszes betegek előkészítésének eredményességét hasonlították össze vastagbéltükrözés előtt. Azt találták, hogy cukorbetegek körében csak 62 százalékos volt a megfelelő kitisztulás, szemben a nem diabéteszes egyének 97 százalékos arányával. Az elégtelen előkészítés miatt az esetek közel tizedében meg kellett ismételni a vizsgálatot.

Cukorbetegekre vonatkozó általános szempontok

Előkészítés az egyes endoszkópos vizsgálatok előtt

Gyomortükrözés (gasztroszkópia)

A gasztroszkópiára vonatkozó előkészítés általában a vizsgálat előtti napot nem érinti, a beteg nyugodtan vacsorázhat, ha lefekvés előtti (bedtime) inzulint kap, azt is beadhatja a szokásos dózisban. Gyomorürülési zavar klinikai tünetei esetén azonban indokolt lehet hosszabb éhgyomri periódus biztosítása, ez esetben a vizsgálat előtti napon a vacsora kihagyása javasolható. A gasztroszkópia éhgyomorra történik, emiatt a vizsgálat napján a beteg ne reggelizzen, vércukorcsökkentő tablettáit se vegye be. Ha inzulint kap, a rövid hatású inzulin kimarad, a reggeli bázisinzulinját beadhatja.

Gasztroszkópos vizsgálat előtt a garatreflexek kikapcsolása céljából lidokaint tartalmazó sprayt alkalmaznak, amelynek a hatása körülbelül egy óra múlva szűnik meg, ezért ennyi időt várni kell az étkezéssel a vizsgálat befejezése után a félrenyelés veszélye miatt. Egy óra elteltével a beteg reggelizhet, gyógyszereit beveheti, ha étkezési inzulint kap, azt beadhatja.

Elhúzódó vizsgálat esetén javasolt a reggeli étkezés kihagyása az étkezési inzulinnal együtt, mert a több órával megcsúsztatva beadott reggeli előtti inzulin átfedésbe kerül a déli inzulinnal. Az étkezési inzulinok közötti átfedésre akkor számíthatunk, ha a humán gyors hatású inzulinok beadása között 6 óránál rövidebb, az ultragyors inzulinanalógok beszúrása között 3-4 óránál kevesebb idő telik el.

Vastagbéltükrözés (kolonoszkópia)

A vastagbél betegségeinek felderítésére a vastagbéltükrözés a legeredményesebb vizsgáló eljárás. A vizsgálat értékét nagymértékben ronthatja, ha a vastagbél előzetes tisztítása nem hozott megfelelő eredményt. A székletmaradványok megnehezítik a nyálkahártya megítélését, megnő egyes elváltozások fel nem ismerésének aránya, nagyobb a szövődmények esélye, hosszabb a vizsgálati idő, vagy akár lehetetlen elvégezni a beavatkozást.

Kolonoszkópiás felvételek

Kolonoszkópiás felvételek

Diétás megszorítások: fontos, hogy a páciens a kolonoszkópia előtt több nappal már ne fogyasszon apró magvakat tartalmazó ételeket, gyümölcsöket, rostszegényen, bő folyadékbevitellel étkezzen.

A vércukorcsökkentő gyógyszerek adagolása kolonoszkópia előtt módosításra szorul! A vizsgálat előtti napon ebédre már csak „üres” levest ehet a beteg, a vacsora kimarad, illetve a vizsgálat reggelén sem ehet a páciens. A kimaradó étkezések miatt fokozott hipoglikémia-rizikóval kell számolnunk, amelynek kivédése érdekében a vércukorcsökkentő gyógyszerek adagolása az alábbiak szerint módosítandó:

Szájon át alkalmazott (orális) vércukorcsökkentő kezelés esetén fokozott hipoglikémia-kockázattal akkor kell számolnunk, ha a beteg szulfanilurea csoportba tartozó gyógyszert kap. Ezek a legrégebben alkalmazott, tablettás készítmények. Szulfanilurea csoportú gyógyszerek az alábbi felsorolt hatóanyagok valamelyikét tartalmazzák: glibenclamid, gliclazid, gliquidon, glimepirid. A vizsgálat előtti napon a szulfanilurea típusú gyógyszer adagja felére csökkentendő! Valamennyi orális készítmény kihagyandó a vizsgálat reggelén, amikor a beteg éhgyomorra marad! Vércukorkontroll ajánlott a vizsgálat előtti napon 17 és 21 órakor, illetve a vizsgálat napján reggel.

Napi egyszeri bázisinzulinnal kiegészített tablettás kezelés (BOT) esetén a vizsgálat előtti napon a hosszú hatású inzulin dózisa megfelezendő, ugyanez vonatkozik a szulfanilureákra is!

Napi kétszeri előkevert inzulint kapó beteg a vastagbéltükrözés előtti napon este a szokásos inzulindózisnak csak a felét adja be. Mivel a keverék inzulin gyors hatású komponenst is tartalmaz, az inzulinbeadás után 20-25 gramm szénhidrátot tartalmazó folyadék (2-2,5 dl gyümölcslé, nem színes cukros üdítő) elfogyasztása szükséges.

Bázis-bólus kezelés esetén a kolonoszkópia előtti napon az esti, lefekvés előtti (bedtime) inzulin adagját felére javasolt csökkenteni! A vizsgálat előtti napon a vacsora kimarad, emiatt gyors hatású inzulin beadása nem javallt! Másik lehetőség, ha vacsoraidőben (18 óra körül) 20-30 százalékkal csökkentett adagú gyors hatású inzulint ad be a beteg, majd gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmazó folyadékot fogyaszt, 2-2,5 dl gyümölcslé, cukros üdítő formájában. (Az inzulindózis pontos megadásához vegyük figyelembe, hogy a cukros üdítők, illetve gyümölcslevek 100 ml-enként 10-12 g szénhidrátot tartalmaznak.) Későn befejeződő endoszkópos vizsgálat esetén a reggeli teljes elhagyása javasolt a reggeli rövid hatású inzulinnal együtt (kerülendő az elcsúsztatva beadott reggeli és a déli gyors hatású inzulinok közötti átfedés, ami hipoglikémiát provokálhat).

Ajánlott folyadékbevitel a kolonoszkópos előkészítés során

Cukormentes tea, víz, ásványvíz, tésztát nem tartalmazó leves, diétás (cukormentes, nem színes) üdítő az előkészítés során bármikor fogyasztható. A leggyakrabban alkalmazott polietilén-glikolos (PEG) előkészítés esetén a beteg 10-12 óra különbséggel 2-2 liter folyadékot iszik meg. Ennél nagyobb mérvű folyadékbevitelt nem forszírozunk (a betegek sem igénylik, bizonyos esetekben még az előírt előkészítő folyadék bevitele is nehézséget okoz). Ha a hashajtó készítmény kis mennyiségű (Fleet Phospho-soda, X-PREP-75 oldat, Picoprep), akkor a hasmenés okozta folyadékveszteség ellensúlyozására az előkészítés alatt 2-3 liter folyadék több részletben történő elfogyasztása ajánlott, ami egyben a jobb kitisztulást is segíti.

A fenti ajánlások betartásával a hipoglikémia elkerülhető, az eredményes előkészítés pedig garantálja a sikeres vizsgálatot, rövidíti annak időtartamát. Ha az endoszkópos előkészítéssel kapcsolatosan kérdés merül fel, akkor kérjük ki a vizsgálatot elrendelő gasztroenterológus tanácsát! Ha a vércukorcsökkentő gyógyszerek dózismódosítása nem egyértelmű, akkor a diabetológiai gondozást végző orvostól javasolt útmutatást kérni.

szerzo

Dr. Bakó Barnabás

1986-ban végzett a Debreceni Egyetem Általános Orvosi Karán summa cum laude eredménnyel. Az egyetemi évek után a B.-A.-Z. Megyei Kórház II. Belgyógyászatán kezdett el dolgozni, munkahelye azóta sem változott. 1991-ben belgyógyászatból, 1994-ben endokrinológiából tett szakvizsgát. 1998-ban szerezte meg a Magyar Diabetes Társaság diabetológus orvosa minősítést.

Megjelent a diabetes2015/1. számában

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!