Feltöltés dátuma: 2017.12.14.

Túlélőcsomag infarktus után

Magyarországon évente 20–25 ezer ember hal meg hirtelen keringésleállás következtében. Ennek hátterében a leggyakrabban szívinfarktus áll. Ha nem állna rendelkezésre mindenki számára a legmodernebb infarktusellátás, az évi 30–35 ezer szívinfarktusos beteg több mint felét elveszítenénk az első évben. A legkorszerűbb katéteres ellátásnak köszönhetően ma fele annyian halnak meg, mint 10 évvel ezelőtt. Az infarktus utáni időszak halálozása azonban még mindig magasabb, mint a nyugat- vagy észak-európai országok betegeié. A halálozás további csökkentésének kulcsa az infarktus utáni életmódváltás, a megfelelő gyógyszerhűség. Ennek kialakításában kiemelt jelentősége van az infarktus utáni első 365 napnak. A tragédia elkerülhető, de erre csak sikeres utógondozással van esély, így a Magyar Kardiológusok Társasága és a Sanofi „túlélőcsomagot” állított össze a legfontosabb tudnivalókkal a szívinfarktuson átesett betegek számára.

Az infarktus utáni sikeres felépüléshez kíván túlélőcsomagot biztosítani a betegeknek, a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) és szakmai partnere, a Sanofi. Közös kezdeményezésüket a fővárosi Sziklakórházban mutatták be a nyilvánosságnak. A helyszínválasztás nem véletlen, a II. világháború és a hidegháború idején a „túlélésre” ez az intézmény adott lehetőséget az itt berendezett atombiztos kórházzal, ahol a Szent János Kórház különlegesen felkészített orvosai segítettek volna a bajba került embereken. A XXI. században viszont a túlélés már sok esetben nem csupán a megfelelő infrastruktúrán, hanem a megfelelő egészségügyi ismereteken és a tettvágyon is múlik. Az infarktuson átesett betegeknek egy modern túlélőcsomag a hatrészes videosorozatból, gondozási naplóból és információs anyagból álló edukációs és motivációs program, amely kiegészülve a szakszemélyzettel, segít az infarktus utáni teljes felépülésben. Ezt a csomagot a program keretében minden olyan beteghez eljuttatják, aki infarktuson és utána életmentő katéterterápiás beavatkozáson esik át.

Magyarországon évente körülbelül 30–35 ezer új szívinfarktust és 42 ezer stroke-ot, azaz agyi ér-katasztrófát regisztrálnak. Szerencsére a statisztikák sokat javultak. Egy évtizede még évente 15 ezer ember halt meg infarktus következtében, mára ez a szám kevesebb mint a felére csökkent az infarktus nyugat-európai szintű ellátásának köszönhetően.

– A szív-érrendszeri megbetegedésekkel összefüggő halálozások számának jelentős csökkenése az elmúlt másfél évtized sikertörténete a hazai egészségügyben. A kiterjedt katéteres laborhálózati rendszernek köszönhetően aki időben orvoshoz fordul, korszerűen gyógyítható a korai katéterterápiás módszerrel. Az infarktusban végzett beavatkozások száma és sikere is megközelíti a fejlett Európa átlagát – mondta dr. Tóth Kálmán, a Magyar Kardiológusok Társaságának (MKT) elnöke, a Pécsi Tudományegyetem I. Belgyógyászati Klinikájának igazgatója.

Sajnálatos tény azonban, hogy a szívinfarktus akut kezelése utáni időszak tekintetében rosszabbul állunk, mint az azonos akut ellátást nyújtó nyugat- és észak-európai országok. Megközelítőleg ugyanannyi embert veszítünk el a kezelést követő 365 napban, mint a kezelés korai időszakában.

– A korai halálozás számát is emeli, hogy a betegek túl sokat várnak a segítségkéréssel, átlagosan több mint három órát, ez a hezitációs idő pl. Ausztriában 70 perc. Ez alatt hal el a szívizom! A késői, 365 napos magas halálozás oka az előzőn kívül alapvetően az infarktus utáni életvitelben keresendő. Az egészséges életmód, a dohányzás elhagyása, a testsúly optimalizálása, a rendszeres mozgás és az előírt gyógyszerek pontos szedése rendkívül sokat számít, és sajnos, ebben is nagyon rosszul állunk. És nem szabad elfelejtenünk, szintén kiemelten kezelendő probléma, hogy a legsúlyosabb szövődmény, a hirtelen keringésmegállás túlélésére csak akkor van esély, ha valaki, aki éppen arra jár, elkezdi a beteg újraélesztését. Ezért nagyon fontos, hogy a laikus újraélesztést minél többen ismerjék, és merjék elkezdeni! Rajtuk múlhat a beteg élete. Ez nem igényel speciális képzettséget, gyakorlatot, csak egy kis bátorságot és akaratot. A keringés nélküli betegnél csak mellkaskompressziót kell alkalmazni percenként százszor, és közben segítséget kell hívni (kiáltani!), hogy hívják a mentőt. Ha van a közelben félautomata defibrillátor, odahozni és bevetni, illetve kétpercenként cserélni az újraélesztő személyét – erről már dr. Becker Dávid egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikájának igazgatóhelyettese, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára beszélt. A Magyar Kardiológusok Társasága most kiemelten az infarktus utáni 365 nap túléléséhez kíván segítséget nyújtani.

A kampány során az MKT és a Sanofi a betegségértést szeretné javítani a „túlélési ismeretek” szemléletes és érthető anyagainak közzétételével. Ezen felül a kardiológiai centrumokban edukátorokat is képeznek, akik a szívinfarktuson átesett betegeket a gondozásban való aktív részvételre fogják biztatni oly módon, hogy közösen gondozási célokat tűznek ki, majd a legveszélyesebbnek számító 365 napos időszakban rendszeres vizitekkel igyekeznek fenntartani az érintettek motivációját. A kampány anyagai azonban bárki számára elérhetőek és letölthetőek a www.mkardio.hu/tulelesiismeretek linken.

– Az eredményes gyógyuláshoz, vagy krónikus betegségek esetében a megfelelő kontrollhoz elengedhetetlenül fontosak a jó gyógyszerkészítmények, azonban önmagukban nem elegendőek. A betegeket támogatnunk kell abban, hogy a készítményeket rendszeresen, a kezelőorvos által előírt módon szedjék. Ehhez oktatási anyagok, beteg-támogató programok kellenek, amelyek biztosítják, hogy a beteg megértse, miért van szükség a kezelésre, mit tehet meg ő maga azért, hogy meggyógyuljon, vagy hogy együtt tudjon élni a betegségével – emelte ki a sajtótájékoztatón dr. Stella Péter, a Sanofi orvos igazgatója.

Persze egy ilyen program nem pótolhatja teljesen a szakértő és a beteg személyes konzultációját, de az a többlet-információ, amit a beteg a programban megkap, nagyon hatékony segítséget adhat a mindennapi gyakorlatban.

Dr. Forster Tamás professzor, a Szegedi Tudományegyetem II. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központjának igazgatója, a Magyar Nemzeti Szívalapítvány elnöke a szakmai, de mégis civil szervezetek szerepét emelte ki. Szerinte rendkívül fontos, hogy több csatornán keresztül juthassanak el az ismeretek a betegekhez, akiknek a tájékoztatása, az edukációja talán a legfontosabb abban, hogy valóban látványos, érezhető javulást érhessünk el a szívinfarktus okozta halálozás terén.

A kampányhoz csatlakozott Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatója is. Ő mielőtt szóvivő lett, 25 évig mentőzött. Több tízezer beteghez riasztották, köztük több száz szívinfarktusoshoz is.

– Láttam, tapasztaltam, hogy mennyire keveset tudnak az emberek erről a betegségről, és mennyi veszélyes tévhit él a fejekben. Bízom benne, hogy a kampány révén a betegek felismerik majd a bajt és helyesen cselekszenek, hiszen mi mentők így kaphatunk esélyt a hatékony segítségnyújtásra – mondta a szóvivő.


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!