Egy páciens immáron másfél éve jár hozzám a hipertóniarendelésre, ez alatt az idő alatt nagyon jó kapcsolat alakult ki vele. Beállítottam a vérnyomását, sok egyéb problémáját is orvosoltam. Elmesélte, hogy amióta nem találkoztunk, sok baja volt. Az időközben lezajlott betegségeit és tüneteit mind-mind a szedett gyógyszereknek tulajdonította. Nem is gondolt arra, hogy ezek a tünetek betegségekből származnak.
Az engedélyezés pillanatában nem feltétlenül ismert a gyógyszerek összes lehetséges mellékhatása. Főként a ritkán előforduló vagy a hosszú távú használat során jelentkező, esetleg speciális betegcsoportokat (pl. idősek, gyermekek, más betegségben szenvedők stb.) érintő mellékhatások rejtve maradhatnak a fejlesztés és a klinikai vizsgálatok során. Ennek oka, hogy a klinikai vizsgálatok többnyire rövid ideig (néhány hónap, esetleg 1-2 év) tartanak, és viszonylag kevés (néhány ezer), speciálisan összeválogatott beteg bevonásával zajlanak annak érdekében, hogy a készítmény hatásosságának vizsgálata és igazolása során a lehető legkevesebb zavaró tényező terhelje az értékelést. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) koordinálásával lehetőség van a később kiderülő mellékhatások bejelentésére, ami segíti a gyógyszerek nemkívánatos hatásaival kapcsolatos új információk felderítését és hozzájárul a gyógyszerek biztonságosabb használatához.
Az egészséges vese naponta kb. 180 liter szűrletet termel, amely a vesén áthaladva, térfogatában és összetételében módosul, tükrözve az étrenddel bevitt folyadék és tápanyag összetételét. A napi vizelet mennyiség 1,5–2 liter. Krónikus vesebetegség esetén a só-, vízháztartás és az ásványianyag-csere egyensúlya hosszú ideig megmarad anélkül, hogy a beteg étrendjén változtatott volna. Később, amikor a vesefunkció tovább romlik, a vese feladatait ellátni nem tudja, kialakul a krónikus veseelégtelenség. A krónikus veseelégtelenség folyamán valamennyi szerv és szervrendszer működése érintetté válik. A klinikai tünetek már akkor jelentkeznek, ha a vese működését jelző glomerulus filtrációs ráta (GFR) 60 ml/min/1,73 m2 alá csökken.
A vesekő az ember ősi kísérője, már a kőkorszakban is előfordult, napjainkra azonban igazi népbetegséggé vált. Egyszeri veseköve bárkinek lehet, hazánkban azonban kétszázezernél is többen vannak azok a vesekőbetegek, akiknél – rövid, vagy akár többéves szünetekkel – ismételten képződik vesekő, többnyire mindkét vesében. Cikkünk előbb a veseköves görcsöt, majd a kőképződés módját, az ismételt kőképződésre hajlamosító tényezőket és betegségeket, végül pedig a vesekőbetegséget megszakító, ún. kőmegelőző gyógykezelés lehetőségeit mutatja be.
Gábor 43 éves. Néhány napja jött haza a kórházból. A munkahelyén hirtelen rosszul lett, erős háti, majd mellkasi fájdalmat érzett, végtagjai elzsibbadtak, és nagyon szédült. Aztán csak arra emlékezett, hogy a mentősök szólítgatják, és az alkarjában éppen megszúrják. Már akkor kiderült, hogy feltehetően szívinfarktusa van.
A hipertónia és a cukorbetegség (diabétesz) meglehetősen gyakran társul egymással. Egyik fajtája, a 2-es típusú (felnőtt- vagy időskori) cukorbetegség meglehetősen gyakran társul magasvérnyomás-betegséggel, egyes felmérések szerint a betegek csaknem 90 százalékában együtt lehet megtalálni a cukorbetegséget és a magas vérnyomást. Az 1-es típusú (gyermek-, serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődő) cukorbetegség esetén magas vérnyomást sokkal ritkábban, általában csak a cukorbetegség veseszövődményének kialakulásakor látunk. Érdemes néhány gyakran feltett kérdést áttekinteni ebben a témakörben.
Elhatároztam, hogy idén első leszek. Egyrészt hatvanon túl is buzog bennem a versenyszellem, másrészt még soha nem voltam első semmiben. Díjkiosztásnál, oltásnál és prosztatavizsgálatnál is mindig sereghajtó voltam. Most mindenkit megelőzve már december elején év végi fogadalmat teszek, és Tohonya Jánosból Toldy Miklóst faragok. Büszkén fogok feszíteni a karácsonyfa alatt mínusz 20 kilóval, és lötyögni fog rajtam a mellény, amit a sógornőmtől minden évben ajándékba kapok.
Magyarországon a felnőtt lakosság kb. 10 százaléka szed valamilyen véralvadásgátló készítményt. Az ország lakosságának öregedésével a véralvadásgátló kezelést igénylők száma is egyre növekszik. Egyes betegségek esetén (mélyvénás trombózis, tüdőembólia, ritmuszavar, leggyakrabban pitvarfibrilláció, ér- és szívbillentyűműtétek után) véralvadásgátló terápia beállítására kerül sor. Egyes véralvadásgátlók, mint például az ún. K-vitamin-antagonisták alkalmazása bizonyos étrendi megszorításokat követel meg.
A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét! A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
