A 2-es típusú diabétesz kezelése: mit tehet a beteg?

A 2-es típusú diabétesz krónikus betegség, amelyben a szervezet szénhidrát-anyagcseréjének a folyamata zavart szenved. Ez két okból következhet be: egyfelől a szövetek érzékenysége az inzulin hatásával szemben csökkenhet, másfelől nem termelődik a vércukor normális értékek között tartásához elégséges mennyiségű inzulin.
Kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszanak, de nagy jelentősége van az életmódi tényezőknek, mint az elhízás és a mozgásszegény életmód. Bár leginkább felnőtteknél fordul elő, az elhízás világméretű fokozódása miatt a 2-es típusú diabétesz egyre több gyereket is érint. A betegség jelenleg nem gyógyítható, de ma már jól kezelhető.

A kezelés sikeréhez elengedhetetlen a beteg aktív közreműködése, mivel alapvetően szükséges az életmódváltás, azaz a helyes táplálkozás, a fizikai aktivitás, a testsúlykontroll. Amennyiben az életmódi kezeléssel a vércukor nem tartható a normálértékeken belül, antidiabetikus gyógyszeres kezelésre vagy inzulinterápiára van szükség.

A 2-es típusú diabétesz tünetei igen lassan alakulhatnak ki. Gyakran előfordul, hogy a betegnek már évek óta diabétesze van anélkül, hogy tudna róla.

Diabétesz gyanúja merül fel, amennyiben az alábbi tünetek jelen vannak:

• Fokozott szomjúság és gyakori vizeletürítés: a vér cukorszintjének az emelkedése a folyadékot „elszívja” a szövetekből, ami a szomjúságérzés fokozódásához, több folyadékbevitelhez, következetesen több vizelet ürítéséhez vezet.
• Fokozott éhségérzet: elégséges mennyiségű inzulin hiányában nem jut elég cukor a szervezet sejtjeibe, ami sejten belüli energiahiányt, emiatt intenzív éhségérzetet okoz.
• Súlyvesztés a fokozott táplálékbevitel ellenére: mivel a szervezet a cukrot nem tudja megfelelően felhasználni, alternatív energiaforrásokra kényszerül, amelyeket az izmokból és a zsírszövetből mobilizál.
• Fáradékonyság: annak, hogy a sejtek nem jutnak megfelelő mennyiségű cukorhoz, fáradékonyság és ingerlékenység lesz a következménye.
• Homályos látás: a túl magas vércukorszint miatt a szemlencséből folyadék távozhat, ami akadályozza a fókuszálást.
• Lassan gyógyuló sebek és gyakori fertőzések.

Bár a diabétesz sokáig tünetmentes maradhat, már ekkor is károsítja a létfontosságú szerveket (szív, vérerek, idegek, szem, vese). A vércukor megfelelő szinten tartása megakadályozhatja a komplikációk kialakulását. A megelőzés azért rendkívül fontos, mert bár a diabétesz szövődményei lassan alakulnak ki, rokkantsághoz vezethetnek, sőt az életet is veszélyeztetik.

Életmódterápia

A diabétesz kezelése összetett, amelynek legfontosabb eleme az egészséges étkezés, a rendszeres mozgás, a gyógyszeres vagy inzulinkezelés, a rendszeres vércukor-ellenőrzés.

Az általános hiedelemmel ellentétben nem létezik specifikus diabéteszes diéta, törekedni kell a magas rost- és alacsony zsírtartalmú táplálkozásra, azaz minél több gyümölcs, zöldség, egész magvak fogyasztására, ugyanakkor csökkenteni kell az állati eredetű táplálék, a finomított szénhidrátok, valamint az édességek fogyasztását.

Nagyon fontos a rendszeres mozgás, amelynek a mindennapi élet részévé kell válnia. Célul kell kitűzni legalább 30 perces aerob tevékenységet minden nap. Fontos a nyújtás, és az erősítő edzés is. Az edzést kis terheléssel kell kezdeni, és fokozatosan emelni. Figyelembe kell venni, hogy a fizikai aktivitás csökkenti a vércukrot, ezért azt mérni kell minden aktivitás után, szükség esetén gondoskodni kell megfelelő mennyiségű szénhidrát beviteléről.

Szintén nagyon fontos a vércukor rendszeres mérése és vércukornapló vezetése. Csak gondos monitorozással biztosítható, hogy a vércukorértékek lehetőleg mindig a céltartományban helyezkedjenek el.

Amennyiben a vércukor szintje nem tartható a normáltartományban az életmódi kezeléssel, gyógyszeres terápiára van szükség. Ez lehet egy gyógyszer, vagy több, különböző módon ható gyógyszer együttes alkalmazása. Az első választás az esetek többségében a metformin, amely javítja a szövetek inzulinnal szembeni érzékenységét, azaz a rendelkezésre álló inzulint a szervezet hatékonyabban tudja felhasználni.

Ha a metformin önmagában nem elégséges, vagy a beteg valamilyen okból nem tolerálja, esetleg ellenjavallt, további különböző hatásmechanizmusú gyógyszerek kerülhetnek alkalmazásra. Ilyenkor érdemes felkeresni a diabetológiai szakrendelést, ahol egyénre szabottan történik a második vagy a harmadik gyógyszer, illetve az inzulin kiválasztása. Ezen gyógyszerek többsége a szakorvos által adott javaslatra írható fel magasabb TB-támogatással.

Bár több alternatív, természetgyógyászati terápiás lehetőségről jelent meg adat, jelenleg nincs olyan, amely javasolt lenne a diabétesz kezelésére. Amennyiben a beteg mégis ilyen terápia kipróbálásáról dönt, nagyon fontos, hogy ezt beszélje meg a kezelőorvosával, és az addigi kezelését önhatalmúlag ne hagyja abba! Jelenleg nincs olyan – alternatív vagy hagyományos, gyógyszeres – kezelés, amely meggyógyítaná a diabéteszt. Ugyanakkor előfordul, hogy a testsúly normalizálásával elhagyható vagy csökkenthető lesz a gyógyszer, illetve az inzulin. Visszahízás esetén azonban újra gyógyszert kell adni, illetve növelni szükséges az inzulindózist. Alapvetően fontos, hogy a jól beállított terápiát (különösen az inzulinkezelést) a beteg ne függessze fel, mert ez a szénhidrát-anyagcsere felborulásához vezethet.

A diabétesz komoly betegség, amelynek a kezelése napi 24 órás elkötelezettséget igényel a betegtől is. Az erőfeszítések azonban elnyerik a jutalmukat, mivel a felállított terápiás terv követése megelőzheti a szövődmények kialakulását. Sőt, hosszabb távon azáltal, hogy a diabétesz egészségesebb életmódra ösztönöz, javíthatja a cukorbeteg és családja életminőségét.

Dr. Bedő Csaba belgyógyász és háziorvos, több hazai és külföldi szakmai társaság tagja, szakfordító.