Hírek a nagyvilágból
Ebben a rovatban néhány friss, nemzetközi tudományos kutatási eredményt ismerhet meg a kedves olvasó a magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia), valamint a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségekkel kapcsolatosan. Igyekszünk a nemzetközi tudományos cikkek üzenetét érthető, hétköznapi nyelven átadni, hogy a mindennapi életben is hasznosak lehessenek.
A következőkben áttekintést adunk a magas vérnyomás és különböző egészségkárosító tényezők közötti összefüggésekről. Kitérünk a vérnyomás és a daganatos betegségek kapcsolatára, valamint bemutatjuk, milyen hatással van a légszennyezés a hipertónia kialakulására és lefolyására. Emellett ismertetjük a mesterséges intelligencia legújabb alkalmazási lehetőségeit a hipertónia megelőzésében, diagnosztikájában és kezelésében.
A légszennyezés hatása a prehipertónia időszakában
Zhang S, et al.: Exposure to air pollution during pre-hypertension and subsequent hypertension, cardiovascular disease, and death: a trajectory analysis of the UK Biobank cohort. Environ Health Perspect 2023; 131(1): 17008. doi:10.1289/EHP10967
A légszennyezés jól ismert kockázati tényezője a magas vérnyomásnak és a szív-érrendszeri betegségeknek. A kutatások szerint elsősorban a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló por (PM2.5) mutat szoros összefüggést a vérnyomás emelkedésével és a szív-érrendszeri halálozással, emellett a gáz halmazállapotú szennyező anyagok (nitrogén-dioxid és a nitrogén-oxidok koncentrációja) szintén fokozzák a szív-érrendszeri betegségek és a halálozás kockázatát.
A mostani vizsgálat célja az volt, hogy a prehipertónia időszakában a légszennyezésnek való kitettség hosszú távú hatásait feltérképezze a hipertónia, a szív-érrendszeri betegségek és a halálozás kockázatára nézve. Az elemzés a UK Biobank több mint félmillió főt számláló adatbázisára épült, az Egyesült Királyságban 2006–2010 között bevont résztvevők 40–70 év közöttiek voltak. A prehipertóniás állapotot a 120–139 Hgmm szisztolés vagy 80–89 Hgmm diasztolés vérnyomásérték alapján határozták meg, vérnyomáscsökkentő gyógyszerszedés nélkül.
A résztvevők betegsége előrehaladását többállapotú (multistate) modellezéssel elemezték. Öt fő légszennyező anyag – különösen a PM2.5 és a nitrogén-dioxid – pozitív összefüggést mutatott a hipertónia, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a halálozás kockázatával. A legerősebb kapcsolatot a prehipertónia hipertónia átalakulás folyamata, illetve a prehipertónia és a szív- és érrendszeri betegség/halál átmenetek esetében találták, míg a hipertóniából való továbblépés kardiovaszkuláris betegségbe vagy halálba kevésbé mutatott szignifikáns összefüggést. A hipertónia közvetítő szerepet játszhat a légszennyezés és a végkimenetelek között. A kutatók szerint a prehipertónia időszaka különösen érzékeny szakasz lehet, amikor a légszennyezés érrendszeri károsodást indíthat el. Ez alátámasztja, hogy a prehipertóniás egyének fokozottan veszélyeztetettek, és korai kiszűrésük kiemelten fontos.
Összességében a tanulmány arra világít rá, hogy a légszennyezés már a magas vérnyomás előfázisában is káros folyamatokat indíthat el, melyek halálos kimenetelhez vezethetnek.
Onko-hipertónia: egy folyamatosan fejlődő szakterület a daganatos betegségek és a magas vérnyomás vonatkozásában
Totolici S, et al: Onco-hypertension: A continuously developing field between cancer and hypertension. Int J Mol Sci 2024; 25(6): 3442. doi:10.3390/ijms25063442
A fejlett országokban a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek a vezető halálokok közé tartoznak, továbbá a daganatos betegek körében a leggyakoribb társbetegség a hipertónia. A kor előrehaladtával mindkét betegség előfordulása növekszik. Ennek egyik oka lehet a közös kockázati tényezők, mint az elhízás, a dohányzás, a cukorbetegség, a krónikus gyulladás és az oxidatív stressz. Továbbá az is, hogy a daganatos betegek túlélési esélyei javultak az utóbbi években az új kemoterápiás szerek fejlődésének köszönhetően, de ezek a kezelések gyakran szív- és érrendszeri mellékhatásokkal járnak.
Bizonyos kemoterápiás szerek, különösen a vaszkuláris endoteliális növekedési faktor gátlók (VEGFI) és a tirozin-kináz-gátlók (TKI-) másodlagos hipertóniát okozhatnak, amely általában enyhe és visszafordítható, de ritkán súlyos is lehet, ami a kezelés megszakításához vezethet.
A kortikoszteroidok, az eritropoetin, a nem szteroid gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók és a kalcineurin-gátlók önmagukban is fokozhatják a vérnyomást, különösen, ha daganatellenes kezelésekkel kombinálják őket. A hipertónia önmagában is kockázati tényező lehet a rák kialakulásában, különösen vesesejtes karcinómában, prosztatarákban és vastagbélrákban.
A daganatos betegek esetében a hipertónia kezelési küszöbértéke a beteg kardiovaszkuláris kockázati profiljától függ, és egyéni stratégiát igényel. Az antihipertenzív kezelés kiválasztásakor figyelembe kell venni a kemoterápiás szerek kardiotoxikus hatásait és a gyógyszerkölcsönhatásokat. A szerzők hangsúlyozzák a rákos betegek hipertóniája korai diagnózisának és kezelésének fontosságát a túlélés javítása érdekében. Felhívják a figyelmet a jövőbeli kutatások szükségességére a kemoterápia által kiváltott hipertónia mögöttes molekuláris mechanizmusainak feltárása érdekében. A kutatások új vérnyomáscsökkentő szerek kifejlesztéséhez vezethetnek, amelyek jobban alkalmazkodnak a rákos betegek igényeihez. A cikk kiemeli a multidiszciplináris (különböző szakterületeken dolgozó orvosok) együttműködés fontosságát a kardiológusok, onkológusok és más szakemberek között az optimális betegellátás biztosítása érdekében.
Az onko-hipertónia területének fejlődése reményt kelt a rákos betegek kezelésének és életminőségének javításában, miközben minimalizálja a kardiovaszkuláris mellékhatásokat.
A mesterséges intelligencia alkalmazása a magas vérnyomás kezelésében
Cho JS, et al.: Application of artificial intelligence in hypertension. Clin Hypertens 2024; 30: 11. doi:10.1186/s40885-024-00266-9
Cho és Park áttekintő cikke szerint a mesterséges intelligencia (MI) áttörést hozhat a hipertónia jobb megértésében és menedzsmentjében, és számos területen kínál új megoldásokat.
Vérnyomásmérés és monitorozás MI segítségével
Az MI új lehetőségeket nyitott a vérnyomásmérés és -monitorozás terén. 2018 és 2023 között megjelent kutatások alapján az MI-t a mérési pontosság javítására és a folyamatos monitorozás megvalósítására kezdték alkalmazni. Fejlesztettek olyan mobilalkalmazásokat, amelyek a hagyományos mandzsettás mérések hanghullámait elemzik automatikusan. Elindult a mandzsetta nélküli vérnyomásmérés korszaka is, fotopletizmográfiás (PPG) és EKG-jelek alapján. Ezek az eszközök lehetővé teszik a vérnyomás napi szintű, folyamatos nyomon követését. Mobiltelefon kamerájával vagy hordozható szenzorral végzett mérést is kifejlesztettek már. Klinikai tesztek alapján a mélytanulási modellek néhány Hgmm eltéréssel becsülték meg a vérnyomást. Új ötletként retinakép-elemzést is kipróbáltak, bár az eljárás még nem elég pontos. A jövőbeli cél a kalibrációmentes, pontos, hordozható vérnyomásmérés elérése MI segítségével. Az eddigi eredmények alapján az MI forradalmasíthatja a hipertónia diagnosztikáját és otthoni követését.
Hipertónia – diagnosztika és kockázatbecslés MI-vel
Az MI-t sikeresen alkalmazzák a maszkolt hipertónia felismerésére, amikor a rendelői vérnyomás normális, de az otthoni mérések alapján magas. Gépi tanulási modellek képesek előre jelezni, ha egy beteg kezeléssel nem éri el a vérnyomáskontrollt. Az MI segít a vérnyomás-ingadozás (BPV) mélyebb elemzésében is. Megfelelő módszerrel variabilitás szerint csoportosítva a betegeket kitűnt, hogy a magas vérnyomás-ingadozású csoportban lényegesen nagyobb a szív- és érrendszeri események kockázata. Több bemenetű mélytanuló modellek képesek az otthoni vérnyomásértékek alakulását hetekkel előre megjósolni. Az MI az EKG-jelek elemzésével is felismerheti a tartósan magas vérnyomást standard EKG-felvételek alapján. Big data-elemzések révén az MI segíthet elkülöníteni a szekunder hipertónia eseteit az elsődleges hipertóniától. Elektronikus egészségügyi adatok (EHR) és neurális hálózatok felhasználásával automatizálható a hipertónia okának differenciáldiagnózisa. Az MI-alapú kockázatbecslő modellek pontosabban jósolják meg a 10 éves kardiovaszkuláris eseménykockázatot, mint a hagyományos skálák. Az adatok alapján az MI komplexebb, személyre szabott hipertónia-prognózist és kezelési stratégiát tesz lehetővé.
Személyre szabott kezelés és betegirányítás MI-támogatással
A mesterséges intelligencia által támogatott mobilalkalmazások és viselhető eszközök új lehetőségeket kínálnak a magas vérnyomás önellenőrzésében és menedzselésében. Ezek a rendszerek automatizáltan elemzik az otthoni vérnyomásmérések, a fizikai aktivitás és egyéb személyes adatok eredményeit. A feldolgozott adatok alapján személyre szabott visszajelzéseket biztosítanak, például gyógyszerszedési emlékeztetőket, életmódbeli tanácsokat, illetve szükség esetén orvosi konzultációs javaslatokat. Egyes fejlesztések valós idejű vérnyomásváltozásra reagáló algoritmikus támogatást is nyújtanak. Egy 2022-es randomizált kontrollvizsgálat igazolta, hogy az ilyen alkalmazások szignifikáns vérnyomáscsökkentést eredményezhetnek a felhasználóknál. Az MI-alapú elemzések egyéni rizikóprofil alapján elősegítik az optimális vérnyomáscsökkentő gyógyszer kiválasztását is. Nagyméretű adatbázisok elemzése révén azonosíthatók a gyógyszerekre adott válaszreakciók betegcsoport-specifikus mintázatai. Az MI hozzájárul a gyógyszeres terápia adherenciájának javításához is az automatikus emlékeztetők és visszajelzések révén. Szegmentációs modellek segítségével felismerhető, hogy kiknél legnagyobb a kockázata a terápiás együttműködés hiányának. Ez lehetővé teszi a célzott, személyre szabott beavatkozásokat az adherencia növelése érdekében.
Az MI jövőbeni szerepe és a hipertónia
Az MI-modellek fejlesztése és validálása lehetőséget teremt arra, hogy a klinikai gyakorlat minden területén – beleértve a vérnyomásmérést, a diagnosztikát, a prognózist és a kezelést – jelentős előrelépést érjünk el. Az MI által kínált elemzések és előrejelzések révén az orvosok gyorsabban, megalapozottabban és célzottabban hozhatnak klinikai döntéseket, ezzel javítva a betegellátás minőségét és hatékonyságát.
Elsődleges, másodlagos hipertónia
A kiváltó okot tekintve a magasvérnyomás-betegséget két nagy csoportra osztjuk, primer és szekunder eredetűre. A két csoport eltérő kezelést igényel, ezért fontos a pontos diagnózis felállítása.
- Primer, azaz elsődleges hipertóniáról beszélünk, amikor a magas értékek mögött nem lehet közvetlen szervi okot diagnosztizálni, több tényező együttes hatásának következménye az emelkedett vérnyomás.
- Szekunder (másodlagos) hipertónia esetén a vérnyomás emelkedését egyértelműen beazonosítható szervi eltérés okozza. A másodlagos hipertónia kiváltó oka leggyakrabban a vese mint az egyik legfontosabb vérnyomás-szabályozó szervünk megbetegedése. De egyes endokrinológiai kórképek, a hipotalamusz betegsége, érfejlődési rendellenesség stb. is okozhatja. A másodlagos hipertónia lényegesen ritkább, az összes eset kb. 5–10 százalékát teszi ki. Kezelésekor elsősorban az alapbetegség gyógyítása a cél, ami rendezi a vérnyomást is, ezért nincsen általános terápia.
Dr. Fejes Imola
Az SZTE SZAOK SZAKK Belgyógyászati Klinika, Nefrológiai és Hypertonia Centrum belgyógyász, nefrológus és hypertonológus szakorvosa, egyetemi tanársegéd, több tudományos társaság tagja.
