A magasabb vérnyomással élés problémáját ma már sokunk ismeri, tudja kárát, szeretne tenni elkerüléséért, gyógyításáért. A háziorvosok kiszűrik a 140/90 Hgmm feletti vérnyomással élőket, és elkezdik kivizsgálásukat, kezelésüket. A kezelés életmódi tanácsokkal és szükség szerint gyógyszeres kiegészítéssel zajlik.
Én egy hipertóniacentrumot vezetek több, mint 10 éve, Zuglóban. A hozzám fordulók legtöbbje már sok éve tud magas vérnyomásáról. Ha kezelése nem megfelelő, háziorvosa kérése, hogy segítsek megtalálni a rászabottat. Ezt a kifejezést nem véletlenül írtam le, mert a vérnyomás beállítása, a terápia egyénre alakítása egy ruhakészítés lépéseit idézi. Az első próba még elnagyolt, de látszik már az anyag esése, a varrónő elképzelésének körvonala. Aztán a második és esetleg harmadik próba során kialakul a végleges formára alakítás. Így kell a megfelelő gyógyszereket megtalálni, adagjukat, a bevétel időpontját egyénre igazítani. Nem szabad kapkodni, várni kell a hatás kialakulását, néha napokig tart, mire a szervezet megfelelően reagál. Az enyhe emelkedés (150–160 Hgmm körüli) vagy esés (100 Hgmm körül) a beállítás során szinte természetes. Ilyenkor nincs más feladatunk, mint szorgalmasan felírni a mért értékeket, hogy kezelőorvosunkkal megbeszélhessük a tennivalókat. Orvosunk alakítani fog a terápián, megmondja, mit-mikor-hogyan szedjünk (folyik a ruhapróba…) – ne pánikoljunk, ne menjünk ügyeletre, inkább higgadjunk le, ha kell, egy kis enyhe nyugtató biztosan segít.
Gyakori tapasztalatom, hogy a sok panasszal ügyeletet hívó aztán órákig tipródik valamelyik ügyeleten, teljesen feleslegesen. Hazaküldik, azzal, hogy keresse fel kezelőorvosát, az igazítson a terápián. Ezt meg lehet úszni azzal, hogy egyenesen a háziorvosunk vagy hipertonológusunk tanácsát kérjük. A frontokra rosszul reagáló emberek érzékenyebbek, ők azok, akiknek bármilyen stresszre rögtön ugrál a vérnyomásuk, ők azok, akik az orvosi rendelőkben is ún. fehérköpeny-hipertóniát mutatnak. Vannak kiváló olyan gyógyszerek, amelyek pont az ilyen típusú vérnyomást regulázzák meg. Egyet ne tegyünk, ne mi találjuk ki, mit vegyünk be, illetve mit ne szedjünk. Ezt orvosunkkal közösen, egyetértésben tegyük. Legyen előttünk egy „használati útmutató” olyan esetekre, amikor rosszabb közérzetünk hátterében vérnyomásunk rendetlenkedik. Persze, azt is tudnunk kell – a közérzet szó mutatja –, hogy érzéseink mögött egyáltalán nem biztos, hogy pont a vérnyomás az ok. Sok tényező, sok szervünk működésének apró anomáliái alakítják végső érzéseinket. Ez szubjektív, mindenkinél másképp jelentkezik. Csak a vérnyomásra fogni hibás megközelítés.
Szeretném, ha jobban bíznának a gyógyszerek valós segítő hatásában! Ne a mellékhatásokat várják, mert azok nem következnek be, tudják, a gyógyszergyárak önvédelemből sorolják fel valamennyit. De a hatás – ha bizalommal, türelemmel várják – meglesz. Ne számolgassák, hogy hány tablettát szednek, vegyék be akkor, amikor orvosuk elrendeli. Fontos betartani az időpontokat, lehet jelentősége!
A gyógyszerek nem a betegségünk súlyosságának mutatói, hanem támogatóink abban, hogy az egészségesek teljes életét éljük. Szedésükkel ne a betegségtudatunk növekedjen, hanem örüljünk, hogy megőrizhetjük, sőt javíthatjuk szervezetünk működésének összhangját.
Ebben a lapszámban ismét önöknek válogattunk olyan írásokat, melyekkel tudományos igényességgel, mégis érthetően bővíthetik tudásukat.
Legyen hasznukra, váljék egészségükre!
Dr. Ádám Ágnes
a szerkesztőbizottság elnöke,
a Magyar Hypertonia Társaság vezetőségi tagja,
a Zuglói Hipertónia Centrum vezető főorvosa
Belgyógyász, háziorvos, a magasvérnyomás-betegség és az alvászavarok képesített orvosa. 28 évig háziorvosként dolgozott, előtte 8 évig belgyógyász volt kórházi osztályon. Jelenleg Zuglóban a Hipertónia Centrum alapítója és vezető főorvosa. Magánpraxist is folytat. A Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének tudományos munkatársa, akkreditált oktató és vizsgáztató. Megrögzött egészségnevelő. Hiszi és vallja, hogy a gyógyítás egyik alappillére, hogy az emberek ismerjék testük felépítését és működését, értsék a gyógyítás folyamatát – akkor partnerként, aktív segítőként sikeresebben gyógyulnak. Az egészségnevelést minden fórumon gyakorolta, és teszi folyamatosan televízióban, rádióban, betegklubokban, iskolákban, újságok cikkeiben. Astellas-díjas, 2012-ben az Év Orvosának választották. 2017-ben CSAKOSZ Életműdíjat, 2019-ben a Magyar Hypertonia Társaság Török Eszter Életműdíját kapta.
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az elhízottaknak magas a vérnyomásuk, s olyanoknak, akik keveset mozognak, zsírosakat esznek. Nem így van. Bárkinél előfordulhat – ha Mihályfi Balázsnál is megjelent.
Aki szeret magyar sorozatokat nézni a televízióban, jól ismeri Mihályfi Balázst. A Jófiúk, a Jóban rosszban, a Keresztanyu, A mi kis falunk szereplőjére igazán nem lehet azt mondani, hogy túlsúlyos, tunya lenne. Mégis fel kellett keresnie lapunk főszerkesztőjét, dr. Ádám Ágnes doktornőt. (Így kerültünk mi is kapcsolatba vele, s köszönjük, hogy vállalta az interjút.)
Ebben a rovatban néhány friss, nemzetközi tudományos kutatási eredményt ismerhet meg a kedves olvasó a magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia), valamint a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségekkel kapcsolatosan. Igyekszünk a nemzetközi tudományos cikkek üzenetét érthető, hétköznapi nyelven átadni, hogy a mindennapi életben is hasznosak lehessenek.
A környezet globális szintű változásával az emberi szervezetet ért klimatikus terhelés is változik. Bizonyos esetekben nő (pl. nyáron, hőhullámok idején), máskor mérséklődik (a téli és/vagy fényszegény időszakban). A klimatikus viszonyok emberi szervezetre gyakorolt hatását vizsgáló tudomány az orvosi bioklimatológia, mely a jövőben növekvő fontossággal játszhat szerepet a terápiás döntések mérlegelésénél.
Több mint 3 millió hipertóniás beteg él Magyarországon. A magasvérnyomás-betegséget néma gyilkosnak is hívják, mivel sokáig teljesen tünetmentes, miközben már pusztítja a beteg szervezetét.
A zsebkönyvben a magas vérnyomás megelőzésétől kezdve a már kialakult betegségről és az azzal való életről olvashat. Kik és miért hajlamosak arra, hogy a magas vérnyomás kialakuljon? Milyen szövődményei vannak a már kialakult betegségnek? Hogyan lehet/kell kordában tartani a hipertóniát, hogy a súlyos szövődményeket elkerülje a beteg? Milyen életmód és gyógyszeres kezelés tanácsolható a betegeknek? A hipertóniaspecialista orvosszerző több évtizedes tapasztalata garantálja, hogy a könyvben szereplő 150 kérdésre a legközérthetőbb és legpontosabb módon kapjon választ az olvasó.
Tudta, hogy hazánk élen jár a magas vérnyomás okozta szívrohamban? Szívünk, legfőbb szervünk nap mint nap, minden órában, minden pillanatban dolgozik, így megérdemli, hogy foglalkozzunk vele és odafigyeljünk egészségünkre!
Egy 36 éves fiatal nőnek egy szűrőprogram során 265/145 Hgmm-es vérnyomást mértek a szűrést végző nővérek. Az 1-1 perc szünettel végzett további két mérés eredménye: 232/152 és 249/146 Hgmm! A páciens teljesen panaszmentes volt! A dátum: 2024. május 17-e, mely éppen a Hipertónia Világnapja volt! Vérnyomására nem szedett gyógyszert, vérnyomását legalább 5 éve nem mérte, semmilyen ismert betegsége nem volt.
A tüdőben jelentkező tromboembólia után megmaradó tünetek ritka betegségre, kisvérköri magas vérnyomásra, pulmonális hipertóniára (PH) utalhatnak. A pontos diagnózis felállítása akár évekbe is telhet, célzott szívultrahang-vizsgálattal azonban lerövidíthető ez az időszak, a kezelés pedig sokkal jobb életminőséget biztosíthat az érintetteknek.
Ha egyszerűen akarjuk modellezni az érbetegséget, képzeljünk el egy locsolócsövet, amelyben a víz helyett vér kering. A cső belső falát egy vékony celofánréteg béleli (hogy ne tapadjon rá a vér). Ez alá a réteg alá rakódik be a koleszterin, mint egy kis paca, plakk…
Az elektrokardiográfia (EKG) a szívizom összehúzódásakor keletkező elektromos feszültség változásait regisztrálja. A test több pontjára helyezett elektródokkal elvezetett, majd papíron vagy monitron megjelenített EKG-hullám szabályos görbe, le- és felfelé kitérő hullámokkal. Minden hullám a szív egy meghatározott részének elektromos kisülést (depolarizációját) vagy elektromos újratöltődést (repolarizációját) jelenti. A görbe eltéréseiből a kardiológus szakorvos számos információt olvashat le a szív állapotáról, pl. megállapíthatja a szív ritmusát, az ingerület kiindulásának a helyét, az ingerületvezetés sebességét, a szívizom vastagságát, szívizom esetleges vérellátási zavarát stb. A szív ingervezető rendszerében fellépő zavarok kimutatásának alapvető eszköze. Ilyen zavar pl. a kamrai repolarizáció kóros mértékű megnyúlásával járó klinikai tünetegyüttes, a hosszú QT szindróma, amely bizonyos körülmények között szapora szívveréssel járó szívritmuszavar (kamrai tachycardia) kialakulásához vezethet, ritkábban oka lehet a kamrafibrillációval összefüggő hirtelen szívhalálnak.
A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét! A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
