A terápiára nehezen reagáló, rezisztens hipertónia kezelése komoly terhet ró a kezelőorvosra és a betegre egyaránt. A háttérben meghúzódó ok kiderítése őszinte orvos-beteg kapcsolatot, több társszakma (gyógytornász, dietetikus, speciálisan képzett ápoló, gyógyszerész, pszichológus) együttes munkáját feltételezi. A rezisztens hipertónia kezelésében a gyógyszeres terápia mellett az életmódi kezelés, ezen belül is a testmozgás fontosságára hívja fel egy, az Amerikai Orvosok Szövetségének lapjában megjelent cikk a figyelmet.
2021 szeptemberében tartotta kongresszusát a Magyar Hypertonia Társaság, lapunk megjelenésének támogatója. A szakmai, tudományos előadások mellett a közgyűlés keretében vezetőségválasztásra is sor került a 2021–2025 közötti időszakra. A szervezet rendkívül aktív, a taglétszám növekvő: a 2018 tavaszán regisztrált 751 tagból mára 1097 lett, újjászerveződtek a munkacsoportok, jelenleg 15 dolgozik a társaságon belül. Számos tevékenységük a páciensek edukációját, a minél hatékonyabb betegellátást segíti, ezekről kérdeztük a tudományos program szünetében Járai Zoltán professzort, a Magyar Hypertonia Társaság elnökét, valamint dr. Nemcsik János főtitkárt.
Számos COVID-fertőzésen átesett beteg életét keseríti meg az ún. poszt-COVID-szindróma. A kórkép változatos tünetekkel jár és gyakori, hogy egy vagy több szervrendszer – legtöbbször a tüdő – megbetegedésével jár együtt. A szindróma a mai ismereteinkkel még nehezen gyógyítható, nehezen jósolható meg a lefolyása. Ezért legjobb a COVID-fertőzés megelőzése: a higiénés szabályok betartása és a védőoltás.
A magas vérnyomás az egyik legelterjedtebb szív-érrendszeri betegség. Fő veszélye abban rejlik, hogy kezeletlen esetben olyan szövődményeket okozhat, mint például a szívelégtelenség. Életmódunk – testtömegünk, alkoholfogyasztási, dohányzási szokásaink, fizikai aktivitásunk, táplálkozásunk – komoly szerepet játszik vérnyomásunk alakulásában – jó és rossz irányban is.
Becslések szerint közel 850 millió ember szenved világszerte csökkent veseműködéstől és annak szövődményeitől, és minden jel arra mutat, hogy ez lesz az egyik legfenyegetőbb népbetegség a jövőben. Hazánkban mintegy másfél millió embert érinthet az idült vesebetegség. Az idült vesebetegség sokáig nem okoz a páciensek által észlelhető tüneteket, így a kifejezetten alattomos, aluldiagnosztizált kórképek közé tartozik, miközben az előrehaladottság függvényében akár 14-szeresére is növelheti a szív-érrendszeri károsodás kockázatát. Az idült vesebetegség korai felismerése és kezelése a betegek és a társadalom közös érdeke, ezért a Magyar Nephrologiai Társaság széleskörű ismeretterjesztő mozgalmat hirdet, amelyhez az AstraZeneca is csatlakozik stratégiai partnerként. A cél: ismerjük meg és küzdjük le együtt az idült vesebetegséget!
A krónikus betegek életében a szakorvos mellett állandó pont a gyógyszertár is, amely ideális esetben nem csak egy megálló, listával a kezünkben, a bevásárló körútunkon. A törvény is mint egészségügyi szolgáltatót nevezi meg a gyógyszertárat, és szerencsére a munkám során is azt látom, hogy a patikába betérők számítanak a szakértelmünkre, tanácsainkra.
Családban élünk, ami egy rendszer tulajdonképpen. Ebben a rendszerben olyan tudattalan működéseink lehetnek, amelyek a rendszer „rossz” működését tartják fenn. Ilyen tudattalan működés az is, amikor a szenvedélybeteg hozzátartozói fenntartják a szenvedélybeteg család működését.
A major depresszió százezrek életét keseríti meg Magyarországon is. Az idén megjelent közpolitikai összegző tanulmányból azt is megtudhatjuk, mekkora többletterhet ró a társadalomra. A tanulmány elkészítésében számos szakember és szervezet vett részt a Magyar Pszichiátriai Társaság szakmai vezetésével. A depresszióval összefüggő társadalmi-anyagi teher 362 milliárd forint, ami nagyobb, mint a hipertónia, asztma, reumatoid artritisz és az oszteoporózis miatti kiadások összesen.
Stroke esetén mindössze néhány óra áll rendelkezésre ahhoz, hogy a megfelelő kezeléssel elkezdődjön a keletkezett vérrög feloldása maradandó károsodás elszenvedése nélkül. Azoknál, akik már egyszer átestek stroke-on, az egészséges emberhez képest tízszeresére növekszik egy újbóli stroke kialakulásának kockázata. A stroke korai felismerésével, megfelelő terápiával, gyakori ellenőrzéssel és orvosunkkal való rendszeres egyeztetéssel sokat tehetünk a betegség kedvezőbb kimeneteléért, a jobb életminőség eléréséért és a másodlagos stroke megelőzéséért.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján hazánkban a halálozások felét a keringési rendszer betegségei okozzák, kétszer annyit, mint a daganatos megbetegedések. A kardiovaszkuláris betegségek ellátása 2019-ben több mint 207 milliárd Ft-tal terhelte az Egészségbiztosítási Alapot, ezzel összesen a források 17 százalékát fordították a finanszírozásukra. A Szívelégtelenség Hete alkalmából fontos felhívni a figyelmet a kardiovaszkuláris megbetegedések számának utóbbi években tapasztalható növekedésére, valamint a megelőzésükre és kezelésükre.
A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét! A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
