Az obstruktív alvási apnoe szindróma

Horkolás vagy OSAS?

Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) olyan kóros állapot, amelyben alvás idején a légzés rövid időre visszatérően leáll. Az obstruktív szó elzáródást, az apnoe szó légzésleállást jelent. Az OSAS esetében a légúti elzáródás oka az, hogy az alvás idején a légutak izmai ellazulnak, és emiatt a garat magasságában légúti szűkület vagy teljes elzáródás jön létre.

Míg a légúti szűkület horkolást vagy a légzés csökkenését idézi elő, addig a teljes elzáródás során a légzés legalább 10 másodpercig valóban leáll (apnoe). A vér oxigénszintje ekkor lecsökken, amit az agy részleges ébredéssel és extra erőfeszítésű belégzéssel kompenzál. Ekkor általában a légzés rendeződik, a légúti szűkület megszűnik, és másnap általában nem is tudunk a történtekről. Gyakran csak a hálótárs észleli a rövid légzésleállást, majd a hangos horkolást vagy horkantást. A horkolás és az OSAS között a légzésleállások jelentik a választóvonalat.

A diagnózis kritériuma legalább öt apnoés epizód óránként. Az OSAS különböző súlyossági fokozatai az óránkénti apnoés epizódok számával jellemezhetők: enyhe 5–14, középsúlyos 15–30, súlyos több mint 30 epizód. Tehát a légzésleállásos epizódok rendkívül gyakoriak lehetnek az éjszaka folyamán.

Kinél fordul elő az obstruktív alvási apnoe szindróma?

Az OSAS bármely életkorban előfordulhat, beleértve a gyermekkort is. Azonban leggyakrabban olyan középkorú férfiakban észlelhető, akik túlsúlyosak vagy elhízottak. A középsúlyos vagy súlyos OSAS meglepően gyakori kórkép, a középkorú férfiak körében 4, a nők körében 2%-ra tehető.

Egyes tényezők növelik az éjszakai légúti ellazulásos elzáródás kockázatát, ilyenek:

• a túlsúly és az elhízás, különösen, ha az vastag nyakkal jár együtt,
• rendszeres esténkénti alkoholfogyasztás, mivel az alkohol ellazítja a légúti izmokat,
• megnagyobbodott mandulák,
• nyugtató- és altatószerek,
• háton alvás, szemben az oldalfekvéssel,
• kis méretű alsó állkapocs, nagy nyelv, szűk garat,
• dohányzás,
• OSAS előfordulása a családban.

Milyen tünetei vannak?

Az OSAS gyakran tünetmentes, mivel a páciens nincs tudatában a légzésleállásoknak, vagy nem tulajdonít jelentőséget a hangos horkolásnak.

Főbb tünetek:

• Nappali álmosság, ami különbözik az egyszerű fáradtságtól. Súlyos OSAS esetén a páciens többször is elalszik a nap folyamán, ami beláthatatlan következményekkel járhat, különösen ha vezetés közben vagy veszélyes gép kezelésekor fordul elő. Az elalvásos autóbalesetek kockázata 7–12-szeres OSAS esetén.
• Gyenge koncentrációképesség, ami akár munkahelyi problémákhoz is vezethet.
• Reggeli fejfájás, nem friss ébredés.
• Depresszió.
• Ingerlékenység, éjszakai izzadás, csökkent nemi vágy.

Kezeletlen OSAS esetén fokozott a magas vérnyomás és a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a ­következményes szívinfarktus és szélütés kockázata.

Diagnózis

A nappali fáradtság és aluszékonyság objektív felmérésére kérdőív készült, a magas pontszám jelzi az OSAS gyanúját.

Ha akár a tünetek vagy a kérdőív felveti az OSAS gyanúját, akkor a kezelőorvos gyakran 24 órás vérnyomás-monitorozást végez, mivel az apnoéhoz igen gyakran társul a magas vérnyomás jellegzetes formája, amikor az éjszakai órákban az apnoék miatt nem csökken, hanem gyakran magasabb a vérnyomás, mint nappal.

A gyanú megerősítésére a kezelőorvos alvásdiagnosztikai szakemberhez utalja a pácienst, aki hordozható készülékkel alvás alatti légzésmonitorozást végez.

A légzésmonitorozó készülék több érzékelővel rendelkezik, amelyek alvás idején követik:

• az orron keresztüli légáramlást,
• a horkolás hangerejét,
• a vér oxigéntelítettségi szintjét az ujjra helyezett mandzsettával,
• a légzőmozgásokat a mellkasra és a hasra helyezett övek segítségével,
• a testhelyzetet az alvás idején.

Ennek alapján az OSAS fennállása egyértelműen diagnosztizálható vagy kizárható.

Kezelés

Általános intézkedések:

• testsúlycsökkentés túlsúly vagy elhízás esetén,
• az alkoholfogyasztás kerülése lefekvés előtt 4-6 órával,
• nyugtató hatású gyógyszerek és altatók kerülése,
• a dohányzás abbahagyása,
• háton fekve alvás kerülése.

Folyamatos pozitív légúti nyomást biztosító készülék (CPAP)

Ez a leghatékonyabb kezelés középsúlyos vagy súlyos OSAS esetén. A kezelés az alvás során maszk viselésével jár, amelyen keresztül enyhe túlnyomással áramlik a levegő, megakadályozva a légutak elzáródását. A tünetek és panaszok javulása általában azonnali és nagyon jelentős, esetenként drámai.

Megszűnik a nappali álmosság, csökken vagy megszűnik a horkolás, egyes páciensek arról számolnak be a CPAP kezelés megkezdése után, hogy „nem aludtam évek óta ilyen jól”. Ez a kezelés középsúlyos vagy súlyos OSAS esetén általában életre szólóan szükséges.

Állkapocs-emelő készülékek

Enyhe OSAS esetében néha az állkapcsot előre emelő szájbetét alvás során való alkalmazása segíthet.

Fül-orr-gégészeti műtéti megoldások

Felnőtteknél főként a horkolás megszüntetésére vagy enyhe OSAS esetén jönnek szóba, gyermekkorban a megnagyobbodott mandulák vagy az orrpolip, esetleg az orrsövényferdülés műtéti megoldása segíthet.

Az OSAS és a gépkocsivezetés

Ha az OSAS nappali aluszékonysággal jár, akkor a gépkocsivezetés az OSAS megfelelő kezelése nélkül kockázatos. OSAS gyanújakor a gépkocsivezetői jogosítvány megadásához szűrővizsgálat végzése kötelező. OSAS fennállása esetén a vezetői jogosítvány csak a megfelelő kezelésben részesülő pácienseknek adható vagy hosszabbítható meg.

Dr. Alföldi Sándor

A Szent Imre Oktatókórház Anyagcsere Központjának endokrinológus főorvosa, az orvostudomány kandidátusa, a Magyar Hypertonia Társaság alvási apnoe munkacsoportjának vezetője.