Szerző: Dr. Alföldi Sándor Feltöltés dátuma: 2017.12.14.

Az obstruktív alvási apnoe szindróma

Horkolás vagy OSAS?

Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) olyan kóros állapot, amelyben alvás idején a légzés rövid időre visszatérően leáll. Az obstruktív szó elzáródást, az apnoe szó légzésleállást jelent. Az OSAS esetében a légúti elzáródás oka az, hogy az alvás idején a légutak izmai ellazulnak, és emiatt a garat magasságában légúti szűkület vagy teljes elzáródás jön létre.

Míg a légúti szűkület horkolást vagy a légzés csökkenését idézi elő, addig a teljes elzáródás során a légzés legalább 10 másodpercig valóban leáll (apnoe). A vér oxigénszintje ekkor lecsökken, amit az agy részleges ébredéssel és extra erőfeszítésű belégzéssel kompenzál. Ekkor általában a légzés rendeződik, a légúti szűkület megszűnik, és másnap általában nem is tudunk a történtekről. Gyakran csak a hálótárs észleli a rövid légzésleállást, majd a hangos horkolást vagy horkantást. A horkolás és az OSAS között a légzésleállások jelentik a választóvonalat.

A diagnózis kritériuma legalább öt apnoés epizód óránként. Az OSAS különböző súlyossági fokozatai az óránkénti apnoés epizódok számával jellemezhetők: enyhe 5–14, középsúlyos 15–30, súlyos több mint 30 epizód. Tehát a légzésleállásos epizódok rendkívül gyakoriak lehetnek az éjszaka folyamán.

Kinél fordul elő az obstruktív alvási apnoe szindróma?

Az OSAS bármely életkorban előfordulhat, beleértve a gyermekkort is. Azonban leggyakrabban olyan középkorú férfiakban észlelhető, akik túlsúlyosak vagy elhízottak. A középsúlyos vagy súlyos OSAS meglepően gyakori kórkép, a középkorú férfiak körében 4, a nők körében 2%-ra tehető.

Egyes tényezők növelik az éjszakai légúti ellazulásos elzáródás kockázatát, ilyenek:

Milyen tünetei vannak?

Az OSAS gyakran tünetmentes, mivel a páciens nincs tudatában a légzésleállásoknak, vagy nem tulajdonít jelentőséget a hangos horkolásnak.

Főbb tünetek:

Kezeletlen OSAS esetén fokozott a magas vérnyomás és a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a ­következményes szívinfarktus és szélütés kockázata.

Diagnózis

A nappali fáradtság és aluszékonyság objektív felmérésére kérdőív készült, a magas pontszám jelzi az OSAS gyanúját.

Ha akár a tünetek vagy a kérdőív felveti az OSAS gyanúját, akkor a kezelőorvos gyakran 24 órás vérnyomás-monitorozást végez, mivel az apnoéhoz igen gyakran társul a magas vérnyomás jellegzetes formája, amikor az éjszakai órákban az apnoék miatt nem csökken, hanem gyakran magasabb a vérnyomás, mint nappal.

A gyanú megerősítésére a kezelőorvos alvásdiagnosztikai szakemberhez utalja a pácienst, aki hordozható készülékkel alvás alatti légzésmonitorozást végez.

A légzésmonitorozó készülék több érzékelővel rendelkezik, amelyek alvás idején követik:

Ennek alapján az OSAS fennállása egyértelműen diagnosztizálható vagy kizárható.

Kezelés

Általános intézkedések:

Folyamatos pozitív légúti nyomást biztosító készülék (CPAP)

Ez a leghatékonyabb kezelés középsúlyos vagy súlyos OSAS esetén. A kezelés az alvás során maszk viselésével jár, amelyen keresztül enyhe túlnyomással áramlik a levegő, megakadályozva a légutak elzáródását. A tünetek és panaszok javulása általában azonnali és nagyon jelentős, esetenként drámai.

Megszűnik a nappali álmosság, csökken vagy megszűnik a horkolás, egyes páciensek arról számolnak be a CPAP kezelés megkezdése után, hogy „nem aludtam évek óta ilyen jól”. Ez a kezelés középsúlyos vagy súlyos OSAS esetén általában életre szólóan szükséges.

Állkapocs-emelő készülékek

Enyhe OSAS esetében néha az állkapcsot előre emelő szájbetét alvás során való alkalmazása segíthet.

Fül-orr-gégészeti műtéti megoldások

Felnőtteknél főként a horkolás megszüntetésére vagy enyhe OSAS esetén jönnek szóba, gyermekkorban a megnagyobbodott mandulák vagy az orrpolip, esetleg az orrsövényferdülés műtéti megoldása segíthet.

Az OSAS és a gépkocsivezetés

Ha az OSAS nappali aluszékonysággal jár, akkor a gépkocsivezetés az OSAS megfelelő kezelése nélkül kockázatos. OSAS gyanújakor a gépkocsivezetői jogosítvány megadásához szűrővizsgálat végzése kötelező. OSAS fennállása esetén a vezetői jogosítvány csak a megfelelő kezelésben részesülő pácienseknek adható vagy hosszabbítható meg.

„Berlin” kérdőív az OSAS / alvási apnoe valószínűségének becslésére

A Berlin-kérdőív kitöltésével választ kaphat rá, hogy szükséges lehet-e Önnél az éjszakai légzéskimaradás (alvási apnoe) kivizsgálása.

1. Horkolás

a. Szokott horkolni a hét legtöbb (minimum 3) napján?
igen (2) / nem (0)

b. Nagyon hangosan horkol (áthallatszik az ajtón, vagy falon keresztül)?
igen (2) / nem (0)

2. Mondták valaha Önnek, hogy alvás közben kihagy a légzése?
soha (0) / alkalomszerűen (3) / gyakran (5)

3. Mennyi a nyakkörfogata?
Férfiak: 43 cm-nél kisebb (0) / nagyobb (5)
Nők: 40 cm-nél kisebb (0) / nagyobb (5)

4. Kezelték-e vagy kezelik jelenleg magasvérnyomás miatt?
igen (2) / nem (0)

5. Szokott váratlanul fáradt vagy álmos lenni, ha

a. Éppen nincs elfoglalva, vagy nem tevékenykedik?
igen (2) / nem (0)

b. Autót vezet, vagy megáll a forgalmi lámpánál?
igen (2) / nem (0)

Kiértékelés

9 vagy több pont: Ön nagy valószínűséggel súlyos alvási apnoe betegségben szenved, minél előbbi kivizsgálása szükséges.

6-8 pont: Ön valószínűleg súlyos alvási apnoe betegségben szenved, szakemberrel történő konzultáció javasolt, melynek során eldönthető a további kivizsgálása szükségessége.

6 pontnál kevesebb: Ön valószínűleg nem szenved súlyos alvási apnoe betegségben, azonban ha valamely fenti vagy egyéb alvással kapcsolatos tünete miatt aggódik, kérje szakember segítségét.

szerzo

Dr. Alföldi Sándor

A Szent Imre Oktatókórház Anyagcsere Központjának endokrinológus főorvosa, az orvostudomány kandidátusa, a Magyar Hypertonia Társaság alvási apnoe munkacsoportjának vezetője.


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!